A világ különféle válságai mögött bizonyítottan az erkölcsi válság áll, mint közös tényező: elfeledkezünk egymásról, és arról, mivel tartozunk embertársainknak és magunknak. A gazdaság, a technológia, az önmegvalósítás már nem eszköz egy nagyobb jó érdekében, hanem maga a cél. Kimaradt világunkból az ember és a fogyasztó lépett a helyébe. A romló körülmények megváltoztatására szervezett ezért a héten tanácskozást az Óbudai Egyetem Bizalom és etika a társadalmi és gazdasági életben címmel. Wass Albert gondolatai adták meg az alaphangot: „Nem a szervezés és nem az üzemek termelése a legfontosabb dolog az ország életében, hanem az erkölcs. Ahol ez nincs, ott semmi sincs”. Az elhangzottakról mondta el gondolatait a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Beran Ferenc plébános, Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke és Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.

Beran Ferenc plébános véleménye szerint beigazolódik az, ha nem az ember természetes vágyaiból, törekvéseiből indulunk ki, akkor a válság nem fog megoldódni. Ha a társadalom biztosítja az emberi méltóságot, hogy az embernek legyen családja, tudjon hol lakni és a munkája által ki tudja bontakoztatni önmagát, akkor a személy kibontakozhat, és ezáltal a társadalom is gazdagodik. Beran Ferenc súlyos problémaként értékelte, hogy az adott szó elveszítette az értékét, a bizalomnál többet jelent a pénz, az értékek helyett fontosabbak lettek a rövid távú anyagi érdekek.

Gablini Gábor, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a válság óta mennyit változott a bizalom a kereskedő és a vásárló között. Elmondta, hogy a kilencvenes évek közepén, végén, amikor látható volt, hogy jelentős növekedés előtt áll a magyarországi új autó piac, a szakmán kívülről úgynevezett befektetők érkeztek, akiknek nagy része alapvetően a profitmaximalizálásban volt érdekelt, s azt kereste, hogy a pénzét, mely szektorban tudja a legjobban és leggyorsabban kamatoztatni. Számukra nem az elégedett, visszatérő vevő volt a legfontosabb, hanem az egyszeri, minél nagyobb pénz megszerzése. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a szakmát, hiszen két érték küzdött egymással. A válság ebben is egy új helyzetet teremtett, az elmúlt három évben ezeknek a kereskedőknek nagy része eltűnt a palettáról, s többnyire azok maradtak meg, akik korábban a szakmából érkeztek, s a bizalom és a partnerség elvét vallják.

Csath Magdolna közgazdász az előadásában arról beszélt, hogy a versenyképességnek jót tesz az etikusság. Elmondta: a nemzetközi elemzésekből az derül ki, hogy a legversenyképesebb országoknak - például a skandináv államoknak - az erkölcsi mutatók tekintetében is nagyon jó a helyezésük. Az elemzők az etikai mutatók között elsősorban a korrupció szintjét szokták vizsgálni. Egyértelműen bizonyítható - tette hozzá a közgazdász -, hogy a kevésbé korrupt országokban a gazdaság is sikeresebben működik, hiszen a korrupció drága. Egyes közgazdászok úgy gondolják, elég egy ország sikerét azzal mérni, hogy a főbb gazdasági mutatók hogyan alakulnak, ez azonban csak nagyon kis szeletét méri a társadalom eredményeinek, nem mond semmit arról, hogy milyen az emberi viselkedés, az emberek közötti kapcsolat, hogyan tudnak együttműködni egymással a cégek, mennyire bíznak az emberek a társadalom különböző intézményeiben. Mindezek jelentős hatással vannak a gazdasági eredményekre is. Hosszú távon a humán tőkét veszíti el az a cég, amely erkölcstelenül viselkedik a vevőivel, a beszállítóival vagy a közösséggel szemben. Egy cégnek, de egy országnak sem mindegy, hogy a legjobb szakemberei hogy érzik magukat, mert ha őket elveszíti, akkor a versenyképessége is romlani fog, hangsúlyozta Csath Magdolna.

A közgazdász hozzátette: a kutatások alapján Magyarországon 2001 óta erősödik a korrupció, és ebben a tekintetben egyre nagyobb a szakadék köztünk és a környező országok között. Lengyelország például 2001-ben 13 hellyel volt mögöttünk a korrupciós listán, most pedig ugyanannyival van előttünk. Nem véletlen tehát, hogy Lengyelország évről évre növeli a versenyképességét, és a válság sem rázta meg annyira, mert sokkal jobban gazdálkodik a humán tőkével.

(Kossuth Rádió)