Álljon alább egy kevés jogászkodás, hogy mindenki pontosan tudja, miről van most szó. Tomcat azt mondja:
- A kopogtatócédulákat szabadon lehet másolgatni.
- Mindez nem bűncselekmény.
- Mindenki ezt csinálja.
Menjünk hát sorba!
A kopogtatócédulákat szabadon lehet másolgatni?
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
Érvénytelen ajánlás
50. § (1) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le
59. § (1) Az ajánlószelvényekről másolatot készíteni tilos.
Mindez nem bűncselekmény?
Ugye azt már tudjuk, minek alapján tett feljelentést a választási bizottság a legfőbb ügyésznél. Nézzük csak!
Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény, Btk.)
A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Update: Tomcat magyarázata szerint ők amolyan biankó-cédulákat vittek az embereknek, tehát a d) pont akár ki is eshetne (az aláírások többsége alighanem valódi), és maradna az a) pont. Igen ám, de volt neki 15 éves és halott ajánlója is! Ezt már nem lehet egykönnyen kimagyarázni!
De nézzük csak a másik bűncselekményt, a személyes adatokkal való visszaélést!
Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény, Btk.)
Visszaélés személyes adattal
177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Nos, hátra van még a harmadik lehetőség, a közokirat-hamisítás (ezen az előbbieknél részletesebben megyünk végig, ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a három tényállás közül ennél a legkisebb annak a valószínűsége, hogy megáll a bűncselekmény elkövetésének a vádja). Elsőként nézzük csak meg, hogy egy közirat meghamisítását mi alapján lehet büntetni.
Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény, Btk.)
Közokirat-hamisítás
274. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Oké, már csak az a kérdés, hogy a kopogtatócédula közokirat-e.
A polgári perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény
195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
Tehát nézzük csak, minek kell teljesülnie ahhoz, hogy valami közokirat legyen:
a) közigazgatási szerv állítsa ki
b) törvényben megszabott alakban állítsa ki
c) igazoljon intézkedést, határozatot.
Hát nézzük csak:
a) közigazgatási szerv állítsa ki
Az Országos Választási Bizottság állítja ki, és a megbízásából az állami nyomda készíti el.
b) törvényben megszabott alakban állítsa ki
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
47. § (1) Az ajánlószelvény tartalmazza a választás megnevezését, a választókerület nevét, illetőleg sorszámát, valamint a választópolgár családi és utónevét.
Ez nyilván elég pontosan megszabott alak.
c) Igazoljon intézkedést, határozatot
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
12. § A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján szavazókörönként összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, és azon a változásokat folyamatosan átvezeti.
14. § (1) ... A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 58. napig értesítő megküldésével kell tájékoztatni.
46. § (1) Jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak.
Vagyis a törvény szerint ajánlószelvényt csak az kaphat, akit a választási iroda, mint közigazgatási szerv felvett a névsorba, ergo az ajánlószelvény ennek az intézkedésnek megtörténtét bizonyító okirat: közokirat.
Az ügyészség már dolgozik az ügyön, de azért még néhány dolgot érdemes elmondani nekik. Biztos, ami biztos. Vagy az már szar, ha a fagyi visszanyal? :)
No de hátra van még a legszánalmasabb magyarázat.
Mindenki ezt csinálja?
Igen? Akkor miért nem tetszettek vizsgálatra küldeni a Jobbik szelvényeit? Lett volna hozzá joguk, csókolom, ugyanúgy lehetőségük volt ott ülni a választási bizottságban. Ja hogy arra tetszettek számítani, hogy itt mindenki bűnöző, és ezért szabadon lehet bűnözni? A cigányok is ezt hiszik, amikor rabolnak. Vagy a zsidók, amikor sikkasztanak. Egy magyar embernek viszont illik különbnek lenni ezeknél.
Tiszta, normális Magyarországot akarunk, vagy a bűnözők paradicsomát?
SoDI