A Kúria jogegységi döntést hozott a napokban a jogos védelem egységes bírósági értelmezése és alkalmazása érdekében - mondta Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhelyettese, büntetőkollégiumának vezetője az MTI érdeklődésére.
Az új büntető törvénykönyv (Btk.) július 1-jei hatálybalépésére figyelemmel a Kúria büntetőkollégiumának ülése Kónya István indítványára, Darák Péter kúriai elnök vezetésével jogegységi tanácsként felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság korábbi, az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos irányelvét. A legnagyobb változások a jogos védelemmel kapcsolatosak - mondta a kollégiumvezető.
Kónya István kiemelte, hogy a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban változott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
E védekezés deklarálása alkotmányos alapjogként és szabályozása az új Btk.-ban olyan felhatalmazást ad a polgároknak, amely "a jogtalansággal szembeni ellenállást többé nem kivételes lehetőségnek, hanem mindenkit megillető természetes alapjognak ismeri el" - mondja ki a bíróságok számára kötelező jogegységi határozat, amely szerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie. A jogos védelmi helyzet pedig mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásától.
A törvény szerint "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől".
A jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításának enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. Nem büntethető, ha a támadás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépték túl.
A Kúria döntése a jogos védelemnek több korlátját sorolja fel. Szóbeli cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem alkalmazható. A kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre. A támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. Végül: a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.
A jogtalan támadás értékelése során kiderülhet, hogy az inkriminált magatartás nem indokolta az elhárító cselekményt, például a támadó személyének vétőképtelensége vagy a magatartás súlytalansága miatt. Így jogos védelmi helyzet hiánya állapítható meg például, ha súlyosan mozgáskorlátozott vagy kisgyermek tanúsít támadó magatartást. (Ami például azt eredményezheti, hogy ezentúl nemcsak lopni, hanem ölni is visznek magukkal pár purdét, akiket előre engednek, vagy egyenesen az ő kezükbe nyomják a kést - egy Maugli-szerű genetikai tévedés például simán tudna végezni két idős emberrel is, főleg ha álmukban tör rájuk - a szerk.)

Merőben újak a Btk. úgynevezett szituációs jogos védelmi helyzetre vonatkozó rendelkezései. Ezek szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el, továbbá, ha lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan, illetve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be.
A kötelező törvényi vélelem - amely szerint ezekben az esetekben a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha "a védekező életének kioltására is irányult volna" - azt eredményezi, hogy fel sem merülhet a védekezés támadáshoz viszonyított arányosságának méricskélése, hiszen élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárította el a támadást.
A Kúria kiemelte, hogy a jogtalanul megtámadottak az elkövetőhöz képest eleve többszörös hátrányban vannak, hiszen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjáról, míg a védekező felkészületlen. A védekezés teljes szabadságát a törvény olyan elkövetési módok esetén ismeri el, amelyekben a megtámadott még inkább kiszolgáltatott, a jogtalan támadás elhárítása még esélytelenebb, kockázatosabb.
A Kúria kimondta azt is, hogy jogtalan behatolás a lakásba csak aktív magatartással valósítható meg - tehát az például nem jogos védelmi helyzet, ha a jogszerűen bejutó személy felszólítás ellenére nem távozik. A lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás esetén ugyanakkor az elhárító cselekmény nemcsak önvédelem, hanem más javainak oltalma is lehet.
Az úgynevezett megelőző jogos védelem Btk.-ban rögzített, négy éve élő szabályai szerint nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz - feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. Ezzel kapcsolatban a Kúria arra figyelmeztet, hogy az élet kioltásával járó megelőző védelem azonban emberölésnek minősülhet.
Kónya István elmondta: alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem mindig tudja megvédeni polgárait. Abszurd az a beállítás, hogy az új rendelkezések nyomán eszkalálódik az erőszak. Azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kitervelten elkövetett emberölést jelentenek - fogalmazott. Annak pedig társadalom-lélektani szempontból érdekes lenne megtalálni a magyarázatát, hogy a nyilvánosságban miért bukkanhatnak fel olyan hangok, amelyek az erőszakos bűnözőket féltik az áldozatoktól, és aggódnak a támadók testi épségéért - tette hozzá.
(MTI nyomán)