 |
Morvai Krisztina szerint ha az emberek úgy gondolják, fizikai védelemre van szükségük, hogy ki merjenek menni az utcára és gyakorolhassák polgári jogaikat, akkor nem ítélhető el, hogy gárdákba tömörülnek.
A Civil Jogászbizottság vezetője úgy fogalmaz: "jogdogmatikailag sok olyan cselekmény történt október 23-án, akár még bizonyos kődobálásos esetek is, amelyek beleférnek a jogos védelem kategóriájába."
Morvai Krisztina arról is beszélt, hogy a Jogászbizottság folytatja a Szavazzunk a pénzünkkel akciósorozatot. Legutóbb az egyik szupermarket lánc elleni bojkottra szólítottak fel, mert az üzletekben rendszeresen megalázó módon motoztak meg tolvajnak vélt embereket.
A szervezet álláspotnja szerint most a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jogot durván sértő több biztosítós rendszer lesz a céltábla.
(FH - Híradó)
Morvai Krisztinát, a rendőrség tavaly őszi erőszakos cselekményeit feltáró Civil Jogászbizottság társelnökét a belpolitikában éles vitát kiváltó gárdákról, a tavaly októberi, még mindig következmények nélküli rendőri brutalitásról, a legfőbb ügyész felelősségéről, valamint a ránk kényszerített több-biztosítós egészségügyi modell és a nemzeti önrendelkezési jog összefüggéséről kérdeztük.
– Legutóbb a Demszky Gábornak írott nyílt levelével hívta fel magára a figyelmet. Szemkilövető törpepártnak nevezte az SZDSZ-t a Magyar Gárda elleni tiltakozó nyilatkozata miatt.
– Így van. Demszky az utolsó ember, akinek bármiféle erkölcsi felhatalmazása vagy joga lenne arra, hogy egy ilyen nyilatkozatot kiadjon és aláírásgyűjtést szervezzen a Magyar Gárda ellen, mert ő volt az egyik fő felelőse annak, ami tavaly október 23-án Budapesten történt. Ugyanis még előtte, szeptember 19. és 21. között, amikor a rendőri brutalitást megtapasztaltuk, és az önkényes letartóztatások sorozata megkezdődött, és már számtalan sérülés történt, akkor nyilvánosan megdicsérte a rendőrséget a derekas fellépésért. Amikor a rendőrök a magatehetetlen embereket ütötték-verték a földön, Demszky Gábor azt mondta: csak így tovább, és hasonló keménységgel lépjen fel a jövőben is a rendőrség. És a rendőrök valóban ezt folytatták. Október 23-án bekövetkezett a még nagyobb tragédia. A főpolgármesternek meg kellett volna védenie a tüntetők emberi jogait, és mint liberálisnak és mint az emberi jogok védelmére elhivatott politikusnak is ez lett volna a kötelessége. Ő ennek pont a fordítottját tette, és ráadásul még ki is tüntette Gergényi főkapitányt. Tehát az, hogy a magatartásával felháborította és emberi méltóságukban megtaposta a magyar embereket, szoros okozati összefüggésben van azzal, hogy most gárdák szerveződnek. Mert az emberek besokalltak, és vannak olyanok, akik helyesen vagy helytelenül, de a gárdákban látják ma a lehetőséget, hogy megfogalmazzák az ellenállásukat.
– Információink szerint van olyan alakulófélben lévő gárda, amelynek ma még titkolt célja, hogy ha szükséges, megvédi a tüntetőket az esetleges törvénytelen, brutális rendőri fellépéssel szemben. Azért, hogy a tavaly ősszel megfélemlített emberek ismét ki merjenek menni az utcára alkotmányos jogukat gyakorolni.
– A fizikai védelemre is szükség van. Március 15-én azért ki mertek menni az emberek az utcára.
– Az ünnep volt, nem tüntetés.
– Ez igaz, de október 23-án is ünnepelni mentek az emberek. Én is ünnepelni mentem a gyerekeimmel a Fidesz-nagygyűlésre, és hazafelé menet ért bennünket az a borzasztó atrocitás, hogy a könnygáz elől meg a gumilövedékek elől kellett menekülnünk. Mint jogkövető, elkötelezett híve vagyok a jogos védelem jogintézményének. Jogtalan támadás esetén a megtámadottnak joga van megvédenie magát. A jogszabály azt mondja: a más ember elleni vagy magunk elleni jogtalan támadással szemben joga van az embernek a védekezésre. És az október 23-i cselekményekkel kapcsolatban is úgy gondolom, hogy jogdogmatikailag sok olyan cselekmény történt, akár még bizonyos kődobálásos esetek is, amelyek beleférnek a jogos védelem kategóriájába. Hiszen az őrjöngő rendőrökkel szemben léptek fel azok, akik például letérdeltek az előrevonuló rendőrsorfal elé, és így akadályozták, hogy a támadást folytathassák, vagy pedig adott esetben kővel dobálták a gumilövedékeket lövő rendőröket. A Civil Jogászbizottság célja, hogy a jogos védelem kategóriája előtérbe kerüljön ezekben az ügyekben. És ha lesznek olyan szerveződések, amelyek fizikailag is hajlandók megvédeni az embereket az esetleges rendőri brutalitásokkal szemben, akkor én ezt egyáltalán nem tartom törvénytelennek, hiszen a jogos védelem jogintézménye erre felhatalmazást ad.
– A rendőröket csapaterőben vetették be, ráadásul azonosító jel nélkül. Egyénenként így nehéz felelősségre vonni őket, de a parancsnokaikat meg lehetne találni. Ennek ellenére csaknem egy esztendeje nem tudjuk, hogy ki adott parancsot a kardlapozásra, a gumilövedékek bevetésére. Péterfalvi Attila ombudsman éppen a napokban kifogásolta, hogy a Papp-jelentésben monogrammal jelölt rendőri vezetők nevét nem hozzák nyilvánosságra. Pedig ellenük kellene büntetőeljárást indítani, hiszen az ő felelősségük, ami ott történt.
– Így van. Még ha a parancsokok kifejezett parancsot nem adtak is ezekre a jogellenes brutalitásokra, akkor is akadályozták a jogszerűség visszaállását a mulasztásukkal. A parancsnokoknak fel kellett volna lépniük ezek ellen az atrocitások ellen. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy az adatvédelmi ombudsman most kimondta, hogy ez közérdekű adat. A Papp-jelentés visszaigazolta azt, amit a Civil Jogászbizottság is állított, hogy tömeges jogsértések történtek. Most már igazán semmi akadálya a büntetőeljárások következetes véghezvitelének. Amikor Bencze József országos rendőrfőkapitánynál voltunk a Civil Jogászbizottság delegációjával, akkor arról tájékoztatott bennünket, hogy megküldte az ügyészségnek a Papp-jelentést, és azt kérte, hogy azokban az estekben, amelyekben bűncselekményeket állapítanak meg, az ügyészség indítsa meg a büntetőeljárásokat. És bűncselekmények bőséggel szerepelnek a Papp-jelentésben.
– Mint aki egyetemi tanárként oktatja a büntetőjogot, mit gondol, a legfőbb ügyésznek – aki nem becsukott szemmel jár, aki láthatta a televízióban, ahogy a földön fekvő embert rugdossák a rendőrök, aki a Civil Jogászbizottság jelentéséből értesülhetett, hogy mit műveltek a börtönökben az őrizetbe vettekkel – nem lett volna kötelessége azonnal elrendelnie a vizsgálatot? És ha erre nem volt hajlandó a legfőbb ügyész, aki a mandátumát az Országgyűléstől kapta, nem kellett volna az őszi események után azonnal lemondania?
– Hát ez nagyon kemény kérdés. Érthetetlen a legfőbb ügyésznek a magatartása ebben az egész eseménysorban. Gyakorlatilag nem szólalt meg. Neki lehet magánvéleménye is, de a jogszabály hivatalos személyként kötelezi arra, hogy az eljárást megindítsa. A börtönben való kínzások és vérengzések vonatkozásában is van jogszabályi kötelezettsége. Hiszen a jogszabály a legfőbb ügyészt teszi a büntetés-végrehajtás fölötti törvényességi őrré. Tehát ott külön is el kellett volna rendelnie a feltáró jellegű vizsgálatokat. Most ősszel az első dolgunk az lesz a Civil Jogászbizottságban, hogy megfogalmazunk a legfőbb ügyésznek egy nyílt levelet, amelyben megkérjük, adjon számot arról, hogy mit tett ő a saját hatáskörében a szeptemberi, októberi eseményekkel kapcsolatban az igazság feltárása, a büntetőeljárások megindítása, illetőleg a büntetés-végrehajtásban elkövetett tömeges atrocitások feltárása és a felelősség megállapítása érdekében. Nem értjük, hogy miért hallgat a legfőbb ügyész.
– Legutóbb az Auchan szupermarket elleni bojkottra szólítottak fel a vásárlókat megalázó motozóvizsgálataik miatt. Mi lesz a következő akciójuk?
– Folytatjuk a Szavazzunk a pénzünkkel akciót, és kampányt indítunk a több-biztosítós egészségügyi rendszer ellen. Úgy gondoljuk: a legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jogot durván sérti ez az úgynevezett egészségügyi reform, mert a nemzetközi egyezményekben meghatározott jogokat és az egyenlő elbánás elvét is sérti. Szeretnénk ezt közérthető módon elmagyarázni az embereknek. Meg kell győzni őket arról, hogy ebben az ügyben is szavazzanak a pénzükkel. Ígérjék meg a biztosítótársaságoknak: ha részt vesznek a több-biztosítós modell megvalósításában, akkor megszakítják velük a szerződéseiket. Még meg lehet menteni a szolidaritási elven alapuló egészségügyi rendszerünket, és még meg lehet állítani ezt az ámokfutást, ami itt zajlik. A magyar népnek is van önrendelkezési joga. Joga van befolyásolni azt, ami a hazájában történik. Az emberi jogok egyezségokmányában első helyen említett önrendelkezési jog alapján meghatározhatja az ország fejlődésének irányait. Ebből Magyarországon most keveset tapasztalunk, hiszen a már említett törpepárt igyekszik rákényszeríteni egy olyan értékrendet az országra, amelyre senki sem szavazott. Az MSZP szavazóbázisa meggyőződésem szerint baloldali gondolkodású, tisztességes emberekből áll, akik társadalmi igazságosságban gondolkodnak. Akik, amikor az MSZP-re szavaztak, nem az egészségügy szétverésére, nem a szolidaritás megszüntetésére, nem a nemzeti vagyon privatizálására, nem magyar vállalkozókkal szembeni méltánytalan diszkriminációra, nem az oktatás és a falu szétrombolására adták a voksukat, hanem ennek éppen az ellenkezőjére. Fel kell nyitni az emberek szemét, hogy az az értékrend, amely most itt megvalósul, teljességgel szemben áll az önrendelkezési jogokkal. Ezért saját kezünkbe kell vennünk a saját sorsunkat. Ennek az egyik eszköze lehet a Szavazzon a pénzével akció, amellyel rákényszeríthetjük a gazdasági élet részvevőit, hogy döntésüknél vegyék figyelembe a magyar emberek akaratát. Széles körű társadalmi összefogásra van szükség a baloldali emberek bevonásával, hogy képesek legyünk megszüntetni ezt a teljesen torz értékrendet, amelyet mindenféle felhatalmazás nélkül ránk kényszerítettek.
(Torkos Matild - Magyar Hírlap)
