Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint "sérti" az emberi jogok védelméről szóló egyezmény 3. cikkelyét az olyan tényleges életfogytiglani büntetés, amely egyáltalán nem teszi lehetővé az ítélet valamikori felülvizsgálatát. A strassburgi bíróság ezt három brit gyilkos beadványa nyomán mondta ki. Egyikük a feleségét ölte meg, a második családja öt tagját, a harmadik pedig négy homokost. A tényleges életfogytiglani ítéletek Magyarországon hasonlóak, mint a briteknél, így például a tizenegy éves Szita Bence gyilkosai is nyerhetnének Strassburgban, ha panaszt emelnének ott "a büntetés megalázó voltára hivatkozva".
 |
Az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény harmadik pontja arról szól, hogy senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Ha valakitől a szabadulás minden esélyét megvonják, az a strassburgi bírói nagytanács 16:1 arányban hozott döntése szerint "megalázó". Az egyik – feleségét halálosan megkéselő – panaszos ügyében a brit államot negyvenezer eurós kártérítésre és a perköltségek kifizetésére kötelezte a strassburgi bíróság, amely kimondta, hogy egy életfogytiglani ítélet esetén valamilyen felülvizsgálati esélyt adni kell, az viszont már nemzeti hatáskör, hogy mikor és milyen feltételekkel.
A brit kormány, élén David Cameron miniszterelnökkel élesen bírálta az ítéletet, a kormányfő szóvivője egyenesen kimondta: ha a konzervatívok győznek a következő választáson, megfontolják az emberi jogi egyezmény felmondását. A brit közvélemény rettenetesen frusztrálónak és nehezen érthetőnek fogja tartani a döntést – mondta a brit igazságügy-miniszter, egy tory képviselő pedig kijelentette: az ítélet Strassburg „betegesen elfogult erkölcsi iránytűjének” a bizonyítéka.
Magyarországon a július elsején hatályba lépett új büntetőtörvénykönyv (Btk.) indokolásában egyrészt osztja a strassburgi bíróság érveit, miszerint egy minimális reményt minden életfogytiglani büntetésnél meg kell adni. Másrészt a legsúlyosabb két esetben kimondottan megtiltja, hogy egy bíróság lehetővé tegye a felülvizsgálatot.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara büntetőjogász elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogi bíróságon precedensjog van, tehát ha ugyanolyan panasszal ugyanazért fordul oda egy magyarországi elítélt, akkor a perben az állam csak veszíthet.
(ATV nyomán)
Korábbi értelmes és magyarbarát strassburgi döntések:
