Csak a munka, a tanulás és a kultúra tudja felemelni a magyarországi cigányságot is - mondta az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, az Együtt kezdtük, együtt folytatjuk című nemzetközi konferencián. Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a felzárkózási programokban folytonosságra van szükség.
A miniszter közölte: hiába jut valaki időlegesen munkához, ha utána újra jön a tétlenség, hiába keltik fel és támogatják a tanulás utáni vágyat, ha egy időre kimarad az ösztöndíj, és hiába működik egy tucat sikeres program, ha van egy-kettő, amelyet beleng az anyagi visszaélés “gyanúja vagy éppen a ténye”.
Balog Zoltán a magyarországi felzárkózási stratégia és a különböző programok eddigi eredményeit értékelve arról beszélt, hogy az elmúlt két évben szinte minden mutatóban javultak a magyarországi "roma közösségek" életfeltételei.
Jelezte: egyetlen kivétel ez alól a középfokú oktatásban részt vevők aránya, ami összefügg a kötelező iskoláztatás korhatárának 18 évről 16 évre leszállításával.
Kitért arra, hogy egy olyan objektív monitoringrendszert dolgoztak ki és ajánlottak az Európai Bizottság figyelmébe, amellyel – elsősorban önbevallás alapján – mérni tudják a "romák" részvételét a programokban és azok eredményében.
Elmondta, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának aránya a "romák" között két éve 89,8 százalék volt, ma ez 83,7 százalék, ez mintegy hat százalékos javulást jelent két év alatt. Hozzátette: az országos javulás ennek csak a fele, ez azt jelenti, hogy kétszer annyit javult azoknak a "romáknak" a helyzete, akik kikerültek ebből a világból, elsősorban a programok vagy a közfoglalkoztatás révén.
A miniszter közölte, a relatív jövedelmi szegénységi arány a "romák" esetében két év alatt majdnem 5 százalékkal csökkent.
Balog Zoltán pozitívan értékelte e korábbi kormányzati szemléletváltást, amelynek a lényege az, hogy a "romákat" kihozzák abból a szerepből, hogy ők csak “áldozatok vagy bűnözők” lehetnek. Hozzátette: a "romák" ugyanúgy felelősek a saját sorsukért, mint a többségi társadalom, akkor is, ha nehezebb helyzetben vannak.
A kormányzati eredmények közül kiemelte, hogy eddig ötvenezer olyan "roma" családot sikerült bevonni a közfoglalkoztatási programba, amelyben a családfenntartónak előtte soha nem volt munkaviszonya. A sikeres projektek közül kiemelte továbbá a Nő az esély programot, amelyben ezer "roma nő" kapott szociális asszisztensi képzést, közülük 750-en helyezkedtek el állami szolgáltatóknál, így már stabil munkahelyük van.
Balog Zoltán arról is beszélt, a jövőben az Országos Roma Önkormányzat mellett más partnereket is be kívánnak vonni a felzárkózást segítő programok lebonyolításába, így szélesebbé kívánják tenni az együttműködést.
A miniszter a "romák és a hátrányos helyzetűek szegregációjáról" azt mondta, az a magyar iskolarendszer több évtizedes súlyos problémája, akár a spontán, akár a tudatos formája jelenik meg. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy amikor 2010-ben államtitkár lett, egy olyan tanulmányt kapott a korábbi évekről, amely szerint egy ötéves antiszegregációs program után 2009-re a szegregáció nőtt.
Szerinte a probléma az, hogy a magyar köznevelési rendszer nem képes ledolgozni az iskolákba belépő gyerekek családi háttérből hozott hátrányait, és a különbségek nem csökkennek, hanem tovább nőnek. Hozzátette: bízik abban, hogy az állami iskolafenntartás komoly eredményeket hoz.
Balog Zoltán az uniós keretstratégiáról és programokról szólva dicsérte Viviane Reding és Andor László korábbi biztosok tevékenységét, és arról beszélt, hogy a szociális és foglalkoztatási, a regionális felzárkózásért felelős, valamint a bel- és igazságügyi biztosi hivatal összefogására, jobb együttműködésére lenne most is szükség a programok sikere érdekében, mert ezt most, mint mondta, kevésbé látják, mint az előző ciklusban.
Közölte továbbá, rossz üzenetnek tartja, hogy az Európai Bizottság a "roma", felzárkózási programok forrásaiból a migránsok integrációjának feladataira is költeni akar, szerinte ez a szembeállítás nem használ a felzárkózás ügyének.
A miniszter az "új roma középosztály" megerősítéséről szólva a kulturális önazonosságtudat, értéktudat fontosságát hangsúlyozta, és arra hívott fel, hogy a "romák legyenek büszkék saját kultúrájukra". “Ha nem tudod, hogy ki vagy, nincs esélyed” – fogalmazott. A miniszter szerint mindenki egy “olyan roma világban érdekelt, ahol nem a konfrontáció, hanem az együttműködés áll a középpontban”.
Ezzel összefüggésben felidézte, hogy három évvel ezelőtt – Európában elsőként – a nemzeti alaptantervbe ezért is került be a "roma történelem, kultúra és a roma holokauszt oktatása".
A tanácskozást az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte a "roma keretstratégia" és a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia elfogadásának 5. évfordulója alkalmából.
(MTI nyomán)
