Nyolc év börtönt kapott első fokon Kulcsár Attila, előzetesben a sikkasztó
2008-08-28. 18:16

Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön. Nem sokkal utána előzetes letartóztatásba is helyezték.

Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig öt év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.

Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt öt év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól a vélhetően bibsi Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, aki nélkül nyilvánvalóan nem ment volna a dolog - inkább elvitették a balhét a piti brókerrel.

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást. Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilára, Kerék Csabára, a Britton-cégcsoport volt magyarországi vezetőjére, Rejtő E. Tiborra, a K&H Bank volt vezérigazgatójára, Garamszegi Gáborra, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesére, Bitvai Miklósra, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójára és Forró Tamás újságíróra. Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza.

Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére. Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K&H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják.

Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek. Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.

A fél évtizede, 2003 nyarán kirobbant brókerbotrány ügyében három éve emelt vádat az ügyészség 1998 és 2003 között elkövetett többmilliárdos sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, bűnpártolás és más bűncselekmények miatt. Az elsőfokú büntetőper 2005-ben kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Fellebbezések esetén az ügy az ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Kulcsárt az első fokú ítélet kihirdetését követően csütörtökön újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

A brókert évekkel ezelőtt, a nyomozás során egyszer már letartóztatták, de még a nyomozás alatt szabadlábra is helyezték, összefüggésben beismerő, feltáró jellegű vallomásával.

Az előzetes letartóztatásról szóló határozat nem jogerős, mert Kulcsár védője fellebbezett ellene, de azonnal végrehajtható.

(MTI nyomán)