Pénteken vagy hétfőn nehéz lesz az ügyintézés Magyarországon, ugyanis ahol sztrájkolnak a közszolgálati dolgozók, ott csak a legsürgősebb, halaszthatatlan ügyeket fogják elintézni. Két kivétel van az országban, hívja fel a figyelmet az ATV, két megyeszékhelyen, Kaposváron és Székesfehérváron minden a megszokott lesz.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a sztrájktól a kormány hallgatásának megtörését várja.

Azt várjuk, hogy leülünk végre tárgyalni. Számítunk a parlamenti frakciók és az egyéni képviselők segítségére, és nagyon nagy szükségünk van az önkormányzati érdekszövetségek egyeztetett álláspontjára a kérdésben, hogy a kormánynak ne legyen már további hivatkozása arra, hogy nincs egységes álláspont – mondta Boros Péterné.

A szakszervezeti vezető elmondta azt is, a szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, egyes településeken nem biztosítottak a választások személyi feltételei, szerinte elmaradhatnak a szavazások, amit Áder János április 8-ra tűzött ki.

Székesfehérvár polgármestere, a fideszes Cser-Palkovics András elárulta, a városban miért nem lesz sztrájk: január 1-től általános 5 százalékos béremelés volt, az illetményalapot 38 ezer 650 forintról 42 ezer 800 forintra emeltük. Ezen kívül pedig teljesítményértékelés alapján voltak, akik az 5 százalék bérelésnél magasabb, akár 10 százalékos, vagy feletti béremelést kaptak.

Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető pedig azt hazudta, ugyan számtalan területen volt már béremelés, ha valaki mégsem elégedett, akkor a kormány nyitott a tárgyalásokra. De szerinte a sztrájkolók a politikába akarnak beleszólni, egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető.

Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz – közölte az MKKSZ elnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Boros Péterné elmondta, a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában – értékelt. Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg – tette hozzá az elnök.

Közölte, a munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38 650 forintról 60 ezer forintra emelkedjen. Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést – jelentette ki.

Megjegyezte, nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete. Véleménye szerint a bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek.

Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű – hangoztatta az MKKSZ elnöke. Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. A képviselő úgy fogalmazott, a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, úgy vélekedett, "az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon", ha ugyanis a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe mennének.

(HVG - ATV nyomán)