Azért a nemzeti oldal is fejlődik, legalábbis ami a nemzetközi szálak megmozgatását jelenti. Amennyiben a minket ért bántalmakat nem tüntetjük, nem tudjuk feltüntetni a maguk valós súlyában a nyugati közvélemény előtt, akkor kevesebb az esélyünk a győzelemre. Az alábbi levél igyekszik pótolni azt az űrt, amit a Fidesznek kellett volna betöltenie. De előbb lássuk azoknak az állami "méltóságok" névsorát, kik jelenlétükkel asszisztáltak egy köztörvényes bűnöző, hazug országlásához:

A magyarországi 1956-os forradalom 50 éves évfordulója ünnepségein, 2006. október 23-ikán a magyar (volt kommunista), jelenlegi szocialista-liberális állami vezetés mellett résztvett külföldi személyek listája:

Amerikai Egyesült Államok: George Pataki, New York állam kormányzója  Argentína: Domingo Cullen nagykövet  Ausztrália: Bruce Billson veteránügyi miniszter Ausztria: Heinz Fischer elnök, Wolfgang Schüssel kancellár  Belgium: Philippe, Brabant grófja, Belgium hercege  Brazilia: José Augusto Lindgren Alves nagykövet  Bulgária: Georgi Pirinscqui, a nemzetgyűlés elnöke  Ciprus: Pefkios Georgiades oktatási és kulturális miniszter, George Vassillou volt elnök  Csehország: Vaclav Klaus elnök  Dánia: Per Stig Möller külügyminiszter  Dél-Afrika: Duduzile Laureen Moerane-Khoza nagykövet  Dél-Korea: Eu Joung CSung parlamenti képviselő  Egyesült Királyság: Denis MacShane parlamenti képviselő, volt Európa-ügyi miniszter  ENSZ Menekültügyi Bizottság: Judy Cheng-Hopkins helyettes főbiztos  Észtország: Toomas Hendrik Ilves elnök  Európai Unió: José Manuel Barroso bizottsági elnök  Európa Tanács: Terrry Davis főtitkár  Finnország: Tarja Kaarina Halone elnök  Franciaország: Catherine Colonna Európa-ügyi miniszter  Görögország: Marietta Glannakou nemzeti oktatási és vallásügyi miniszter  Hollandia: Jan Peter Balkenende miniszterelnök  Horvátország: Stipe Mesic elnök  India: Ambika Soni turisztikai és kulturális miniszter Írország: Mary McAleese elnök  Izland: Ólafur Ragmnar Grimsson elnök  Japán: Terujosi Inagava nagykövet  Kanada: Peter MacKay külügyminiszter  Lengyelország: Lech Aleksander Kaczynski elnök  Lettország: Vaira Vike-Freiberga elnöke  Litvánia: Valdas Adamikus elnök  Luxemburg: Henri nagyherceg  Macedónia: Beanco Crvenkovszki elnök  Málta: Edward Fenech - Adami elnök  NATO: Jaap de Hoop Scheffer főtitkár  Németország: Horst Köhler elnök  Nemzetközi Vöröskereszt: Jacques Moreillon elnökségi tag  Norvégia: V. Harald norvég király, Thorvald Stoltenberg volt miniszter és ENSZ főbiztos  Olaszország: Massimo D'Alema miniszterelelnök-helyetes, külügyminiszter  Oroszoszág: Szergej Mironov, a Szövetségi Tanács, a felsőház elnöke  Portugália: Anibal António Cavasco Silva elnök  Románia: Colin Popescu-Tariceanu kormányfő  Spanyolország: János Károly király Svájc: Moritz Leuenberger szövetségi elnök  Svédország: Maud Olafsson miniszterelnök-helyettes  Szerbia: Boris Tadic elnök  Szlovákia: Ivan Gasparovic elnök  Szlovénia: Dimitrij Rupel külügyminiszter  Szuverén Máltai Lovagrend: Eric Kusbach rendkívüli és meghatalmazott nagykövet  Törökország: Al Babacan államminiszter  Új Zéland: Rick Barker belügyminiszter  Ukrajna: Viktor Juscsenko elnök  Vatikán: Angeli Sodano bíboros, pápai legátus


Tisztelt P. Nikiforos Diamandouros Úr!

Mint azt bizonyára Ön is tudja, Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke pártja, a Magyar Szocialista párt egyik értekezletén beismerte (s ezt azóta sem cáfolta, sem ő, sem a kormánypártok), hogy a 2006-os választásokat választási csalásokkal nyerték meg (1). A magyar törvénykönyv szerint a választási csalás több évre terjedő börtönbüntetéssel büntetendő (2). Ezért, bár rendesen valakit csak akkor tekinthetünk bűnösnek, bűnözőnek, ha erről egy független bíróság az ítéletet meghozta, ebben az esetben ilyesmire úgy látszik nincsen szükség: hisezn a csalás elkövetői maguk elismerik bűnös voltuk tényét, sőt azt újra és újra megerősítették. Ugyanebben a beszédében Gyurcsány Ferenc azt is beismerte, hogy ő és pártja az elmúlt években semmit nem tett hazája, az EU-tagállam Magyarország javára (3). Feltételezzük, hogy Ön azt is tudja, hogy Gyurcsány Ferenc más bűntényeket is elkövetett, amelyekről bírósági dotes is született; börtönbüntetést csak azért nem szabtak ki rá, mert bűntette már elévült (4). A Magyar Szocialista Párt egyes képviselői korábban azt is bevallották, hogy már a 2002-es népszavazáson is csalással nyertek (5). Az akkori magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter kijelentése szerint, aki ellen a bünügyi eljárásokat miniszterelnökké választása előtt önkényesen felfüggesztették, a “kisebbik kormánypárt tele van korrupciós ügyekkel” (6). A magyar ellenzék szerint a jelenlegi magyar kormány szándékosan fosztja ki, taszítja gazdasági csődbe, árusítja ki az országot potom pénzért (7). Ennek mértéke elérte azt a pontot, amikor az állam már alapvető funkcióit (pl. egészségügy, oktatás, stb.) sem tudja ellátni. A jelenlegi kormány az elmúlt év szeptemberében a terrorizmus eszközeivel lépett fel saját, állampolgári jogaikkal élő állampolgárai ellen, akik egy olyan új kormányért tüntettek, amelyik nem csal, nem lop és nem hazudik, nem bűnöző, amelyik nem árusítja ki saját hazáját idegeneknek potom pénzért, nem herdálja el szándékosan az ország pénzét. Ez a jelenlegi kormány olyan embereket lövetett, verett meg, akik hazájuk számára demokráciát és pártatlan sajtót követeltek (8), meg olyanokat, akiket még ez sem érdekelt, csak éppen a helyszínhez közel találtak lenni. Véleményünk szerint békés tüntetőket és nem tüntető embereket lövetni rendőrruhába bujtatott emberekkel bűn, sőt általában: békés emberek lövetése - legyen a parancsot adó Pol Pot, Osama bin Laden, Sztálin vagy Hitler - terrorizmus, azaz emberiség elleni bűn (9). Bűn, bűnlajstrom, mely immáron az EU-n belül történt meg.

Sajnos úgy látszik, hogy ennek a javarészt bűnözőkből álló kormánynak a hatalmon maradását az Európai Unió egyes vezetői is támogatják.

Ennek félreérthetetlen jele volt az utca embere számára az, hogy a például a fenti felsorolásban megnevezettek részt vettek a fent említett bűnöket akkorra már megvalósított (saját maguk megállapítása szerint) bűnözők által rendezett ünnepségeken. De félreérthetetlen volt az utca embere, az EU-tag Magyarország állampolgárai számára a bűnözőket a személyes jelenlétükkel hitelessé, szalonképessé tevők cselekedete azért is, mert az október 23-ikai ünnepséget, mely köztudottan az egész magyar nép ünnepe, nem pedig csak külföldi és magyar államvezetőké, a Kossuth-téren úgy tartották, hogy onnan a népet, mint valami apartheid-renszerben, kiszorították (10), sőt a maguk (Gyurcsány és Barroso úr) ünnepségével egyidőben már megkezdődött a rendőrök és rendőrruhába bujtatott emberek nép-ellenes terrorja (11), amely terrorcselekmények az ünnepségeket követő órákban a budapesti utcákat, az azonosítószám nélküli rendőrruhába bujtatott terroristáknak (közülük sokan magyarul sem tudtak) köszönhetően valóságos harctérré változtatták.

Tisztelettel kérnénk kivizsgálni, elképzelhető-e, hogy az EU-országok képviselői nem tudtak a szeptemberi eseményekről, elképzelhető-e, hogy Barroso úr nem tudott arról, hogy az ünnepség színteréről a magyar népet rendőri ármánnyal és erőszakkal eltávolították, elképzelhető-e, hogy a fenti lista vastagbetűvel szedett személyei nem tudtak előre arról, hogy az ő ünnepségük után rendőrök és rendőröknek álcázott (részben talán külföldről hozatott) terroristák fognak, puskákkal, lovakkal, karddal rontani az 56-ról megemlékező budapesti ünneplőkre?

Tisztelettel kérjük kivizsgálni, elképzelhető-e, hogy Barroso úr és társai ne tudtak volna az őket meghívó diktátorok és a népet egy hónappal korábban, szeptemberben már terrorizált államvezetők (Gyurcsány és társai) szeptemberi tetteiről és még korábbi bűnös múltjáról, melyet - ismételjük - maguk jelentettek be? Alulírottak felünk: ha Barroso úr és társai támogathatnak terroristákat, ha ők együtt ünnepelhetnek a népüket terrorizálókkal, akkor miért ne tehetné ezt meg bármely EU állampolgár a világ bármely terroristájával vagy terrorista szervezetével?

Józan ember azt várta volna Barroso úrtól, hogy a 23-ikai események után kezdeményezni fogja egy EU-bizottság létrehozását, melynek a feladata a magyarországi események kivizsgálása lett volna. Nem ez történt.

Az, hogy Barroso úr és társai nem hogy a múlt évi szeptemberi de még az október 23-ikai budapesti események után sem fejezték ki rosszallásukat az MSZP-SZDSZ-terrorral szemben, az a józaneszű ember számára azt jelenti, hogy említett urak a háttérben talán még sokminden másban is támogatói lehettek a törvénytelenül hatalomra jutott Gyurcsány-kormány hatalmon maradásában. Mi ezt nem akarjuk hinni, de rá kell kérdeznünk, igaz-e ez, ha igen milyen módon?

A magyar emberek keserű tapasztalatai az EU-ról azonban nem ekkor kezdődtek. Már jóval korábban, akkor, amikor szép lassan arra kellett ráébrednie, hogy az EU mindenféle rendű és rangú bűnt megengedhetőnek tart a magyarországi hatalmon tartottjaik számára, ha azok az országot kiárusítják és tönkreteszik.

Mi másra lehetett gondolnia a magyar embernek, amikor az EU-tag Anglia miniszterelnöke, Tony Blair meglátogatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt annak abban az otthonában, amelyről az egész ország tudhatta, hogy azt feleségének felmenői hogyan szerezték a kommunista diktatúra évei alatt? S mely látogatás után két hétre az ország fővárosának repülőtere angol kézre került?

Mi másra gondolhat a magyar ember, amikor azt látja, hogy országának, mely az EU egyik éléskamrája lehetne, az élelmiszeripari termékei egyik napról a másikra eltűntek?

Mi másra gondolhat a magyar ember, amikor azt látja, hogy a francia állam támogatja a magyar vízkészletek felvásárlását? Amikor azt látja, hogy a francia állam vezetői, már a második becsületrenddel (Jacques Chirac, 2004) ismerik el szalonképesnek az ország Gyurcsány előtti miniszterelnökét, Medgyessy Pétert (12), akiről már akkorra rég kiderült, hogy a kommunizmus éveiben a titkos rendőrségen a besúgó hálózat tisztje volt. Ön nyilván tudja, mit jelent ez. Ha Medgyessy Pétert és a diktatúrát építgető pártját az említett EU-országok ilyen módon támogatták, az a józan eszű embert arra indítja, hogy feltételezze: a csalással megválasztott pártokat ezen EU-országok, de legalábbis annak vezetői más módon is támogatták.

Tisztelettel kérjük, az EU érdekében kideríteni, hogy támogatták-e, ha igen, akkor még milyen más módon támogatták Magyarország volt kommunistáit hatalmuk megszerzésében, megtartásában, diktatúrájuk kiépítésében az EU vezetői, szervezetei. Ha e támogatás törvénybe ütköző volt, kérjük a felelősök felelősségre vonását.

Ezek után nem csoda, ha a magyar emberek a fenti EU-országok vezetőiben bűnrészeseket, de legalábbis bűnsegédeket látnak. Hiszen tudják, az ő támogatásuk nélkül, a hatalom mostani birtokosai nemcsakhogy nem mernének a diktatúra és a terror eszközeivel fellépni az ország érdekei és lakossága ellen, de hatalmon sem lehetnének, sőt az EU vagy annak tagországai támogatása nélkül hatalomra sem kerülhettek volna. Így aztán nem csoda az sem, ha az ország gyarmatosításáért nem csupán országuk saját bűnözőit tartják bűnösnek, hanem az EU vezérkarát is, Barrosot és az őszi események idején a soros elnöki tisztet ellátó Finnország köztársasági elnököt, Halonent is. Ez utóbbi, Matti Vanhanen, a soros elnök Finnország miniszterelnökével együtt kifejezetten rosszalta, hogy az emberek egy demokratikus Magyarországért az utcán tüntetnek (13). Matti Vanhanen az EU-soros elökeként szeptemberben kijelentette, hogy az EU nem avatkozik bele a magyarországi jogsértésekbe. Vagyis a Gyurcsány-kormány nyugodtan folytathatja népe elleni terrorját. Mint aztán október 23-ikára kiderült Barroso úrék jelenlétében folytatta is. Csak még dühödtebben. Józan ésszel mi ez, ha nem a hatalmon lévő diktátor bűnözők feltétel nélküli támogatása, buzdítása további törvénytelenségekre, a mellettük való feltétel nélküli kiállás a bűnözést, a terrort és a diktatúrát, az ország megnyomorítását elutasító, az ország számára becsületes demokráciát követelő néppel szemben?

Tisztelettel kérjük az EU fennmaradása érdekében is, hogy vizsgálják ki, történt-e törvénysértés, amikor az EU eme tisztségviselői ily módon álltak ki a népükkel szemben terrort alkalmazó diktatúra mellett. Ha történt törvénysértés, kérjük a felelősök megnevezését és felelősségre vonását.

A magyar emberek tehát egyre újabb és újabb jelét kénytelenek megtapasztalni annak, hogy a jelenlegi bűnözők kormányon maradásában, az ország gyarmati sorba döntésében része van az EU-nak is. Hadd emlékeztessük Önt arra, hogy a múlt év szeptemberi megmozdulásokon két szimbólumot vettek le a tüntetők a helyéről (s ők aligha voltak civilbe öltözött provokátorok): a szovjet címert és az EU-zászlót (www.hirtv.net). A tömeg akkor még az EU-zászlót visszatetette a helyére. Ma már az októberi események után ez már nem történne meg. Kijelenthetjük, hogy az emberek EU-ellenessége az EU-nak a magyarországi viszonyulása miatt rendkívüli mértékben felerősödött. Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU sajtója elhallgatja, vagy elferdíti a magyarországi események lényegét: kérjük tisztelettel vizsgálják ki például, hogy a milliós nagyságrendű 2002. évi, a választási csalások elleni tüntetésekről hány hírügynökség, hány TV-társaság milyen számadatokkal számolt be; ennek eredményét elég objektívnak tarthatjuk, ugyanis nincs szó véleményekről, számokról van szó. Hányan voltak a felvételek szerint a tüntetéseken, hány résztvevőről számoltak be az EU nagy TV_társaságai és hírügynökségei, s hányan nem számoltak be az eseményekről egyáltalán. Ezzel tisztában vagyunk. Alighanem bárki beláthatja, hogy a nyugati sajtó bűnös működése, mellyel mintegy “falazott” a magyarországi bűnözőknek, rendkívüli nagy segítséget és magabiztosságot jelentett. A külföldi kontroll elmaradása után, mint az egész működésük, de kivált a szeptemberi és októberi események után során láthattuk, számukra bármilyen eszköz megengedetté vált.

Bármilyen mértékű is legyen a nyugati sajtó “falazása”, elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a hazugságok ne derüljenek ki, s ez ne vezessen az EU esetleges hirtelen összeomlásához. Ha ez megtörténik, akkor a magyarok jogos büszkeséggel vonhatnak majd párhuzamot 1956 és 2006 között: mindkettő egy hazug szuperhatalom összeomlását előlegezte meg, s mindkettőt a magyarok megmozdulsáa jósolta meg. Az egyik a szovjet, a másik az EU diktatúra és gyarmatosításét. Ezt semmi esetre sem tartjuk kívánatosnak.

Ezért egy ilyen jövő elkerülése, az EU-t összetartó eszmények megóvása érdekében, s nem utolsósorban emberiességi okok miatt a magunk részéről rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az EU haladéktalanul kezdje meg annak kivizsgálását, hogy vannak-e az EU-n belül jogi felelősei, bűnrészesei annak, hogy a mai Magyarországon a jelenlegi diktatúra hatalmon lehet, hogy ma Magyarországon diktatúra és terror uralkodik, hogy az ország gyarmati sorba került, állapítsák meg, ha vannak felelősei, hogy kik, vagy mely szervezetek a felelősök jogilag azért, hogy ott az EU jóváhagyó hallgatása mellett emberiség elleni bűncselekményeket is büntetlenül végre lehet hajtani.



Tisztelettel: G. K. (Phd), Finnország



U. I. : Tisztelt P. Nikiforos Diamandouros Úr!

1. Tudatjuk Önnel továbbá, hogy levelünk szövegét kb. egy hónappal ezelőtt ellenőrzésre villámpostán megküldtük Franco Frattini úrnak, az Európai Bizottság alelnökének is, aki annak tartalma ellen nem emelt kifogást.

2. Alulírottak - tekintettel a magyarországi állami vezetés diktatórikus és terrorisztikus módszereire, melyet a magyar népnek az utóbbi időben alkalma nyílt közelről is megtapasztalnia - ezennel határozottan kérjük, hogy nevünket, s lakcímünket ne hozzák nyilvánosságra. Ezzel szemben a vizsgálati kérelem szövegének nyilvánosságrahozatala ellen semmi kifogásunk nincsen, sőt azt kérnénk.

3. Őszintén reméljük, hogy vizsgálati kérelmünk elősegíti az EU megtisztulását, s így fennmaradását, működőképességének megőrzését is.

Kuruc.info