Simicska Lajosról és a hozzá kapcsolódó körről például több címletben is „szednek” le pénzt, elég a reklámadóra, vagy – persze, csak ha megvalósul – a hét évre visszamenőlegesen fizetendő útépítőadóra gondolni.

Hétfőn az agrártámogatási rendszer átalakításával egy újabb fejezet nyílt a „nyirbálásban”, hiszen a területalapú támogatások nagybirtokellenes átszabása állítólag sokmilliárdos veszteséget okoz számos érdekkörnek, így a sajtóban csak Simicska-Nyerges-tengelyként leírt üzleti körnek is.

Mivel Ángyán József korábbi agrárállamtitkár évek óta erről beszél, az atv.hu megpróbálta rekonstruálni, milyen módon alakult ki a kormány új agrárkoncepciója. A munka során egyebek mellett a mezőgazdasági bizottság üléseink jegyzőkönyvét is átnyálazták.

Így leltek a július 10-ei ülés jegyzőkönyvében egy igazi gyöngyszemre: Lázár János – kis túlzással – Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét méltatja, de legalábbis "érti" a volt miniszterelnök akkori "dilemmáját".

A jegyzőkönyv szerint Kónya Péter (Együtt) azt kérdezte az ülésen, hogy áll a minisztériumok vidékre költöztetése. Válaszában a Miniszterelnökséget vezető miniszter hosszú, már-már filozofikus mélységű eszmefuttatásba kezdett a minisztériumok működésének és személyzeti struktúrájának megváltoztatásáról. Lázár megosztotta dilemmáját: valójában hány embernek kell dolgoznia a központi államirányításban, és hogyan kellene vagy lehetne megújítani 30-40 éves minisztériumi, olykor párhuzamosan működő struktúrákat.

„Mit is jelent a minisztérium szervezete, feladata, felelőssége, struktúrája, az szerintem épp aktuális, hogy átgondolásra kerüljön, függetlenül attól, teszem hozzá, hogy milyen színű többség van a parlamentben. Mert én abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy azt jelenti, amit 30-40 éve jelent, mert ez egy változó világ, más feladatkörök vannak, más ügyintézés van. (…) Egy új struktúra kiépítése mindig alkalmat ad az embernek arra, hogy akár évtizedekre meghatározza, mit is jelent az, hogy minisztérium, minek kell a minisztériumba tartozni, mivel nem kell foglalkozni. Magyarországon hajlamosak vagyunk mindennel foglalkozni. Tele vagyunk párhuzamossággal” ecsetelte hosszasan a problémákat Lázár, majd váratlanul előhozta Gyurcsány őszödi beszédét.

Mint magyarázta: amikor fel kellett állítani „ezt a minisztériumot” (nyilvánvalóan a Miniszterelnökségről van szó – atv.hu szerk.), akkor „elolvastam Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr balatonőszödi beszédét, mind a két részletet, nem csak azt a minimális részt, ami nyilvánosságra került, hanem amiben az állam átalakításáról beszélt”.

Lázár konklúziója, ami a 32. oldalon olvasható, az, hogy számára egyenesen „rendkívüli tanulságokkal” szolgált a beszéd. „Ennyi év távlatából, némi higgadtsággal kezelve a helyzetet, nagyon tanulságos, lehetne belőle sok mindent figyelmébe ajánlani a mindenkori kormányzóknak, már akik az országot kormányozzák” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki nem mellesleg a Fidesz alelnöke. „Csak azért mondom, hogy időről időre pártállástól függetlenül felmerül az, hogy mi is a kormányzás” – tette hozzá arra utalva, hogy egy nagy infrastrukturális átalakítás fölveti a lehetőséget a kormányzás lényegi dilemmáinak tisztására.

(SzektATV nyomán)