A Csongrád megyei Hódmezővásárhelyen Almási István (Fidesz-KDNP) halála miatt kellett kiírni az időközi polgármester-választást. A megyei jogú városban hárman indulnak a posztért: a Fidesz-KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán alpolgármester, továbbá függetlenként Hernádi Gyula és Márki-Zay Péter.

A város választásra jogosult 36 818 polgára ötven szavazókörben adhatja le voksát. A napközbeni részvételi adatokról és a választás eredményéről a www.valasztas.hu oldalon is lehet majd tájékozódni.

A Baranya megyei Rózsafán polgármestert és önkormányzati képviselőket is választanak, mert a képviselő-testület tavaly november végén feloszlatta magát. A polgármesteri tisztségért öt független jelölt indul, a négy képviselői helyre pedig 17 független jelölt pályázik. Rózsafa választási névjegyzékében 289-en szerepelnek.

A Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason az 5. számú egyéni választókerületben választanak képviselőt, a korábbi képviselő, Aradszky Lászlóné (Fidesz-KDNP) halála miatt. A posztért a Fidesz-KDNP jelöltje, a Magyar Munkáspárt jelöltje és egy független jelölt indul. A választáson 2346-an vehetnek részt.

Vasárnapra két időközi települési nemzetiségi választást is terveztek: a Baranya megyei Vásárosdombón és a Bács-Kiskun megyei Dávodon cigány nemzetiségi képviselőket választottak volna, a voksolások azonban jelöltek hiányában elmaradnak, így ezeken a településeken legközelebb csak 2019-ben lehet nemzetiségi önkormányzatot alakítani.

(MTI nyomán)

Magas részvételi arányok mellett tartanak időközi polgármester választást Hódmezővásárhelyen. Az ellenzéki pártok a függetlenként induló Márki-Zay Pétert támogatják.

Hegedűs Zoltán, a Fidesz hódmezővásárhelyi polgármesterjelöltje először nyilatkozni sem szeretett volna az N1TV-nek, mondván: ő csak a piacra ment ki vásárolni.

A hódmezővásárhelyiek 39,21 százaléka ment el szavazni 13 óráig. Négy évvel ezelőtt az önkormányzati választáson ugyanekkor 20,1, az országgyűlésin 35,29 százalék volt. Egész napra igaz a korábbihoz képest magas részvétel, délelőtt 11 óráig 28,1 százalék ment el választani - írja a HVG.

A korábbi adatok alapján valószínűsíthető, hogy meglesz a 60 százalék feletti részvétel, azonban a 65 százalék már necces. 2010-ben, az országgyűlési választáson volt 68 százalék a szavazók aránya, de ott már 11-kor 31 százalékos volt a részvétel.

Márki-Zay Péter optimista, a szavazás után arról beszélt, 60 százalék fölötti részvételnél nyerhető a választás. A lap beszélt Hernádi Gyula független jelölttel - akit most zártak ki az MSZP-ből, mert elindult Márki-Zay Péterrel szemben -, aki szerint az intenzív kampány az oka ennek az aránynak.

Délután háromig csaknem minden második ember elment szavazni. A részvétel pontosan 49,1 százalékos volt. A részvételi adatok folyamatosan meghaladják a 2014-es országgyűlési és önkormányzati választáson tapasztalt érdeklődést.

Az általános helyhatósági választáson, 2014-ben azonos időpontban a részvételi adat 24,34% volt, fél évvel korábban, a parlamenti választáskor 44,82%. Azaz a részvétel bőven meg fogja haladni mindkét eseményét (36,38 és 58,76%). Vagyis biztosan kijelenthető: a jogosultak több mint 60 százaléka élni fog jogával. Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt korábban azt nyilatkozta, hogy ekkora arányú választó aktivitásnál nyerhető a város. Napközben a HVG-nek azt nyilatkozta, hogy optimizmusra ad okot a fokozott választói érdeklődés, és reméli, hogy a nagy választási kedv az egész napra jellemző lesz.

Többek beszámolója szerint van olyan szavazókör, ahová nagyon friss lakcímkártyával mennek szavazni, állítólag volt olyan szavazó, aki a saját nevét is elrontotta, de többeken úgy látszik, nem nagyon tudják, mit kell egy választáson csinálni. Egy ilyen esetnek a HVG is fültanúja volt. Volt egyébként, aki azt fejtegette, az is befolyásolja a részvételt, hogy most senki nem dolgozik a földeken.