Tény, hogy a két belgiumi népcsoport, a franciák (vallonok) és a flamandok (hollandok),  és a két országrész között azóta is feszült a viszony, a kapcsolat időnként súlyos válságokat él át. A tavalyi választások után kialakult legfrissebb válsághelyzetet az okozza, hogy a flamand pártok olyan mértékben szerették volna megnövelni a tartományok önállóságát - egyebek közt a fejlesztési támogatások elosztását illetően -, hogy a fejletlenebb Vallónia attól tartott, ez csak növelné lemaradását a gazdagabb Flandriával szemben.

Wilders a De Telegraaf holland lapnak a hét elején nyilatkozva kijelentette, hogy most érkezett el az idő az egyesülés megfontolására. Megállapította, hogy ,,Hollandiának és Flandriának több közös vonása van, mint Flandriának és Valló­niának". Az egyesülés szerinte kulturális és gazdasági szempontból egyaránt előnyös lenne Hollandia számára. Wilders úgy vélte, mindkét országban népszavazásra kellene bocsátani a kérdést, továbbá Jan Peter Balkenende kereszténydemokrata miniszterelnöknek hivatalosan is fel kellene vetnie a témát.

Korábbi felmérések tanúsága szerint Flandria és Hollandia lakossága között nagyobbak a nézetkülönbségek, mint Vallónia és Franciaország népe között. Az eredetileg nagyobbrészt protestáns Hollandia és a főként katolikus Flandria között nemrég még teljesen elképzelhetetlen volt bármilyen típusú egyesülés.

Belgiumban az önálló történelem során összesen egy politikusra, Louis Tobback volt flamand szocialista pártelnökre emlékeznek, aki hibának tartotta az egykori belga―holland szakítást, és úgy vélte, a két ország együtt ma világhatalmat alkothatna.

A múlt század vége óta formálisan is erősítették a kulturális kapcsolatokat, 1980-ban pedig nyelvi unióról kötött szerződést Hollandia és a flamand közösség. Tény az is, hogy ― elsősorban a Flamand Érdek tevékenysége miatt ― a flamand közvéleményben növekszik a független Flandria támogatottsága. A belga politikai elit azonban egyelőre ezt egyértelműen elutasítja.

Geert Wilders holland politikust egyébként többen populistának nevezik. Megelégelve az iszlám térhódítását Hollandiában, elkészítette Fitna című filmjét, amivel a „Korán intoleráns és fasiszta karakterének bemutatása” a célja. A filmet a zsidók nagy örömujjongással fogadták, az internetes videóletöltőkről pedig törölték. Wilders a film elkészítése óta 24 órás védőőrizet alatt áll, talán nem véletlenül. Érdemes megtekinteni a 15 perces propagandafilmet mert érdekes ellentmondásokat tartalmaz. A mellett, hogy a politikus népe jövőjét félti a terjedő iszlámtól, elítéli az iszlám buziellenességét, pedig nem mondhatni, hogy a homoszexualitás terjesztése jót tenne bármely nemzetnek. A film megtekintése után könnyebb mindenkinek eldönteni igaz-e a populista jelző Geert Wildersre.