A szocialista politikus a Die Welt című német lapban kedden megjelent interjúban a pénteki pozsonyi uniós csúcstalálkozóval kapcsolatban kiemelte, hogy az EU jövőjéről – Nagy-Britannia részvétele nélkül – tartandó tanácskozást az EU történetének legnehezebb helyzetében rendezik meg. Az EU elbukhat, nem abban az értelemben, hogy az uniós intézmények hirtelen megszűnnek, hanem úgy, hogy “belsőleg összeomlik”, és cél, irány és összetartás nélkül fog sodródni – fejtette ki.

Mint mondta, az EU előtt álló nagy kihívásoknak, a terrornak, a migrációnak, a gazdasági egyenlőtlenségnek és a sok tagállamot jellemző nagy munkanélküliségnek ösztönöznie kellene egy “hatékonyabb Európa” felépítésére, de mindenkin eluralkodott a félelem, amelyet a “baloldali és jobboldali demagógok” csak tovább erősítenek. Ebben a helyzetben a reflexszerű válasz a nemzetállami szintű megoldás, így a tagállamok a globalizációt "ellentmondásos módon" nem európai, hanem nemzeti szinten közelítik meg.

Arra a kérdésre, melyik tagállam okoz számára leginkább aggodalmat, azt mondta, hogy Magyarország, ahol “egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb a menekültek távoltartását szolgáló kerítés".

“Magyarország nincs messze attól, hogy tűzparancsot adjon ki a menekültek ellen” – jelentette ki Jean Asselborn, hozzátéve, hogy Magyarországon "a háború elől menekülő emberekkel szinte rosszabbul bánnak, mint a vadállatokkal”.

Szerinte Magyarországnak ma semmi esélye nem lenne arra, hogy megszerezze az uniós tagságot, és "ez nagy gond Magyarországnak és az uniónak is".

A magyarországi kvótareferendumról szólva hangsúlyozta, hogy a szavazás eredménye “természetesen Európa ellen” szól majd. A kormány egyenlőségjelet tesz a menekültek és a terroristák közé, ami “felelőtlen és mélységesen Európa-ellenes” eljárás – vélekedett.

Az EU "alapértékeinek" súlyos megsértése elfogadhatatlan, ideiglenesen vagy szükség esetén végleg ki kell zárni az EU-ból az olyan tagállamot, amely “kerítést épít háborús menekültek ellen”, vagy megsérti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az EU nem tűrhet el ilyen viselkedést, a kizárás az egyetlen lehetőség a közösség értékeinek és összetartásának megőrzésére – jelentette ki Jean Asselborn.

Hozzátette, hogy nem naiv, és ismeri az úgynevezett az uniós tagság felfüggesztését célzó, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást, amelynek alapján az intézkedést csak a tagországok teljes egyetértésével lehet meghozni. Éppen ez a gond, és ezt tudja a magyar kormányfő is, akit "legkevesebb egy ország védelmez", ezért hasznos lenne megváltoztatni a szabályokat úgy, hogy ne legyen szükség egyhangúlag hozott döntésre a tagság felfüggesztéséhez – mondta a luxemburgi külügyminiszter az interjúban, amelyet számos más német lap is ismertetett kedden a hírportálján.

A magyar embereknek joguk van elmondani a véleményüket, és nekik van csak joguk eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-vel.

Szijjártó a luxemburgi külügyminiszter szavaival kapcsolatban úgy fogalmazott: “eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura”, látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, “kioktató, nagyképű, frusztrált”. Magyarországot akarja kizárni az EU-ból, de “magát már régen kizárta a komolyan vehető politikusok közül” – vélekedett. Hozzátette: “rendes nihilistaként” fáradságot nem ismerve dolgozik az európai biztonság és kultúra lerombolásán.

A külügyminiszter hangsúlyozta: ezzel szemben Magyarország történelme során mindig Európát védte, és most is ezt teszi. A magyar emberek október 2-án véleményt mondanak az illegális bevándorlásról, a brüsszeli kvótacsomagról és “a Jean Asselborn-típusú figurákról” – közölte, megjegyezve: ez a jogállam.

Kiemelte: a magyaroknak joguk van elmondani a véleményüket, és csak nekik van joguk eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni és kikkel nem. Ezt a jogot sem a brüsszeli bürokraták, sem a luxemburgi külügyminiszter nem veheti el – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter szerint ugyan kissé furcsa, hogy az “adóoptimalizálás” hazájából érkező Jean Asselborn és a szintén luxemburgi Jean-Claude Juncker beszél közös teherviselésről, “de értjük, hogy ez mit jelent: mások hibáiért viselje a terheket Magyarország”. A magyar kormány ezt visszautasítja, a magyarok pedig október 2-án elmondják a véleményüket – áll a külügyminiszter közleményében.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter visszautasította kedden Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését, miszerint Magyarországot ideiglenesen vagy véglegesen ki kellene zárni az EU-ból.

A kormányülés előtt nyilatkozva Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte Asselborn szavait. Úgy vélte: lehetséges, hogy az unióban komolyabb szóváltásra is sor kerül, azonban a médián keresztüli üzengetés nem járul hozzá a közös munkához.

“Magyarország európai állam, uniós tagország, és Ausztria szomszédja” – szögezte le Kurz, és aláhúzta: “tiszteletre van szükség, hogy ne kerüljön veszélybe az európai béke”.

Nem osztja luxemburgi kollégája véleményét Magyarországról Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki kedden Rigában azt mondta, hogy egy uniós tagállamot sem kellene kitessékelni a közösség ajtaján.

“Ez nem egy egyeztetett európai álláspont” – mutatott rá a lett fővárosban tartózkodó Steinmeier egy sajtótájékoztatón.

“Megértem, hogy Magyarországot figyelve néhányan egyre türelmetlenebbek Európában az Európai Bizottság és a magyar kormány folyamatos csörtéi miatt” – magyarázta a szocialista Asselborn személyes jó barátjának számító Steinmeier.

Ugyanakkor az én személyes hozzáállásom nem engedi meg, hogy kitessékeljünk egy európai tagállamot az ajtón” – tette hozzá. “Néha nem spórolhatjuk meg magunknak a bonyolult vitákat.”

A német diplomácia vezetője a balti köztársaságok – Észtország, Lettország és Litvánia – külügyminisztereivel találkozott Rigában.

A házigazda Lettország külügyminisztere, Edgars Rinkevics “hangszóró-diplomáciának” nevezte Asselborn javaslatát. “Ez a retorika nem segít rajtunk” – mondta.

Véleményét Linas Linkevicius litván külügyminiszter is osztotta, aki szerint “az ilyen radikális kijelentések nem mindig lendítenek a dolgokon”.

A cseh államfő szerint a luxemburgi külügyminiszter felvetése rendkívüli módon árt az Európai Uniónak és az európai integrációs projektnek. Milos Zeman véleményét szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta.

”Magyarország Csehország partnere az EU-ban és a visegrádi csoportban is” – jegyezte meg a szóvivő.

Asselborn Magyarország-bírálatát Csehországban Bohuslav Sobotka miniszterelnök is visszautasította. “Nem fogunk semmiféle uniókat létrehozni az EU-n belül, és senkit sem fogunk kizárni. Európának együtt kell működnie és összetartónak kell lennie” – olvasható a cseh kormányfő nyilatkozatában.

Groteszknek és pimaszságnak nevezte a legnagyobb parlamenten kívüli német politikai erő, az Alternatíva Németországnak alelnöke Jean Asselborn követelését, hogy zárják ki Magyarországot az Európai Unióból. Az AfD alelnöke szerint a tagság megvonása helyett nemzetközi Károly-díj illeti meg Magyarországot, amiért megvédi az EU külső határát.

Az AfD szerint Jean Asselborn követelése “groteszk”, és már önmagában “pimaszság”, hogy egy olyan ember beszél az európai értékekről, és bírálja a hatályos uniós jognak érvényt szerző Magyarországot, aki az uniós partnerek kárára adóparadicsommá változtatta hazáját.

A német kormány menekültpolitikáját élesen bíráló párt alelnöke, Alexander Gauland közleményében hozzátette, hogy Magyarország azon kevés tagállamok közé tartozik, amelyek lelkiismeretesen eleget tesznek az uniós külső határok védelmére vonatkozó szerződéses kötelezettségüknek.

Magyarország a szidalom és fenyegetés helyett az európai egyesülésért végzett kiemelkedő munka elismeréseként járó nemzetközi Károly-díjat érdemli a határ védelmezéséért tett erőfeszítésekért – húzta alá az AfD-s politikus.

(MTI nyomán)