A gazdasági nehézségeknél nagyobb gond, hogy a magyarok elveszítették a politikában a bizalmukat, a magyar államiság a szétesés határán egyensúlyozott - mondta Orbán Viktor, aki a kormány első száz napját értékelte. A miniszterelnök szerint az időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a kormány a káosz és a szétesés helyén letette az új, erős, magabiztos Magyarország alapjait.
Sűrűre sikeredett a mögöttünk álló első száz nap - mondta Orbán Viktor, aki a Professzorok Batthyány Körének meghívására értékelte kormánya eddigi teljesítményét a budapesti Szent Imre Gimnáziumban.
A miniszterelnök hozzátette: 2010 nyarán a legközömbösebbek is azt érezhették, hogy valami megváltozott, más lett a politika, és nagy dolgok vannak készülőben.
Tudjuk, milyen az, amikor néhány nap alatt hosszú évekre eldől a sorsunk. Megtudtuk, hogy 1956-ban milyen a fegyveres forradalom, 1989-ben az alkotmányos forradalom, 2010-ben pedig azt, hogy milyen a kétharmados forradalom - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint eddig ki nem mondott igazság fogalmazódott meg: az utópiákban reménykedni és virtuális valóságban élni csak ideig-óráig lehet, mert az igazság kiköveteli, hogy előbb-utóbb szembesüljünk vele.
Orbán szerint új, valóságra épülő rendszer a "Nemzeti Együttműködés", amellyel jó esély van arra, hogy a térségben a legkorábban sikerül eltakarítani a bukott korszak romjait.
Az első 100 nap egyik legnagyobb eredménye a kormányfő szerint az, hogy a kormány a "káosz és a szétesés helyén" letette az új, erős, magabiztos Magyarország alapjait.
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett - közölte.
Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankmenedzserekkel való küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.
A jövő tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor , aki szólt arról is, hogy az elmúlt időszak személycseréi szerinte indokoltak voltak.
Közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".
Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd "csak smafu".
(InfoRádió nyomán)