Magyarország a második legellenszenvesebb ország a románok számára Oroszország után – derült ki egy szerdán közölt közvélemény-kutatásból, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Az INSCOP közvélemény-kutató intézet által július első hetében készített felmérés szerint a románok leginkább Németországgal szimpatizálnak, a megkérdezettek 84,3 százaléka válaszolt úgy, hogy kedvező érzelmeket táplál Németország iránt. Második helyen Nagy-Britannia áll 83,5 százalékos szimpátiaindexszel, majd Spanyolország, Olaszország és Hollandia következik.
Némi meglepetésként Franciaország csak a hatodik helyen áll 77,9 százalékos szimpátiamutatóval. Románia ugyanis frankofón államnak tekinti magát.
A románok leginkább Oroszországhoz viszonyulnak a legellenszenvesebben. A megkérdezettek több mint 51 százaléka válaszolta azt, hogy inkább negatív érzelmeket táplál Oroszország iránt. Magyarországot is majdnem a megkérdezettek fele ítélte meg kedvezőtlenül, 40 százalék válaszolt úgy, hogy pozitív érzelmei vannak Magyarország iránt, 10 százalék pedig nem válaszolt.
Nagyon bíznak a hadseregben és az egyházban
Továbbra is a hadseregben és az egyházban bízik a legjobban a románok többsége – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató felméréséből, amely arra is rávilágít, hogy a korrupcióellenes küzdelemmel megbízott intézmények is jelentős lakossági bizalmat élveznek.
Az Adevarul napilap megrendelésére július 1. és 6. között 1055 személy megkérdezésével készült kutatás szerint a legtöbben a hadseregben bíznak: a válaszadók 67,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fegyveres testületet tartja a legmegbízhatóbb intézménynek. (Májusban ez az arány 66,1 százalék volt).
A lista szerint a második helyen az egyház áll 62 százalékos támogatottsággal, ami valamivel rosszabb a májusban mért 63,1 százaléknál. A harmadik a csendőrség 60,7 százalékkal, ez jelentős növekedés a tavasszal mért 57,7 százalékhoz képest.
A negyedik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 48,8 százalékkal, így ez az intézmény is növelte népszerűségét, májusban ugyanis 48,1 százalék tartotta megbízhatónak.
A sorban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) következik 48,6 százalékos bizalmi indexszel. (Májusban még 47,1 százalék tartotta megbízhatónak.) Hatodik a nemzeti bank 47,6 százalékkal (májusban 46,3 volt), hetedik a rendőrség 46,9 százalékkal, hetedik a külügyi hírszerzés 845,4), majd az egyetemek (43,1), a helyi önkormányzatok (40,9), a sajtó (36,2) és a feddhetetlenségi ügynökség következik (32,7).
A politikai intézmények népszerűsége ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: az államfő, a parlament és a kormány iránti bizalom kisebb, mint legutóbb. Az államfőt 20,2 (májusban 21,8) százalék tartja megbízhatónak, a parlamentet 16,5 (májusban 17,6), a kormányt pedig 28,6 (májusban 29,2). Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok megítélése valamelyest javult.
A bankok és egyéb pénzintézetek megítélése negatív, a bizalmi lista utolsó helyén pedig a politikai pártok állnak 12,5 százalékos bizalmi indexszel.
(Krónika)
