Visszahívta nagykövetét Szerbia, tombol a rác sajtó
2008-03-19. 19:38

Hazarendelte budapesti nagykövetét Szerbia azután, hogy szerdán hazánk elismerte Koszovó függetlenségét. A magyar külügy sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, de tudomásul vette a belgrádi döntést, közben a szerb sajtó kritikákkal illette hazánkat, amiért az elismerés mellett döntöttünk, pedig eddig tényszerűen tudósított hasonló hírekről a nándorfehérvári sajtó.

Koszovó függetlenségének Magyarország általi elismerése a hasonló lépésekre adott eddigi legélesebb reagálást váltotta ki Belgrádban - egyelőre csak a sajtó, pontosabban a Tanjug hírügynökség szintjén.

Nem tényt közölt, hanem egy hosszú, vélhetően már korábban megírt anyagot, amelyben először a magyar kormány Koszovó elismerésének kérdésében tett "vargabetűit" elevenítette fel.

A szerb kormány nemzetközi jogban jártas volt miniszterétől, Váradi Tibortól idézett először, aki szerint Magyarországnak semmilyen oka sem volt arra, hogy ennyire siessen Koszovó elismerésével, s ha kellő türelemmel kivárja, hogy az új országot felvegyék az ENSZ-be, akkor senki se mondhatta volna, hogy döntése barátságtalan gesztus a szerb néppel szemben.

A szerb hírügynökség azt írta, hogy Gyurcsány Ferenc kormánya egészen 2007 nyaráig az ENSZ hatáskörébe tartozó problémának minősítette Koszovó státusát, s azt mondta, hogy megváltoztatásáról csak a világszervezet Biztonsági Tanácsa dönthet.

Aztán - írta a Tanjug - a múlt nyári budapesti nagyköveti tanácskozáson új megfogalmazás született, amely szerint a legfontosabb a délnyugat-balkáni térség biztonsága, amelyet budapesti megítélés szerint csak a koszovói albánok igényeinek kielégítésével lehet szavatolni.

Eközben a magyar sajtóban egyre több cikk jelent meg a magyar-szerb kapcsolatok történetéről, s egy olyan megállapítás is napvilágot látott, amely szerint "a magyarok kárörvendően nevetnek a szerb nép baján" - írta a Tanjug (lehet benne valami - a szerk.).

A hírügynökségi anyag ezek után történelmi áttekintésbe megy át, visszanyúlva több mint ezer évre állapítja meg, hogy a szlávok előbb telepedtek le a Pannon-alföldön, mint a magyarok. Követi ezt az 1526-os mohácsi csatavesztés említése, az 1848-49-es szabadságharc - amely azért is bukott el, mert "Magyarország nem volt hajlandó szabadságot adni kisebbségeinek" -, s Jugoszláviának a Horthy vezette Magyarország általi "megtámadása", a "hideg napok" időszaka.

Koszovó függetlenségét eddig 33 ország ismerte el. A szerb tömegtájékoztató eszközök, köztük a Tanjug, mindeddig rövid, tényszerű hírekben számoltak be ezekről a lépésekről.

Remélték, hogy nem fog bekövetkezni, de nem érte váratlanul a magyar Külügyminisztériumot a budapesti szerb nagykövet visszahívása - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató szerdán az MTI-nek.

Sajnáljuk, de tudomásul vesszük a nagykövet visszahívását. A lépés nem teljesen meglepő: a szerb diplomácia részéről eddig is követett gyakorlat volt, hogy azon országok esetében, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, egyrészt diplomáciai jegyzékben tiltakoztak, másrészt visszahívták az adott országba akkreditált nagykövetüket - mondta Szentiványi Gábor. Hozzátette: a magyar diplomácia reméli, hogy ez nem hat ki a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére.

A politikai igazgató kitért arra, hogy a nagykövet visszahívása nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. A lépés valószínűleg nem fog fennakadást okozni a budapesti szerb nagykövetség mindennapi munkájában, nagykövet hiányában ideiglenes ügyvivők vezetik a diplomáciai képviseleteket.

Magyarország nem tervezi, hogy visszahívja belgrádi nagykövetét - mondta Szentiványi Gábor az MTI kérdésére. A magyar kormány szerdán döntött arról, hogy elismeri független államként Koszovót. Magyarország a tervek szerint néhány napon belül a diplomácia kapcsolatot is felveszi az új állammal.

(MTI)