Ne hagyjuk, hogy koldusünneppé változtassák a húsvétot a cigányok!
2008-03-24. 16:20

Kedves barátaim!

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt a húsvét és sajnos ezt a szép ünnepet is kihasználják a cigányok!

A magyaroknak gyönyörű szép húsvéttal kapcsolatos népszokásai vannak.
Ezek közül a két legismertebb a tojásfestés és a locsolkodás.

Ezekről szeretnék egy keveset írni nektek, és végül arról, hogy hogyan teszik tönkre ezeket a népszokásokat a cigányok.

A tojás nemcsak étel, hanem a termékenységnek, az új életnek, a tavasznak a jelképe. Ahogy Krisztus áttörte a sír bilincsét, úgy bújik elő az új élet, a kis csibe is a tojás börtönéből. A család leánytagjait megmozgató feladat a húsvéti tojások festése, elkészítése. A legegyszerűbb módszertől kezdve, amikor a tojás részeit levelekkel, virágmintákkal burkolják be, s úgy teszik festékbe, egészen a művészi ecsetfestésig minden fellelhető. Hagymalevél, zöld dióhéj főzete, vadkörte vagy vadalma leve egyaránt fellelhető. A minták elkészítésekor sok helyen viaszt használtak vagy használnak.

Húsvét hétfő a locsolás napja. Régi neve: „vízbevetlé hétfő" „vízhányó kedd". A locsolás szokása mind a mai napig él a falvakban, városokban egyaránt.

A locsolás az új életnek, a tavasznak a jelképe. Régen kútból húzott vízzel öntözték meg faluhelyen a lányokat, akik ezen a napon bizony többször kénytelenek voltak átöltözni, ma már vidéken is inkább az illatos víz, a kölni van használatban. A leányok ajándéka a gondosan festett tojás, a sütemény, s néhány korty ital. Egyes helyeken locsolás helyett vesszőzés szokás.

Mindkettő a jelképes termékenyítést, a rituális megtisztulást jelenti.

Utoljára sok helyre 2002-ben voltam locsolni a keresztfiammal. De őt sajnos abban az évben elgázolta egy őrült száguldó autós. Neki szerettem volna akkor is örömet okozni és megtanítgatni a húsvéti népszokásokra. Talán ez volt az első és az utolsó locsolkodása is. Én azóta nem mentem sehova locsolni egészen, tavalyelőttig, amikor meg az unokaöccseimmel voltam.

Lehangolónak tartom, amikor már korán reggel mindenféle rikító színű színes hamisítvány-öltönyökben és „makkos cipőben" lófráló cigányokat lehet látni. Sokakat már elég részeg állapotban. Tépik, húzzák maguk után a kölykeiket és úton-útfélen meg akarnak locsolni minden útjukba kerülő leányt. Még a kisboltokba is bemennek locsolkodni. „Jó kereset” reményében.

Rosszul vagyok attól, hogy sokszor lehet látni a cigánykölykök hordáját, amikor 8-10-es csapatokban csengetnek be idegenek házainak, lakásainak ajtaján locsolkodási szándékkal. Már elnézést, de sok idióta be is engedi őket a lakásába vagy megengedi, hogy meglocsolják őket a lakásajtóban. Ki tudja, milyen eredetű, koszos vizes (esetenként belehugyozós (!) - és ez nem vicc) kölnijükkel.
Persze senki nem olyan hülye szerintem, hogy pénzt adjon nekik. De sajnos vannak kivételek.

A cigányoknál természetesen nem a népszokások életben tartása motivál, hanem a pénzszerzés. Még ők vannak megsértődve attól, ha nem pénzt kapnak, hanem süteményt vagy tojást. (Bár az utóbbit én nyersen szoktam az erkélyről prezentálni, mikor ruháért ordítanak a panelház előtt, én meg mondjuk éppen aludni szeretnék, mert éjszakás voltam a munkahelyemen)

Régen hallottam, volt olyan is, hogy meglocsoltak egy öreg nénit, és miután közölte velük, hogy nem tud semmit adni, mindenféle szidalmakkal illették szegényt alig 10-12 éves korcsok.

A másik dolog pedig az, hogy megvan a veszélye annak, ha cigányokat engednek be a házba ostobább emberek. Meglophatják őket, főleg akkor, ha többen vannak, vagy kifigyelhetik, hol vannak az értékek, és netalán később majd visszajöhetnek érte egy olyan alkalommal, mikor nincs otthon senki (bár mostanában már az sem zavartatja őket, ha otthon vannak emberek, a módszereikről halva különböző hírportálokon).

Mióta valamilyen őrült kitalálta, hogy pénzt is kell adni a tojások mellé (esetleg helyett), azóta nagyobb az esélye az utcai rablásoknak is a fiatalok körében. Tudják a cigányok, húsvétkor tele a gyerekek tárcája, hát „le lehet őket venni", esetleg ugyanez lehet a helyzet a részeg emberekkel is.

Ha pénzt adnak a cigány kölyköknek, akkor meg cigit vesznek belőle vagy alkoholt, majmolva a felnőtt ork rokonaikat. Vagy a felnőttek veszik el tőlük a pénzüket és irány a játékgép, meg a kocsma a teljes lepusztulásig. Igaz azt sem tudják, mit ünnepelnek olyankor az emberek, de ünnep van, és olyankor ok van az ivásra is.

Ilyenkor látom egyébként a legtöbb embert részegen, utcán fetrengve „bárhol elalvós" helyzetben, összehányva.

Egy szép népszokásból az emberek koldusünnepet hoztak létre, ami nem szólhat másról csak a pénzkiadásról, a pénzgyűjtésről és a mértéktelen ivásról.

Voltak cigány szomszédaink régebben sajnos (hála Istennek már elköltöztek), akiknél minden ünnep alkalmából esténként balhé volt. Ütötté- verték egymást részegen, mindig találtak okot a hőzöngésre. Aztán késő estig mehet a zene a mulatság és újból balhé, még ki nem jön rájuk a rendőrség (mostmár ÁVH) – hogya egyáltalán ki mernek menni.
A cigányokat, az hogy neked esetleg már másnap reggel dolgoznod kell, nem érdekli.

Sajnálom, hogy idáig is elfajulhat egy szép ünnep. Krisztus feltámadásának ünnepe.
Nem elég, hogy a cigányok mindenütt ott vannak, már beférkőznek az ünnepeinkbe is, sértve azoknak szentségeit.

Magyarságféltő szeretettel:
Nyíri László (Blaireau)