Ugyanúgy teheti a dolgát a Gárda esetleges feloszlatása után is + olvasó
2008-05-21. 08:33

A Magyar Gárda esetleges feloszlatása sem akadályozza tagjait eddigi tevékenységük folytatásában - sajnálkozott Kolláth György alkotmányjogász.

A bíróság, amennyiben helyt ad az ügyészség keresetének és feloszlatja az egyesületet, akkor sem fogalmazhat meg szankciókat tagjai számára, nem tilthatja meg nekik, hogy eddigi tevékenységüket folytassák, például demonstrációkra engedélyt kérjenek és kapjanak - tette hozzá a szakember.

Továbbá a feloszlató döntés után sincs akadálya annak, hogy ugyanaz a személyi kör, vagy mások újabb hasonló egyesületet alapítsanak - mondta.

Kolláth György szerint nagyon hiányzik a magyar jogrendből egy olyan jellegű rendelkezés, amely számos európai országban él, például a nyugat-német területeken már 1949 óta az úgynevezett bonni alkotmányban, és azt írja elő, hogy aki az egyesülési, vagy a gyülekezési jogot a "demokratikus alaprend elleni küzdelem céljaira történő visszaélésekre használja fel, ezeket az alapjogokat elveszíti". Reméljük, előbbi szavai igazságtartalma nem annyira zéró, mint ezen utóbbi "párhuzama" - hiszen a Gárda tevékenysége és az "alkotmányos alaprend elleni küzedelem" köszönőviszonyban sincs egymással. Hogy sajnos vagy szerencsére, az már más téma.

(Kuruc.info - MTI)

Tisztelt Szerkesztőség!

A Gárda-per alakulása várható volt. Mivel a per a törvényről szól, hagy szóljak én is arról. A törvényről.

A felperes – bevallva vagy anélkül – az államot játszó hatalombitorló, nép nevében kormányzó országgyűlés és annak kormánya. Bármilyen névre is kereszteljék a felperest, ez csak így van.

Ez alapján a következőket lehet megállapítani:
1. A pert valójában a felperes kezdeményezte.
2. A pert vezénylő bírókat a felperes nevezte ki, vagy fogja kinevezni.
3. A per hivatkozási alapjául szolgáló törvényeket a felperes írta.
4. A felperes az alperes ellensége.
5. Az alperes elfogadta a felperes törvényességét akkor, amikor alperesként határozza meg magát a perben.
6. A felperes magasról tesz azokra a törvényekre, amelyeket maga ír, de nem tart be maradéktalanul.
7. Az alperes aláveti magát annak a törvénynek, amit a felperes írt.

Most így áll a helyzet. akár a Gárda, akár az ország vonatkozásában.

Lehetne így is:
1. A Gárda kijelenti, hogy a Gárda-per törvénytelen, mert a pert a felperes rendezte meg.
2. A felperes nevezte ki a bíróság tagjait.
3. A felperes írta azokat a törvényeket, amelyekre a bíróság tagjai hivatkoznak, és amelyek alapján ítéletet hoznak.
4. A felperesnek az érvényes törvények szerint kezdettől fogva nem volt cselekvési joga, mivel az az Alkotmány 19.§ (2) pontja értelmében a népszuverenitás meglététől függ. A jelenlegi kormány a magyar nép háromnegyedének akarata ellenére kormányoz.

Bár a dolgot lehetne cifrázni, a lényeg még is az, hogy azok rendezik a Gárda-pert, akiknek elsősorban kellene bíróság elé állniuk hazaárulás, vagy gazdasági bűncselekmények miatt.

Ha az alperes elismeri a felperes törvényességét azzal, hogy elmegy a felperes által rendezett, rendezendő perre, automatikusan elismeri saját bűnösségét is, hiszen a felperes a saját törvényei szerint jár el!

Romek Károly