Ismét halasztást kapott Lendvai elítélt kampányfőnöke
2007-09-26. 17:27
Immár másodszor kapott három hónapos halasztást Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető volt kampányfőnöke arra, hogy megkezdje jogerős börtönbüntetésének letöltését. A „pszichés megbetegedésben” szenvedő Csonka Gábornak - aki a Köztársaság téri pártházban ötmillió forint kenőpénzt vett át - így december 19-ig nem kell bevonulnia a börtönbe.
Jogerős börtönbüntetésének megkezdése alól azért kapott ismét halasztást Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnöke, mert az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye szerint Csonka Gábor „pszichés megbetegedése miatt életét közvetlenül veszélyeztető betegségben szenved”. A szakvéleményben az is szerepel, hogy Csonka betegség-tünetegyüttese „olyan krízishelyzetként értékelhető, amely az elítélt életét potenciálisan veszélyezteti”.
A volt szocialista politikus ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában, így vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt június 19-én jogerősen három év börtönbüntetésre ítélték, de ő azóta sem vonult be a börtönbe, és a bűnügyben első fokon eljáró Fővárosi Bíróság (FB) a napokban egészségügyi okból másodszor is halasztást adott neki. Szebeni László, az FB elnökhelyettese a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: ez a végzés még nem jogerős, az ügyész például szeptember 20-án vette át a dokumentumot, és a fellebbezési határidő még nem telt le.
A törvény szerint a két évet meghaladó szabadságvesztés megkezdésére akkor adhat halasztást a bíróság, ha az elítélt betegsége „az életét közvetlenül veszélyezteti”, ha ezt az igazságügyi orvos szakértői szakvélemény is alátámasztja, illetve ha a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálatának vezetője nyilatkozik arról, hogy az elítéltet a büntetés-végrehajtás keretei között nem tudják kezelni. A büntetés-végrehajtás augusztus 1-jei nyilatkozata csupán annyit tartalmaz: „A gyógykezelés befejeződéséig, állapotának megnyugtató stabilizálódásáig a halasztás engedélyezését megfontolni javasoljuk.” Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke szerint a törvény alapján a büntetés-végrehajtásnak arra kellett volna egyértelmű választ adnia, hogy tudja-e kezelni az elítéltet vagy sem; az egyértelmű válasz hiánya viszont a halasztást engedélyező bírói döntés jogszerűségét kérdőjelezi meg.
(MN)
Kapcsolódó híreink:
Az elsőfokú ítéletről
A jogerős ítéletről |
