Háromból két esetben elutasította az új haszonbérlők keresetét a Székesfehérvári Járásbíróság a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi perben - adta hírül az MTI.
A Székesfehérvári Járásbíróság három, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi perben kezdte meg a tárgyalást pénteken, ezek közül kettőnél elsőfokú ítéletet hozott, elutasította az új haszonbérlők keresetét – közölte a Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya.
Közleményük szerint mindhárom per tárgya kizárólag a 2013. novemberi birtokháborítás volt. A bíróság elutasította a kereseteket, mert jogi álláspontjuk szerint a becsatolt okiratok igazolták: az új haszonbérlőknek tudomásuk volt arról, hogy a korábbi haszonbérlő nonprofit kft. nem adta vissza a perbeli földterületeket az államnak.
A bizonyítási eljárás során az is igazolást nyert, hogy a kft. semmi olyan konkrét akadályozó cselekményt nem tanúsított, amely birtokháborításnak lenne minősíthető. Ennek hiányában pedig a 2013. novemberi birtokvédelmi igény sem lehet alapos.
Jelezték, hogy az ítélet egyik ügyben sem jogerős, írásbeli kézbesítésüket követően nyílik módja a peres feleknek esetleges fellebbezéseik előterjesztésére.
A pénteken tárgyalt harmadik ügyben a megidézett tanú távolmaradása miatt nem fejezték be a bizonyítási eljárást, a tárgyalást július 14-re halasztották. A Székesfehérvári Járásbíróság előtt folyamatban lévő további peres ügyekben az első tárgyalás időpontja május 28. és május 29. lesz.
A Székesfehérvári Törvényszék sajtóosztálya a hivatalos honlapján szerdán közzétett közleményében jelezte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője – mint kijelölt hatóság – által meghozott határozatokkal szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt a legszigorúbb minősítésű biovetőmag előállítására és biogazdaság üzemeltetésére. A gazdaság 452 hektár állami földterületen termelt, amelynek bérleti joga 2013 októberében lejárt. A földterület hasznosítására a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, de nem nyert.
November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, mert az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. ősszel és tavasszal elvetett növényeit, a cég vezetői szerint több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg, ezért feljelentést tettek a rendőrségen.
Korábban írtuk: Ma kezdődnek a kishantosi birtokperek
Három tárgyalással kezdődnek meg pénteken a kishantosi birtokperek, amelyeket birtokvédelem miatt az új bérlők és a korábbi bérlő is elindított.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ellen kezdeményezett birtokvédelmi eljárásokban a székesfehérvári jegyző határozataival szemben összesen nyolc keresetlevél érkezett a Székesfehérvári Járásbíróságra, valamint birtokvédelem érdekében maga a társaság is kezdeményezett peres eljárást.
A járásbíróság három ügyben pénteken kezdi meg a tárgyalást. A további ügyekben az első tárgyalások jövő hétfőn és kedden lesznek.
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt a legszigorúbb minősítésű biovetőmag előállítására és biogazdaság üzemeltetésére. A gazdaság 452 hektár állami földterületen termelt, amelynek bérleti joga 2013 októberében lejárt. A földterület hasznosítására a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdette a területeket, a pályázatra a központ is jelentkezett, de nem nyert.
November 4-én a kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, mert az addigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását a Nemzeti Földalapkezelő képviselőinek. Az NFA azonban átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek.
Ács Sándorné, a kft. egyik ügyvezetője akkor azt mondta: 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek körülbelül 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét.
Április 12-én az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. ősszel és tavasszal elvetett növényeit, a cég vezetői szerint több mint 140 millió forint értékű bionövény-állományt semmisítettek meg, ezért feljelentést tettek a rendőrségen.
Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára akkor azt nyilatkozta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de a gazdák jogszerűen használják az elnyert földterületet. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.
A kishantosi növények beszántása ellen tiltakozott az MSZP, az Együtt-PM, az LMP, a DK és a Jobbik is.
(MTI)
Frissítés: A Jobbik a gigabirtokosok mellett a külföldiektől is megvédené a termőföldet - közlemény
A Jobbik képviselői csatlakoztak az LMP kezdeményezéséhez az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívása érdekében. A Jobbik által kifejezetten károsnak tartott, törvénytelenül elfogadott új földtörvény sürgősen módosításra szorul. Egyetértünk azzal a céllal, hogy a korlátlan méretű nagybirtokok túlsúlyának bebetonozása helyett a kis és közepes birtokok, valamint családi gazdaságok megerősítésére van szükség.
A Jobbik azonban nem elégszik meg csupán a hazai földbárók és oligarchák elleni fellépéssel, a termőföldet magyar tulajdonban is kell tartani. Ezért a nemzeti párt a május elsején lejáró földmoratórium miatt az LMP által benyújtott javaslatot kiegészítve arra is garanciális indítványt tesz, hogy a külföldiek (az EU-tagállamok állampolgárait is beleértve) egyetlen négyzetméter földterületet se szerezhessenek a jövőben Magyarországon.
Magyar Zoltán,
a Jobbik országgyűlési képviselője
a Jobbik országgyűlési képviselője
