Az Európai Közösségek Bírósága egyik döntése alapján akár már 2014-ben voksolhatnak a külhoni magyarok az országgyűlési választásokon. Az EU-s bíróság vonatkozó gyakorlata ugyanis rögzíti, hogy a közösségi jog jelenlegi állása szerint az aktív és passzív választójoggal rendelkezők körének meghatározása a közösségi jog tiszteletben tartása mellett az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik.
 |
Az EK-szerződés érintett rendelkezéseivel ugyanis nem ellentétes az – rögzíti a bíróság –, hogy a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek. Ilyen szoros kapcsolatot jelenthet többek között az állampolgárságnak kedvezményes eljárással történő megszerzése. Franciaország, Olaszország, Románia és az ún. Szlovákia jelenleg is választójogot biztosít állampolgárai számára, azok lakóhelyétől függetlenül.
Az EU-s bíróság több döntésében rögzíti továbbá, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva.
Ennek nyomán tehát nemcsak a környező országokban, hanem például az Egyesült Államokban, Kanadában, illetve Izraelben is választójogot kaphat az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti "magyar származását", és magyar nyelvtudását igazolja. E körben említendő, hogy az elmúlt időszakban több sajtóorgánum beszámolt arról, hogy rendkívüli érdeklődés mutatkozik Izraelben a kettős állampolgárság iránt. Az Izraelben élő magyar ajkú zsidó diaszpóra közel 500 ezer főre tehető, és közülük sokan "történelmi igazságtételként" tekintenek a kedvezményes honosítás lehetőségére.
Amennyiben pedig megszerzik a magyar állampolgárságot, ennek nyomán többek között vonatkoznak rájuk az EU-s állampolgárokra vonatkozó kedvezmények (szabad mozgás, letelepedés, munkavállalás stb.), illetve pl. az USA-ba vízummentesen történő beutazás lehetősége is, ha az érintettek igényelik a vízummentes utazásra feljogosító biometrikus (az Európai Unióban is használatos) útlevelet.
Több százezer lehet az izraeli szavazók száma
Breuer Péter Közel-Kelet-szakértő véleménye szerint a magyar ajkú zsidó közösséget kulturális és vallási gyökerek is kötik Magyarországhoz. – A második világháború után a történelmi Magyarország területéről elmenekült, kivándorolt magyar ajkú zsidók és az ő leszármazottaik száma több százezerre tehető, hiszen három generáció is megszületett azóta – nyilatkozta a szakember.
– Ennek a közösségnek tetemes része beszél magyarul, a szülőktől, nagyszülőktől magyar meséket, dalokat, tehát az életük szerves részét képező szövegeket hallottak, tanultak. Magyarországi felmenőiket bizonyítani is tudják, vagyis megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján szavazati jogot nyerhetnek 2014-ben. Véleményem szerint jogos igényük is lehet erre, hiszen az őseik sírjai a történelmi Magyarország területén találhatók. Ezekre a helyekre gyakran zarándokolnak el, tehát nemcsak történelmi, hanem vallási és kulturális gyökerek is kötik őket ide. Ezenkívül fontos, hogy akinek magyar útlevele lesz, annak Európába lesz útlevele, vagyis például a gyermeke járhat európai egyetemre – nyilatkozta Breuer Péter.
(Helyi Téma nyomán)
Kapcsolódó:
