A Regnum Marianum templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben. A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rosenfeld-Rákosi Mátyásnak. A zsidó diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta - a Regnum Marianum templom azóta jelképpé vált.

Az újjáépülés reményében kezdte meg munkáját a Váralja Szövetség a Regnum Marianum templomért 2011 februárjában. Aláírásgyűjtésükhöz a petíció lezárásáig több mint 20 ezer ember csatlakozott. Az egyházvezetés ugyanakkor már 2011. március 1-jén elhatárolódott kezdeményezésüktől, végül a korábban a templom visszaépítéséről nyilatkozó Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár sem fogadta őket, az ügy pedig fokozatosan karanténba került.

A Regnum Marianum templomért indított kezdeményezést illetően egész mostanáig nincsen előrelépés - sem a katolikus egyházvezetés, sem a magyar kormány nem támogatja az újjáépítést. A Váralja Szövetség számára az is kiderült, hogy ebben semmi változás nem várható: állítólag a katolikus egyházvezetés nemcsak nem támogatja, hanem egyenesen ellenzi a javaslatot.

A Váralja Szövetség egyeztetései során ugyanakkor határozottan arra jutott, hogy a magyarság engesztelő templomának ügye nem maradhat vesztegzár alatt. Amellett, hogy a XIV. kerületi városvezetés kezdettől fogva támogatná egy méltó emlékhely kialakítását, a tervezett múzeumi negyed beruházásai is érintik a Regnum Marianum templom helyszínét. Ez annyit jelent, hogy hozzányúlnak a Városliget tulajdoni szerkezetéhez, ami jó, hiszen az egyházi vétó mellett a kedvezőtlen tulajdonjogi helyzet volt a legnagyobb akadálya annak, hogy bármi is történhessen - így a továbblépés most már csak azon múlik, hogy tudják-e a kormányzati terveket befolyásolni.

Így jutott el a Váralja Szövetség oda, hogy korábbi kezdeményezését felülvizsgálja. Mint ismeretes, a szervezet kezdetben a valamikor itt állt templom eredeti tervek szerinti újjáépítését kezdeményezte, ez azonban biztosan nem valósulhat meg a közeljövőben, hiszen sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja a felvetést. (Utóbbi annak ellenére, hogy korábban Szőcs Géza kulturális államtitkár nyilatkozatai alapján a kormány a Regnum Marianum templom újjáépítésében gondolkodott.) További probléma, hogy a templom felépítése több mint 10 milliárd forintba kerülne, amit pusztán közadakozásból nem lehet előteremteni (a kormánynak viszont lenne rá pénze, hiszen csak önreklámra egymilliárdot költött mindössze nyolc hónap alatt - a szerk.).

Hasonló meglátásra jutott Csete György Kossuth-díjas építész is, aki élete egyik nagy céljának tartja, hogy a templom helyén egy méltó emlékhely jöhessen létre. A Váralja Szövetség most már a neves építésszel közösen kezdeményezi a Regnum Marianum-kegyhely létrehozását. Ennek alapja az a tény, hogy a Regnum Marianum templom máig nem szűnt meg, az altemplom ott van továbbra is a föld alatt, csak fel kellene tárni.

Eközben műemlékvédők és egyházon belüli támogatóik úgy vélekedtek, hogy "a templom eredeti tervek szerinti újjáépítése esetén valóban az újjászületés jelképe lenne, ugyanakkor unokáinknak már valószínűleg nem jelentene többet egy átlagos belvárosi templomnál". A Regnum Marianum templomot éppen a szenvedéstörténete tette egyedüli történeti értékké, felkiáltójellé - hiba lenne tehát ezt eltüntetni. Többen is olyan megoldást javasoltak, amely egyszerre jelenti a szakrális funkciók megnyílását (altemplom feltárása), ugyanakkor az emlékezés biztosítását (emlékhely a felszínen).

Csete György már a leendő szakrális emlékhelyet is megtervezte. A Váralja Szövetség honlapján Csete György tervei alapján készült vázlatokat mutatnak be vizuálisabb beállítottságú támogatóik kedvéért. (Megjegyzik ugyanakkor, hogy ezek a távlati képek nem látványtervek.)

Az altemplomban helyet kapna egy kápolna, amely a zarándokokat fogadná. Ez lenne a kegyhely elsődleges funkciója: zarándokhely, templom. Emellett létrejönne az altemplomban egy kiállítótér a szakrális képzőművészet, illetve egy az '56-osok számára. Az szabadságharc többször is megjelenik a tervekben, ugyanis a templom újjáépítése először 1956-ban merült fel.

A felszínen az emlékhelyet gyep venné körül, amelyben egy kissé megemelt kőburkolat által kirajzolódna a templom kereszt formájú alaprajza. Két oldalt a Csete György tervezte halászteleki templom egy-egy kupolájának másolata állna acél zártszelvényből, középen pedig egy '56-os zászlót ábrázoló emlékművet helyeznének el. A Váralja Szövetség nagyon fontosnak tartja, hogy szabadságharcunk méltó emléket kapjon az egykori Felvonulási téren - a jelenlegi ún. "vaskefét" ugyanakkor nem tartják annak, hiszen a Gyurcsány által avatott emlékmű nem az '56-osokról szól, hanem a nemzetközi szabadkőművesség jelképét ábrázolja.

Az emlékhely mindenképpen méltóságteljes lenne, hiszen Csete György tervezte meg - eközben helyreállna maga a templom is az altemplom feltárása révén. Szerencse, hogy nemcsak a kerület részéről mutatkozott befogadó készség a javaslat iránt: a múzeumi negyed kialakításáért felelős Baán László is egyetértett Csete György elképzeléseivel.

A Váralja Szövetség választmánya úgy döntött, hogy támogatja Csete György elképzeléseit, hiszen a Regnum Marianum-kegyhely méltó emléket állítana a lerombolt templomnak. A végső döntést azonban nem ők fogják meghozni, hanem az aláírók - internetes szavazáson kérdezik meg támogatóikat.

"A Váralja Szövetség 20 ezer embert képvisel, amikor a Regnum Marianum templomért felemeli szavát - s azért "csak" ennyit, mert az interneten fél év alatt ennyi emberhez tudtunk eljutni. Ez hatalmas felelősség, nekünk pedig arra van felhatalmazásunk a folyamodvány szövege alapján, hogy az eredeti tervek szerinti újjáépítést képviseljük. Éppen ezért internetes szavazáson fogjuk kikérni az aláírók véleményét: tartsunk ki az eredeti tervek szerinti újjáépítés mellett, még akkor is, ha ennek nincs realitása - vagy inkább a Csete György tervezte Regnum Marianum-kegyhely megvalósulásáért dolgozzunk tovább?" - írják honlapjukon.

A szavazás ügydöntő lesz, annak végeredményét a Váralja Szövetség kötelező érvényűnek fogja tekinteni magára nézve. A szavazást március 25-én, hétfőn 8 órakor indítják és március 31-én, vasárnap 18 órakor zárják le - közlik, a főoldalon jelen pillanatban (hétfő, 12 óra) azonban még csak a korábbi szavazás érhető el.

Vesd össze ezzel a hírrel - a zsinagógaépítést bezzeg sem a Fidesz, sem Erdő Péter nem ellenzi: Új zsinagógát építenek az "antiszemita fővárosban" a "kiirtottak" - ingyen adott nekik telket (a nevünkben) a Fidesz

Frissítés: Közben kiderült, hogy körlevélben kérik szavazásra az ügyet már korábban támogatókat, így a voksolás nem nyilvános. Olvasóink ennek fényében esetleg a cikkünk alatt nyilváníthatnak véleményt facebookos hozzászólás formájában.

(Kuruc.info, képek: Wikipédia, Váralja Szövetség)

A Váralja Szövetség honlapján megjelent tartalmakkal kapcsolatban, amelyekben a Regnum Marianum-templom újjáépítéséért indított kezdeményezésünk további  lehetséges lépéseit vázoltuk fel, az alábbi közleményt adja közre szervezetünk.

Minden honlapunkon megjelent, Csete György Kossuth-díjas építész elképzelései alapján  kialakított távlati kép kizárólag belső használatú munkavázlat, amelyek bár az építész  ötletei alapján készültek, ám nem Csete György munkái, következésképpen sem tervnek,  sem látványtervnek nem minősülnek. Mindezt azért tartjuk fontosnak közleményben tudatni, mivel egyes médiumok a publikált munkavázlatokat tévesen Csete György terveiként tüntették fel.

A Váralja Szövetség továbbra is azt gondolja, hogy a Regnum Marianum-templom  újjáépítése az utókor kötelessége volna, ugyanakkor a realitások figyelembe vétele arra késztet minket, hogy a cél fokozatos megvalósítása felé tekintsünk. Ennek első állomása egy méltó kegyhely kialakítása lenne az altemplom feltárásával. Kezdeményezésünk folytatásának mikéntjéről ugyanakkor az ebben a kérdésben jelenleg is folyamatban lévő társadalmi meghallgatás lezárultát követően fogunk dönteni. Őszintén reménykedünk abban, hogy kérésünk nem találhat süket fülekre. Ha mégis, akkor ez a nemzet új „fülekért” kiált.

Budapest, 2013. március 26.