2008 őszén fordult Magyarország az IMF-Európai Bizottság-Világbank hármashoz azért, hogy egy hitelkerettel segítsék ki a kormányt az intézmények. A megállapodás hamar, néhány nap alatt megszületett, összesen 20 milliárd eurós hitelkeretet szavaztak meg Gyurcsányéknak. Ebből 11,9 milliárd eurót az Európai Bizottság, 6,5 milliárd eurót az IMF, egymilliárdot pedig a Világbank bocsátott rendelkezésre. Illetve csak bocsátott volna, hiszen a harmadik szervezettel soha nem született meg a konkrét keretről a megállapodás, így lehívás sem történt.

A fenti keretből két év alatt összesen 14,2 milliárd eurót hívott le Magyarország, ennek az utolsó másfél milliárdját fizetjük most vissza. Vagyis a teljes rendelkezésre álló összegnek nagyjából a hetven százalékát vettük fel hitelként, azonban nem a teljes összeget használtuk fel.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éves jelentése szerint 2008-ban 1824,8 milliárd forintot, 2009-ben pedig további 1726 milliárd forintot hívott le a kormány a keretből. Vagyis összesen 12,8 milliárd eurót használtak fel ebben a formában, további 1,4 milliárd eurót pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hívott le.

Látszólag hatalmas összegről van szó, hiszen több mint 3500 milliárd forint volt a tartozásunk a csúcsán. Ha arra keressük a választ, hogy mire ment el ez az összeg, akkor nehéz egyértelmű választ adni, hiszen a költségvetésben nincsenek "megpántlikázva" a pénzek, vagyis nem egy-egy dedikált célra költ az állam, hanem egy nagy kasszából fedezi az összes folyó kiadását és a lejáró állampapírok visszafizetését. Ennek a kasszának a bevételét jelentik alapesetben a különféle adó- és járulékbevételek, valamint az állampapír-eladásokból befolyó összegek és bizonyos esetben az állami vagyontárgyak értékesítése. És ebbe a kasszába folyt be annak idején az IMF-től és az Európai Bizottságtól érkező összeg. Vagyis egyszerűen megválaszolva a kérdést, a felhasznált pénz a magyar állam kiadásainak finanszírozására ment el.

Persze meg lehet próbálni ennél részletesebb bontást készíteni. A 2008-ban lehívott több mint 1800 milliárd forint sorsa még viszonylag nyomon követhető, az ÁKK éves jelentése szerint az összegből 262 milliárd forint finanszírozási célokat szolgált, vagyis gyakorlatilag a negyedik negyedévben a hitelmegállapodás megkötése után ez fedezte a költségvetés hiányát. Ezen felül 2008 végén 1483,6 milliárd forint jelent meg az MNB devizabetétében a lehívott összegből, vagyis ez a két tétel majdnem a teljes lehívást fedezte.

A korábban jól működő magyar államkötvény-piac befagyott, az év végén már kisebb mértékben az IMF/EB hitelkeret felhasználására is szükség volt a költségvetés finanszírozásához - fogalmazott az adósságkezelő a 2008-as jelentésében.

Már 2008-ban megemlékezett arról is az ÁKK, hogy a jegybanki devizabetétként elhelyezett összegből 600 milliárd forintot tett ki a bankmentő csomag, aminek felhasználása már 2009-re esett. A csomagból az OTP Bank, az FHB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapott állami támogatást, amit azóta visszafizettek. Az OTP összesen mintegy 420 milliárd forintot hívott le, amiből 185,2 milliárdot már abban az évben törlesztett, az FHB összesen mintegy 120 milliárd, az MFB pedig több mint 150 milliárd forint értékben kapott állami segítséget.

2009-ben aztán további 1726 milliárd forintot hívtak le a hitelkeretből, amivel az év végére 3351,7 milliárdra emelkedett a teljes tartozás az intézmények felé. A fenti lehívás szinte teljes egészében a lejáró adósság és a költségvetési hiány finanszírozását szolgálta. Az ÁKK adatai szerint a nettó állampapír-kibocsátás mínusz 770 milliárd forint volt, vagyis ennyivel több állampapírunk járt le, mint amennyit sikerült eladni. Ennek oka, hogy 2008 októbere és 2009 februárja között teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, az összes aukciót törölni kellett, és még ezt követően is csak lassan állt helyre a piac. 2009 februárjától ugyan ismét próbálkozott rendszeres aukciókkal az adósságkezelő, de a korábbi 40 milliárd forinttal szemben először csak jelképes, 5-10 milliárdos tételben, és még 2009 végén is csak 25 milliárd körüli összeget sikerült eladni egy-egy aukción. A lejáró adósság és a költségvetés finanszírozása mellett a hitelkeretből jutott pénz arra is, hogy kötvényeket vásároljon vissza az ÁKK.

A nemzetközi hitelcsomag egyrészt részben biztosította a piaci korlátok miatt az államadósság finanszírozását, másrészről forrást biztosított a bankrendszer stabilitásának elősegítése érdekében hozott intézkedésekhez - fogalmazott az ÁKK.

A két legnehezebb év után, 2010-ben már csak az MNB hívott le 1,4 milliárd eurót a nemzetközi hitelcsomagból, amire azért volt szükség, mert a jegybank tőketartaléka vészesen elapadt. Azóta ezt már több részletben visszafizette az MNB. Ugyanakkor 2010 kapcsán az ÁKK éves jelentése kiemeli, hogy a még mindig kedvezőtlen tőkepiaci környezetben a stabil és biztonságos finanszírozást elősegítette az IMF-hitelcsomagból képzett szabad devizabetét bevonása. Vagyis a korábban lehívott és betétként elhelyezett összegből a jelentés szerint 327,6 milliárd forintot felhasználtak a központi kormányzat hiányának finanszírozására. Az MNB adatai szerint a 2009-es 740,6 milliárd forintról 2010 végére 804,2 milliárdra hízott az állam devizabetéteinek összege, csakhogy közben 2010 januárjában 2 milliárd dollár értékben kibocsátott devizakötvényt Magyarország. Közben szintén emelte a devizabetét-állományt az, hogy az OTP és az FHB visszafizették az előző évben kapott állami segítséget.

2011-ben már elkezdődött a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése, viszont a korábban lehívott összeg elköltése sem maradt abba. A még fel nem használt devizabetétből vásárolták meg ugyanis a Mol részvényeinek 25 százalékát az orosz Szurgutnyeftegaztól 498,6 milliárd forintért, az ÁKK éves jelentése elismeri, hogy ennek fedezetét az IMF-hitel jelentette.

A visszafizetés egy kétmilliárd eurós tétellel kezdődött 2011-ben, amit az Európai Bizottságnak utalt át hazánk. A visszafizetés forrása az a 4 milliárd eurónyi devizakötvény volt, amit az ÁKK értékesített a nemzetközi piacon. Azóta már tudjuk, hogy ennek tetemes részét (mintegy negyedét) az amerikai Franklin Templeton befektetési alap jegyezte le. Így 2011 végén az állam tartozása 10,65 milliárd euró volt az EU és az IMF felé, ehhez jött még az MNB 1,4 milliárdjából fennmaradt tétel.

2012-ben és 2013-ban a legnagyobb törlesztést hajtottuk végre, előbb 3,3 milliárd eurót fizetett vissza az ország az IMF felé, majd 2013-ban a teljes fennmaradó összeget kifizette mintegy 3,5 milliárd euró értékben, így az év végére már csak 3,5 milliárdnyi adósságunk maradt. Ehhez persze kellett az is, hogy 2013-ban 5,25 milliárd dollárnyi devizakötvénnyel lépjen ki a piacra az ÁKK.

2014-re esett még egy 2 milliárd eurós törlesztés, részben amiatt kellett - azóta is utoljára - 3 milliárd dollárnyi devizakötvényt értékesíteni. Tavaly már nem kellett visszafizetni semmit, most pedig, ahogy már említettük, az utolsó, 1,5 milliárd eurós részlet lesz esedékes. Ehhez már ki sem kell bocsátanunk deviza alapú állampapírt, hanem elsősorban a lakosság és a bankok megnövekedett kereslete miatt frointalapú kibocsátásból tudjuk fedezni.

Vagyis összességében számításaink szerint az alábbiak szerint alakult a hitelkeret felhasználása:

(Portfolió nyomán)