A HVG megszerezte a Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos ellen jelenleg is érvényben lévő körözési dokumentumokat, amelyekről a kormány is tud. Ezek alapján el kellene fogni az üzletembert, de ő nagy üzleteket bonyolít itt - még a kormánnyal is -, arról nem beszélve, hogy a miniszterelnök szomszédságában szerzett villát.
Ghaith Pharaon nevét egyre többen tanulják meg: a szaúdi üzletemberről több cikk született, egyfelől azért, mert többször látták Magyarországon, Orbán Viktor is találkozott vele, a miniszterelnök veje, Tiborcz István pedig tárgyalt az ügyvédjével a Gresham-palota teraszán, erről fotó is világot látott a Magyar Narancs hasábjain. Pharaon és partnerei több kastélyt is megszereztek Magyarországon, nem beszélve a fővárosi, József nádor téri volt Postabank-székházról.
Pharaont állítólag körözik, ugyanakkor az Átlátszó szerint közös cége van a keleti nyitás legfőbb fegyverének tekintett, amúgy hatalmas veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kerekedőházak Zrt.-vel. Az is kiderült, hogy Orbán Viktor budapesti lakóházának tőszomszédságában szerzett egy villát és egy telket egy olyan cég, amely az Pharaon érdekeltségébe tartozik. Az ügy hullámai már a parlamentet is elérték: hétfőn Orbán Viktor azonnali kérdésre válaszolva elismerte, hogy találkozott "Pharaon professzorral" egy jordániai diplomáciai eseményen. A további, veje, Tiborcz István érintettségét is firtató kérdésekre pedig azt mondta: szerinte a Pharaon-ügy amerikai titkosszolgálati manipuláció, és érthetetlen, hogy az FBI 25 éve nem tud elfogni valakit.
De hát mi az igazság? Tényleg körözik Pharaont Amerikában? Mik a vádak ellene?
A HVG kérdésére az amerikai nagykövetség megerősítette, hogy Ghaith Pharaont körözik Amerikában, "ha a magyar államnak információi vannak róla, értesítenie kell a megfelelő hatóságokat, vagy a nagykövetséget, vagy az Interpolt". A lap megszerezte a körözés dokumentumait is a budapesti amerikai nagykövetségtől. Az elfogatási parancson az áll, bűnszövetség (conspiracy), hamis információk terjesztése (wire fraud), befolyással üzérkedés (racketeering conspiracy), bűnsegédség és bűnpártolás (aiding and abetting) gyanúja miatt szeretne a washingtoni ügyészség elbeszélgetni Pharaon úrral. Az 1991. november 15-én kelt elfogatási parancs ma is érvényben van. A vádak a Bank of Credit and Commerce International (BCCI) tevékenysége kapcsán fogalmazódtak meg, és Pharaon mellett két másik személyt, Agha Hasad Abedit és Swaleh Naqvit is érintik. A vádak sora 1993-ban feltételezett bűnszövetséggel (alleged conspiracy) bővült ki. Ha bebizonyosodnak, az elkövetők akár 30 év börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással büntethetők.
Zoom
Pharaont az Interpol is körözi, az amerikai nagykövetség szerint a parancsot tartalmazó irat száma A355/8-1992, bár ennek nincs nyoma az Interpol oldalán. Az USA és Magyarország között kiadatási egyezmény van érvényben, a nagykövetség arról tájékoztatta a lapot, hogy ennek értelmében "ha bárki tud Pharaon úr hollétéről, a megfelelő hatóságokat értesítenie kellene".
Az Interpol 1992-es körözése röviden felsorolja a vádakat: Pharaon a BCCI-vel 1985-ben titokban megvette az Independence Bank of Encino kaliforniai bankot. Pharaonnak a törvények szerint jelentenie kellett volna a felügyeleti szerveknek a BCCI érdekeltségét, de ezt nem tette meg (a BCCI-t eltiltották a pénzintézeti tulajdonszerzéstől, írja a Magyar Narancs oknyomozó cikke). Az eltitkolás megsértette a szövetségi törvényeket, és lehetővé tette az Independence Banknak, hogy a szövetségi kormánytól biztosításvédelmet kapjon, szintén törvényellenesen. Pharaon és társai a BCCI-vel az amerikai kormány és egyéni befektetők elleni bűnszövetségben elkövetett csalást követtek el. A BCCI segítségével manipulálták a miami CenTrust Megtakarítási Bank kötvényeinek árfolyamát, hamis tranzakciókkal feltornázták a kötvények árát: úgy tűnt, a BCCI 25 millió dolláros értékben vett kötvényeket, de valójában a kötvényeket a CenTrust vette meg, hogy felverje az árait.
1978 és 1991 között is zajlottak kifogásolt ügyek: a Georgia Nemzeti Bank (NBG) megvásárlása és irányítása megtévesztő részvényvásárlás és rejtett részvényüzelmek, fondorlatok, machinációk, hamis felügyeleti jelentések segítségével. Pharaon és társai 1977-ben georgiai bankok, köztük az NBG vásárlására tettek szándéknyilatkozatot, erre meg is kapták az engedélyt. 1978-ban Pharaon ügyvédje aláírt egy nyilatkozatot, hogy a vételár 10 millió dollár a Pharaon saját tulajdonát képezi. De valójában a pénzt Swaleh Naqvi adta kölcsön, utalta el a pakisztáni Karacsiból Pharaonnak 5 napra 1982. április 23-án. Az NBG 29-én kapta meg a pénzt, majd május 6-án visszautalták azt a londoni BCCI Groupnak.
"Ha az USA-val érvényben lévő kiadatási egyezménnyel rendelkező országban bukkan fel, kérjük, fogják el. Ha máshol, figyeljék a mozgását és tevékenységét. Egyéb esetekben, kérjük, informálják az Interpolt és a ICPO-Interpol Általános titkárságát" – végződik az Interpol felhívása.
Pharaon járt Seregélyesen is, a Seregélyesi Kisbíró 2015. októberi számában több képen is látható két munkatársa, Zaid Naffa és Abu Namous társaságában:
Zoom
E képekkel összevethető az Interpol személyleírása: a 1991-ben készült képen látható Pharaon 175 cm magas, 113 kg, általában kecskeszakállat visel, de látták már csak bajusszal és teljesen borotváltan is. Szeret szivarozni. 1940-ben született, de egy 44-es verzió is él róla, és születési helyként is hol Rijádot, hol pedig Dzsiddát adja meg. Az Interpol nem említi, hogy Magyarországon megfordult volna, igaz, a dokumentum az 1991-es állapotokat rögzíti. Pharaon arabul, angolul, franciául beszél, kicsit görögül is. Van egy 33 méter hosszú jachtja, a Le Pharaon, amelynek oldalán egy szfinx látható – a Magyar Narancs cikke szerint 2005-ben ezen ütöttek rajta kommandósok, de Pharaon nem volt rajta.
Ez az az ember, aki eddig Magyarországon is mindent megúszott. Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, válaszolta Orbán a Jobbik azonnali kérdésére, azóta Rogán Antal miniszter közölte, hogy Pharaon nem letelepedési kötvényt vásárolt, hanem vízumot kérve és kapva jött Magyarországra. Pedig Pharaonról a magyar állam is mindent tud, azt is, hogy a Pharaon elleni körözések ma is érvényesek.
Ez abból az október 3-i levélből is kiderül, amelyet korábban Juhász Péter Együtt-alelnök osztott meg a Facebookon, és amelyben a Belügyminisztérium – leírva nagyon sok mindent Pharaon magyarországi működéséről – hivatalos állásfoglalást Szaúd-Arábiától az üzletember tevékenységéről. Arról nincs szó az iratban, akkor miért nem vették eddig őrizetbe Pharaont az Interpol körözésének megfelelően.
(HVG nyomán)