Elsõ fokon 150 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság Csurka István politikust, írót. Csurkát Bolgár György jelentette fel rágalmazásért, mert azt írta róla, ügynök volt.
Kuruc.info kommentár: Pista bá' most kivételesen egy valódi ügynököt ügynöközött le a hiperjordán-pozitív, kommunista Bolgár személyében, de ezt sem sikerült bizonyítania. Nem szokatlan, de kicsit abszurd, szemtelen ez az állandó ügynöközés a 75. életévében csoszogó, "örökös" pártelnöktõl, aki különösebb kényszer nélkül aláírta, hogy III/III-asként Raszkolnyikov néven jelenteni fog. 1952-ben felesküdött a szocializmusra, majd 1975-ben (már nem gyerekfejjel, hanem 41 évesen) megerõsítette: "A szocializmusra és a dolgozó magyar nép szolgálatára esküdtem ezekben a mondatokban. Esküszegõ ma sem vagyok, nem olyan fából faragtak." A "rendszerváltás" után Csurka a következõ elvre váltott: "Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!" Így lett szégyenszemre a nemzeti oldal egyik vezetõje. S mindezek után még volt pofája a sokak áldozatos munkájával felépített MIÉP-et egymaga úgy szétverni, hogy leügynöközve kizárt mindenkit, aki nem nyalta ki neki.
Raszkolnyikov egyébként már korábban is vesztett pert Bolgár Györggyel, sõt többek közt még Szenes Andreával, Demszky Gáborral és Béres Bélával, az FKGP egykori alelnökével szemben is. Rendszerint a jogerõs ítéleteket sem hajtja végre (legutóbb úgy fogalmazott: köp rá). Cég- és alapítványi birodalmában eltûnteti a pénzeit, lapjának kiadási jogát rendszeresen átjátssza cégei közt, amik általában nem is az õ nevén vannak, végül alappal spekulál idõs korára is, hogy már úgyse lehet vele mit tenni... A patkány Bolgár vagy Demszky elleni, bizonyítatlan vádjai ráadásul a túloldalt erõsítik - vagy éppen ez a célja, hitelteleníteni minden jobbról jövõ támadást?
Alább a Zsindex rövidített tudósítása a rágalmazási perrõl, melybõl az is kiderül, hogy a Harmadik Út egy komcsi diplomatát indított jelöltként 2006-ban. A Kuruc.info utánajárt, hogyan történhetett ez.
Vasvári Csaba bíró tenyerében nyugtatta az állát kedd délelõtt, a Markó utcai tárgyalóterem szépen polírozott pulpitusán. Vele szemben, a vádlottak padján Csurka István ült. Szürke öltönyében türelemmel hallgatta pere alakulását, amikor kellett, még fel is tudott állni. Az ablak felõli oldalon kõmosott farmernadrágban, kék ingre vett sportos zakóban Bolgár György ült. Õ jelentette fel Csurka Istvánt. Bolgár mereven elõre nézett az egész pör alatt, kezeit összekulcsolva az asztalon nyugtatta. Mellette simára borotvált arcú ügyvédje. Átellenben velük Csurka István bajszos prókátora ült. A közönség két fõbõl állt: egy szürke öltönyös úrból, aki Bolgár ismerõse volt, és az Index tudósítójából.
"Lehet ön szerint pejoratív az, hogy valaki a »legvadabb zsidó politikát adja elõ«?" - kérdezte Vasvári bíró a per egyetlen tanúját, a Külügyminisztérium nyugalmazott munkatársát. A tanú 1959-tõl 1990-ig állt diplomáciai szolgálatban, volt sajtóattasé Kubában és nagykövet Mozambikban is, hogy karrierjének csak néhány jelentõs állomását soroljuk. A tanút Csurka István ügyvédje hívta. Az illetõ 2006-ban a Harmadik Út képviselõjelöltje volt a parlamenti választásokon. (A Kuruc.info a most megtudott információnak utánajárt, hogyan lehetett egy kiszolgált bolsi még 2006-ban is jelölt a MIÉP-Jobbik színeiben. A két párt választási megállapodása értelmében Karcagon a jobbikos Boros István nem indulhatott, helyette Csurkáék ezért a dr. Sütõ Gáborért lobbiztak, aki végül elszabotálta a választást: össze sem gyûjtötte a kopogtatócédulákat.)
Bolgár György 1988-tól a Magyar Rádió amerikai tudósítója volt. A tanú szerint a titkosszolgálat sok külföldi tudósítót beszervezett. A bíróság tisztelettel fogadta meglátását, de bizonyítéknak ez persze kevés volt.
"Létezhet olyan magyar állampolgár, aki nem nemzettárs?" - jött a következõ kérdés a tanúhoz. A tanú csalódott volt a szemantikai megközelítés miatt. Õ azért jött, hogy elmondja, Csurka István nem bizonyíthatja be, hogy Bolgár György KGB-ügynök vagy a magyar titkosszolgálat, esetleg a Moszad besúgója volt, mert a dolognak titokzatos a természete. Így az sem bizonyítható, hogy nem volt az, mondta a tárgyalás szünetében, a bíróság halvány fénnyel világított, sápadt csempéi között. Az alperes tanúja szerint nincs aki megmondja, hogy rágalmazás-e azt írni 2004 szilveszterén a Magyar Fórumba, hogy Bolgár György ügynök volt. Mert a per e kérdés körül csúcsosodott ki.
Csurka az idõsebb, mostanság vezércikkek megfogalmazásával bíbelõdõ, magát sarkosan kifejezõ, határozott ember. Bolgár tizenkét évvel fiatalabb nála. Szavuk sem volt egymáshoz, a pereskedõknek. Nem köszöntek egymásnak, és nem is néztek egymásra, egyetlen pillantásra sem.
Nem hatott Csurka védõjének érvelése, holott Haraszti Miklós sajtószabadságról vallott gondolatait hívta segítségül. Csurka István bûnös, elsõ fokon. 150 ezer forintra ítélte Vasvári bíró, rágalmazásért. Az ítélet szerint bûnt követett el akkor, amikor volt ügynöknek nevezte Bolgárt. Akkor, amikor azt állította, hogy azért ment el a Magyar Rádiótól, mert félt, hogy lebukik az átvilágításkor. És akkor is, amikor azt írta róla, hogy nem nemzettárs (cikkében viszont elismerte, hogy Bolgár fehér és fajtárs). Akkor viszont nem rágalmazott, amikor cion bölcsének nevezte kollégáját. A cionista ugyanis nem negatív jelzõ, ahogy arra már az ENSZ is rámutatott - emlékeztetett a bíró.
