A kormányfő azt a kérdést tette fel, hogy mennyiben hasonlít mai világunk arra, mint amiben Klebelsberg valósította meg kultúrpolitikáját, és úgy vélte: Európa ma új típusú veszéllyel szembesül, olyan külső és belső támadás alatt áll, amely a gyökereire irányul. Úgy fogalmazott: az „európai kulturális altalaj” kicserélését tűzték ki célul, és Európa minél inkább hagyja, hogy sorvasszák gyökérrendszerét, annál kevesebb esélye lesz visszatérni a valódi európai keresztény gondolathoz.

Orbán Viktor a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte, és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt „mégsem temetett maga alá minket a történelem”. „Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús gyászos szerepvállalása sem” – jelentette ki.

Úgy vélte: a Bethlen-kormány és kultuszminisztere megmutatta, hogy Trianon sokkja után is fel lehet állni a padlóról és fel lehet építeni egy sikeres országot, ehhez pedig egy olyan kultúrpolitika kellett, amelynek egyszerre volt fundamentuma és végcélja az erős nemzeti identitás. Ilyesféle kellene ma is – jegyezte meg. Orbán Viktor szerint Klebelsberg politikájának célkitűzése, ami a magyar nép, a magyar vidék és a magyar nemzet felemelését szolgálta és a munkán alapult, éppúgy érvényes ma is, mint 90 évvel ezelőtt. Hozzátette: a kormánynak „ilyesféle” politikája van ma is, csak ezt ma munkaalapú gazdaságnak és társadalomnak nevezik.

Orbán Viktor szerint Horthy Miklós kivételes államférfi volt. Az az ember, akinek az úri Magyarország bűnei miatt itt maradt a csonka-Magyarország. Országlása végére fel nem dolgozható tragédiaként több százezer magyar halt meg frontokon, munkatáborokban, koncentrációs lágerekben. Miatta ment el Bartók Béla, Kabos Gyula, sok-sok tudós. Közvetve felelős Rejtő Jenő, Szerb Antal, Radnóti Miklós pusztulásáért. Soha meg nem bocsátható bűne csatlóssága Hitlerhez. Története vége az lett, hogy Szálasi lett az utódja, hazánk pedig négy faluval Trianonhoz képest is kisebb lett.

A Demokratikus Koalíció szerint olyan ember nem lehet államférfi, aki százezrek halalárt felelős. A DK számára mind Horthy Miklós, mind az őt éltetők vállalhatatlanok. Jobb lenne, ha Orbán Viktor abból a korból inkább Bethlen István vagy Klebelsberg Kunó munkásságát tanulmányozná. Akkor talán a 21. századi Magyarország sem lenne olyan állapotban, mint 2017-ben, 7 év orbáni rombolás után - írja közleményében a szélhámos tolvaj, Niedermüller Péter.

Magyarország miniszterelnökének Horthy Miklóssal kapcsolatos megnyilatkozásával kapcsolatban – amelyben kivételes államférfiúnak nevezte Horthy Miklóst – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnökeként az alábbi állásfoglalást teszem közzé.

Közösségünk súlyos történelmi tapasztalata szerint hazánkat maga alá temette a 20. századi történelem – nem kis részben Horthy Miklós kormányzó 1920. március 1. és 1944. október 16. közötti működésének eredményeként. Horthy – két világháború közötti – államférfiúi kvalitása erősen vitatható. Azt az embert, aki aláírta a magyar zsidóságot másodrendű állampolgárrá lefokozó numerus clausust (1920), majd az első és második zsidótörvényt (1938 és ’39), nem lehet kivételes államférfinak nevezni. A nevével jelzett korszak – Horthy által is vállalt – antiszemitizmusa miatt pedig hiba példaként állítani a jövő generációja elé.

A hatszázezer magyar zsidó és a doni hadsereg többtízezer magyar katonájának haláláért Horthy felelőssége közösségünk számára nem megkérdőjelezhető. A Szovjetunió elleni hadüzenet végső, történelmi következménye pedig Magyarország szovjet megszállása, azaz a negyven esztendőn át tartó diktatórikus rendszer létrejötte volt.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége aggodalommal figyeli a 2018-as választásokat megelőző közéleti mozgásokat. Előre mutatóbbnak tartanánk, ha Horthy értékelése helyett a jelen és a jövő kérdéseire fókuszálnának a versengő politikai pártok.

Aki szabadság szerető ember, az elítéli a a magyar történelem elnyomó, szabadságot nélkülöző korszakait. Határozottan elítéli a Horthy - korszakot, a kommunizmust, a Kádár–korszak elnyomó világát, amelyben nem természetes volt a szabadság, hanem ritkán és kegyként járt. Horthy Miklós nem kiemelkedő államférfi, hanem tragikus szereplője volt történelmünknek. Ellentmondásos politikai vezető, aki a döntő pillanatban a rossz oldalra állt. Szemben például a jelenlegi kormányzat által mellőzött Nagy Imrével, aki szintén ellentmondásos politikai vezetőként a döntő pillanatban a jó oldalra állt, az életét is feláldozva ezzel.

A rendszerváltás 1990-ben azért vált egy új világ kezdetévé, mert a magyar történelemben először mondtuk ki az alkotmány erejével, hogy a Magyar Köztársaság minden ember szabadságát biztosítja. Az alkotmány mögött húzódó elképzelést az ország lakossága szabad választáson, szabad akarata alapján hagyta jóvá.

A 20. század jelentős részében a magyar ember szabadság hiányban éltek. A politikai széljárások holtak tömegeit hagyták maguk mögött, egy-egy időszakban pedig százezrek, vagy milliók vesztették el egzisztenciájukat. Minden jóérzésű ember el kell, hogy ítélje a szörnyűségeket, amelyek a 20. században megtörténtek.

Akkor tudunk túllépni történelmünk erőszakos időszakain, ha kimondjuk: az emberi élet védelme, az emberek egyenrangúságának fenntartása, az emberhez méltó létezés, ezen belül a tulajdon védelme az, amely politikai közösségünk, azaz a magyar demokrácia alapja. Enélkül nem lesz sem kölcsönös megértés, sem egyéni megbocsátás, amely kiemelne minket a 20. század ránk ragadt szennyeséből.

Mi, Liberálisok ezt tekintjük a mai világra és a múltra vonatkozóan emberi és politikai mércének.

Tegnap Orbán Viktor illusztris társaság előtt a felújított Klebelsberg-kastély átadó ünnepségén arról méltóztatott beszélni, hogy Horthy Miklós kivételes államférfi volt, aki megmentette Magyarországot. Egyúttal kifejtette, hogy Horthy (és társai) megítélését nem árnyékolhatja be a II. világháborús szerepvállalás sem. Hát, igen. Én azért kíváncsi lennék arra, hogy ezen most hirtelen kiderült „kivételességről” mi lenne a véleménye például a Donnál elpusztult 200 ezer, vagy a gázkamrába küldött 600 ezer embernek.

Vagy a szétdúlt, elpusztított ország túlélőinek.

De érdekelne Rejtő, Radnóti, Petschauer és a többi, tízezerszám munkaszolgálatra és a biztos halálba hajtott honfitársunk véleménye is. Nos, ők vajon mit gondolnának erről az Orbán által kivételessé kent államférfiről? És vajon mit gondolnának – persze csak ha megélhették volna – a mostani, valószínűleg önmagát is kivételes államférfinek gondoló emberről?

Valóban, a maga módján kivételes volt Horthy, ahogy a maga módján kivételes volt Hitler, Szálasi, vagy Ceaușescu. És a maga módján kivételes Orbán Viktor is. Ha engedjük tovább tombolni ezt az őrületet, hamarosan meg fogjuk tudni, mennyire kivételes. És nem lesz senki sem vétlen abban, ami történt és ami történni fog. (Edgar Swan / Kolozsvári Szalonna)

Normális, tisztességes ember nem tekint, nem tekinthet Horthyra kivételes államférfi- ként. Sem követendő példaként.

P.s.: Egyébként ma napra pontosan 76 éve, hogy Hitler megindította a Szovjetunió elleni hadjáratot, melyhez Horthy, a kivételes államférfi lelkesen csatlakozott. A végeredményt tudjuk.