Milliárdos állami támogatások és a bevett egyházi státus megadása után Soltész Miklós egyházügyi államtitkár nem érti, a Magyar Iszlám Közösséget mi vezette arra, hogy vallási tilalmat hirdessen a Fidesz és a KDNP ellen.
"Több mint barátságtalan" lépésnek tartja Soltész Miklós egyházügyi államtitkár a Magyar Iszlám Közösség részéről a kormánypártok ellen meghirdetett vallási tiltást, a haramot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tisztségviselője úgy véli, ez különösen annak fényében visszás, hogy a magyar muszlim közösségek az elmúlt években nagy összegű támogatásokat kaptak az államtól.
 Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke |
2011-től 2015-ig a Magyar Iszlám Közösségnek 70 millió forint, a Magyarországi Muszlimok Egyházának 17 millió forint egyházi célú juttatás érkezett a költségvetésből. Ezenfelül előbbi szervezet – az általa működtetett iskolák és óvodák fenntartására – köznevelési támogatásként 2013-ban több mint 43 millió, 2014-ben több mint 225 millió forintot kapott. Ennél is jelentősebb összegeket juttatott az állam a Magyar Iszlám Közösség szociális területen végzett munkájára: két éve 1 milliárd 60 millió, tavaly 1,43 milliárd forintot.
„Bolek úr, a muszlim országokban mekkora támogatásokat kapnak az ott élő keresztények hitéleti, szociális és köznevelési tevékenységükre?” – tette fel a kérdést Soltész Miklós.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke a múlt pénteken jelentette be, hogy vallási tiltást, hirdetett ki a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ellen. Az a muszlim, aki be akarja tartani a haramot, nem szavazhat ezekre a pártokra, nem támogathatja őket, nem működhet velük együtt.
"A lépés oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 4-i, a Kossuth Rádiónak adott interjújában rendkívül ellenségesen nyilatkozott a muszlimokról" – mondta Bolek Zoltán. A Magyar Iszlám Közösséget "megdöbbentette" a kormányfő kijelentése, miszerint nem szeretne az országban nagy létszámú muszlim közösséggel együtt élni. Bolek Zoltán szerint kérdés, mi lesz a Fidesz álláspontja, ha a hazai muszlimoknak több gyerekük születik majd, mint a más vallású magyaroknak, és így növekszik az arányszámuk.
Orbán Viktor szeptember 4-i rádióinterjújában arról beszélt, olyan Európában hisz – és szeretné, ha a gyerekei is ilyenben élnének – , amely az elődeink által létrehozott ezeréves hagyomány folytatója. Hozzátette: ez meg tud változni, például azzal, hogy szép lassan, nagyobb feltűnés nélkül megváltozik a lakosság összetétele. A kormányfő szerint Magyarországnak nem kellene követnie azon országok példáját, amelyek úgy döntöttek, nagy létszámú muszlim közösséggel élnek együtt. "Ha most nem vagyunk észnél, ez később már nem döntés kérdése lesz, hanem kényszer" – rögzítette a miniszterelnök.
Soltész Miklós szerint nincs szó iszlámellenességről – főként a támogatási adatok tükrében. Hangsúlyozta, a kormány mostani döntéseinek magyarázata, hogy védeni akarja az ország "zsidó-keresztény vallási és kulturális gyökereit". (Főleg az előbbit - a szerk.) Az államtitkár megjegyezte, hogy Magyarországon két iszlám közösség is a legmagasabb szintű egyházi jogállást élvezi, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza bevett egyházaknak számítanak.
„Ezek után érthetetlen a Bolek úr fenyegetése. Reméljük, hogy Európa tanul mindezekből” – fogalmazta meg. Soltész Miklós szerint az iszlám szervezet lépése megmutatja, mire számíthat egy keresztény közösség, ha országának kabinetje szigorúbb bevándorláspolitikát hirdet, és meg akarja védeni a hazáját, illetve a határait. A jelek szerint ekkor vallási tiltást hirdetnek meg az országot védő kormánypártokkal szemben – tette hozzá.
(MTI nyomán)
