„Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. (…) Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot” - állította Simon Peresz izraeli államfő Tel-Avivban, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén elmondott beszédében.

Miután az elhangzottakat érthető módon heves tiltakozás fogadta Magyarországon, Izrael budapesti nagykövetsége magyarázkodó közleményt juttatott el az MTI-hez. "Az elnök úr csupán fel kívánta hívni a figyelmet az izraeli gazdaság és kereskedelem virágzására. Nem állt szándékában senkit sem megbántani. Természetes, hogy modern demokráciákhoz illően senkit nem akar arra buzdítani, hogy más országok életébe, belügyébe beleavatkozzon" - írták. A nagykövetség közleménye kiemelte: a Magyar Köztársaság kormányai mindig örömmel fogadták az izraeli befektetőket. Reményüket fejezték ki, hogy a "mindkét nép számára oly sokat adó kétoldalú kapcsolatokat" egy "szerencsétlen mondat" kapcsán senkinek nem áll érdekében tönkretenni.

Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés Külügyi bizottságának alelnöke a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési frakciója nevében 2010. december 17-én levelet írt Aliza Bin-Noun Binnewies-nek, Izrael állam budapesti nagykövetének, akitől kérte Peresz korábbi felháborító szavainak tisztázását. A nagykövet helyett az izraeli misszió első beosztottja, Benny Sharoni válaszolt, aki szerint az izraeli államfő egyáltalán nem ezt mondta... „Alaptalan és eltorzítja az elhangzottakat” „minden olyan kísérlet”, amely Peresz szavait a „Magyarország feletti uralkodás szándékaként kezel”. Sharoni szerint Peresz szavait kiforgatták, ugyanis ő – szerinte – azt mondta, hogy izraeli beruházók „Manhattanben, Lengyelországban és Magyarországon” fektetnek be.

A ragozásnál, szavak boncolgatásánál azonban fontosabbak a tények. Lássuk, mi történt az elmúlt öt évben.

A legnagyobb médiavisszhangot kiváltó ügy minden kétséget kizáróan a sukorói King's City kaszinóberuházás volt. Az ügyhöz számos gyanús intézkedés kapcsolódik, a felelősök azonban megúszták a nagy elszámoltatást.

Emlékeztetőül: 2007 szeptemberében az Országgyűlés elfogadta a vagyontörvényt, amely fő szabályként rögzítette: az állami ingatlanok elidegenítésének versenyeztetés szükséges, ugyanakkor lehetőséget biztosított a verseny nélküli földcserére. 2008 májusában Gyurcsány Ferenc akkori, és Bajnai Gordon későbbi miniszterelnök egyeztetett az izraeli befektetőcsoportot képviselő Joav Blummal, 2008 júliusában a magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós pedig alá is írta vele a földcsere-szerződést. Bajnai Gordon fejlesztési miniszter a Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának korrekcióját – a terület beépíthetővé tételét – javasolta a Fejér Megyei Közgyűlésnek.

2009 februárjában Veres János pénzügyminiszter nyilvános pályázatot hirdetett kaszinóalapítására a közép-dunántúli régióban. Február közepén a Népszabadság írta meg, hogy Joav Blum a beruházó, aki telekcserével jutott ingatlanhoz. Áprilisban kormányrendelet született, mely kiemeltté nyilvánította a beruházást.

A sok véletlen egybeesés természetesen többeknek szemet szúrt: többen tiltakoztak, "szocialista földpanamáról" beszéltek. 2009-ben közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtott be a sukorói ingatlancsere ügyében a székesfehérvári ügyészség. Október 1-jén a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közölte: a valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen. Feljelentették és többször kihallgatták Gyurcsány Ferencet is, az MNV-vezér Tátrai Miklóst pedig őrizetbe vették. A nagy elszámoltatás azonban elmaradt: Gyurcsány és Bajnai azóta is nyugodtan építgeti politikai karrierjét - szerencsére kevés sikerrel -, Joav Blumot pedig idén szeptemberben jogerősen felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól a Székesfehérvári Törvényszék.

A Club Aliga ügyében 2010 augusztusában tett feljelentést a Jobbik. Hegedűsné Kovács Enikő, a párt országgyűlési képviselője elmondta, a rendszerváltás előtt az MSZMP pártüdülőjeként funkcionáló épületet 2007-ben privatizálták, az eladást a Kincstári Vagyonigazgatóság bonyolította, ám ezt követően a szerződést titkosították. Véleménye szerint a szerződés titkosítása kimeríti a közérdekű adatokkal való visszaélés fogalmát, mert mindenkinek joga van megismerni annak tartalmát. Hozzátette: a pletykák arról szólnak, hogy mélyen áron alul értékesítették az ingatlant, reális értékének körülbelül tizedéért, körülbelül 5 milliárd forintért adtak túl a Club Aligán. Ráadásul az értékesítésénél olyan helyrajzi számú területeket is értékesítettek, amelyeket az akkor hatályos törvények nem engedélyeztek. A képviselő rámutatott: nem kizárt, hogy az eladás nemzetbiztonsági kockázatot is magában rejt, mert a Jobbik információi szerint az ingatlant megvásárló cég ügyvezetője egy izraeli katonatiszt, legalábbis korábban katonatisztként szolgált.

A feljelentés azonban nem járt eredménnyel: 2011 októberében a rendőrség megszüntette a Club Aliga privatizációja miatt indított nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján a rendőrség megállapította, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár.

Kiderült viszont az is, hogy a KVI a természet védelméről szóló törvényt megkerülve, az illetékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel. Az NNI szerint viszont ez nem bűncselekmény, hanem fegyelmi vétség, amelynek kivizsgálása nem a rendőrség hatásköre.

A barikád.hu 2009-ben számolt be róla, hogy a budapesti ingatlanfejlesztések több mint 70 százalékát izraeli tőkehátterű vállalkozások valósítják meg. Szakemberek szerint a piacon megszerzett profit minden második forintja vándorol izraeli zsebekbe. Nemcsak lakóparkok, hanem bevásárlóközpontok, szállodák és irodaházak tucatjai köszönhetik létrejöttüket az izraeli tőkének, amely Budapest után felfedezte a magyar vidéket is. A magyar ingatlanpiacon régóta közismert az izraeli offenzíva. Időnként készülnek is piaci jelentések, amelyek viszont csak szőrmentén tesznek említést a jelenségről, s többnyire ezek a tanulmányok is megrekednek az általánosságok szintjén: más külföldiekkel összemosva utalnak az izraeli tőke hazai jelenlétére. Az index.hu internetes hírportál szerint nem véletlenül: a tanácsadó cégek, de a maguk az elemzők is tudatosan hallgatják el a dolgot. Kerülik ugyanis a politikailag kényesnek tartott témát.

2012 májusában derült ki, hogy egy izraeli cég 80 százalékos monopolhelyzetbe került Magyarországon, amely az eddigi is küszködő art mozik halálához vezethet. A Jobbik törvénymódosítást, kötelező mozi kamarai tagságot és a magyar történelmi játékfilmek felfuttatását javasolta - ezt Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője közölte sajtótájékoztatóján.

A Jobbik alelnöke emlékeztetett, hogy tavaly januárban az izraeli tulajdonú Cinema City International (amely már eddig is jelentős magyarországi mozihálózatot birtokolt) felvásárolta a Palace Cinemas mozijait Magyarországon, ezzel 80 százalékos monopolhelyzetbe került a mozitermek és látogatók terén. Ez kihatással lehet a jegyárakra, a szolgáltatások színvonalára és a repertoárra, továbbá a magyar filmek is nehezebben juthatnak el a nézőkhöz.

Szűk két hónappal ezelőtt számoltunk be arról, hogy Kamaraerdő hobbitelkes részeiről eltávolítják a bérlőket, házaikat saját költségükön kell lebontaniuk. Van, aki majd harminc éve műveli itt a kertet, tartja karban hétvégi házát. Ám menniük kell, mert a területet többek között egy izraeli befektetési csoport szerezte meg, akik lakóparkot építenek a gyönyörű vidékre.

Három magyarországi óriásberuházás mögött is a dúsgazdag izraeli Shari Arison üzletasszony áll. Közel 4 milliárd dolláros nettó vagyonával Shari Arison izraeli üzletasszony áll a Forbes magazin 64. helyén a világ legbefolyásosabb nőinek százas listáján. Arison ezen felül Izrael leggazdagabb nője, számos vállalatot igazgat, ezek közül a legnagyobb a Hapoalim Bank.

Hozzá köthető a tükörhegyi lakópark építése, ahol a településrendezési eszközök megalkotása során a képviselő-testület lábbal taposta az építési törvény ide vonatkozó előírásait: nem kötöttek településrendezési szerződést a beruházóval, így az önkormányzat a vagyoni értékű jogairól úgy mondott le, hogy cserébe semmi elkötelezettséget nem kért a beruházótól az építkezéssel járó, a közösséget terhelő kiadásokkal kapcsolatban.

Az üzletasszonyhoz köthető Shikun & Binui a gyönyörű Tétényi-fennsíkon is épít lakópartot, nem törődve a több tucat védett állat- és növényfajjal. A környéken egyébként több izraeli cég is érdekelt. Szintén Shari Arison nevéhez köthető a fentebbiekben bemutatott Club Aliga és Kamaraerdő ügye.

A cikkben boncolgatott témák vélhetően csak a jéghegy csúcsát képezik. Úgy tűnik, a "mindkét nép számára oly sokat adó kétoldalú kapcsolatokat" nem tette tönkre a "szerencsétlen mondat". A kormánytól pedig talán többre lenne szükség annál, hogy egy "Nem leszünk gyarmat!" molinóval utcára küldje a Fidesz-közeli sajtósokat és médiaszemélyiségeket.

(Barikád.hu nyomán)