Egy nappal az iszapömlés előtt már jelezték a rendellenességet a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszerei a vörösiszap-tározónál, a gátszakadás előtt másfél órával pedig már vészjelzéseket adtak - értesült az MTI Hírcentrum.
 "Azt mondják, felelősnek kellene érezzem magam, de én nem érzem így" - nyilatkozta a CNN tudósítójának Bakonyi Zoltán 2010 októberében, egy nappal azután, hogy példátlan módon szabadlábra helyezték |
Mint az M1 szerda esti híradójában elhangzott, a vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői szabálytalanságok sorozatát követték el a vörösiszap-tározó üzemeltetésekor, elmulasztották a karbantartásokat és az ellenőrzéseket, nem tették meg a szükséges óvintézkedéseket, és a gátszakadás után nem jelezték a veszélyt, sőt a mentésben sem segítettek.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. "nem ismeri" a szerda esti híradóban említett jelentést - mondta a cég vezérigazgatója az MTI érdeklődésére. Bakonyi Zoltán közölte: amennyiben bemutatják nekik, vagy megismertetik velük az állítólagos jelentést, akkor tudnak rá reagálni.
A Veszprém Megyei Főügyészség tizenöt ember ellen emelt vádat a vörösiszap-katasztrófa ügyében több vétség és bűntett elkövetése miatt. Gulyás Ildikó szóvivő múlt csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a Mal Zrt. ajkai telephelyén, a X. számú vörösiszap-tároló kazettájánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emeltek vádat.
A Híradó értesülései szerint egy eddig nem publikált vizsgálat kiderítette, hogy a szivattyúk egy nappal korábban már rendellenességet jeleztek, másfél órával a gátszakadás előtt pedig már vészjelzéseket adtak. A Mal Zrt. vezetői mégsem figyelmeztették az embereket, noha a cégnek kész katasztrófavédelmi terve volt - tették hozzá. A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser.
Kahler Frigyes, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetője a híradóban azt mondta: "azzal a megállapítással él a vádirat, hogy csak közvetett úton jutottak az állami szervek, a katasztrófavédelem, a mentők, tűzoltók, rendőrség olyan adatok birtokába, amelyeknek a segítségével aztán meg tudták kezdeni a mentést."
A Veszprémi Törvényszék várhatóan az év második felében kezdi tárgyalmi a vörösiszap-katasztrófa ügyét, a tizenöt vádlott közül nyolcan a Btk. szerint akár 15 év fegyházbüntetést is kaphatnak - hangzott el a híradóban.
Frissítés: Számítógépek rögzítették a szivattyúk vészjelzését
A számítógépek adatai alapján készült jelentés szerint már az iszapkatasztrófa előtt egy nappal rendellenességet jeleztek a vízszivattyúk.
Percre pontosan rögzítették a műszerek a 2010-es vörösiszap-katasztrófa előtti órák eseményeit. Ez is kiderül abból a szakértői jelentésből, amelyből tegnap közölt részleteket az M1 híradója.
A számítógép például rögzítette azt is, hogy mikor nőtt meg a tározó melletti szivattyúk üzemideje, amelyből lehetett arra következtetni, hogy baj van. Október 4-én 10:58 perckor pedig a legmagasabb fokú vészjelzést adta ki. Még mindig 76 perccel a katasztrófa előtt.
Az informatikai szakértői jelentés a számítógépes rendszer adatai alapján készült. Ebből percre pontosan megállapították, hogyan történt a katasztrófa.
A timföldgyár X. számú kazettájából szivárgó lúgos vizet egy árokban gyűjtötték össze, ahonnan szivattyúk emelték vissza a tározóba. A gátszakadás előtt egy nappal már jelentősen erősödött a szivárgás. A Híradó által megkérdezett szakértő szerint minél magasabb a vízszint, a szivattyúk annál többet dolgoznak.
Létezhetnek olyan szivattyús rendszerek, ahol vízszintérzékelőt építenek be azért, hogy a gyűjtőhelyen ha megemelkedik a vízszint, az érzékelő jelet küld a szivattyúnak, hogy kapcsoljon be, amennyiben a vízszint csökken, egy újabb jelet küld a rendszernek, az kikapcsolja a szivattyút. Természetesen ha megnő a víz ezen a gyűjtőhelyen, akkor szivattyú egyre gyakrabban fog működni – magyarázta Weisz Zalán, a Magyar Vízközmű Szövetség vízipari tagozatának elnöke.
A Mal Zrt.-nél az üzemidő megnövekedéséről a berendezés előbb csak figyelmeztető jelzést küldött a kezelőnek.
A katasztrófa napján, október 4-én 10 óra 58-kor a gép már a legmagasabb fokú, „vész maxi" jelzést adta. 12:14-kor, 76 perccel később a kizúduló vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot. Ez volt az iszapömlés első káreseménye.
A Veszprémi Törvényszék tegnap arról tájékoztatta a Híradót, hogy a vádirat szerint a Mal Zrt. vezetői a vészhelyzetről se a környéken lakókat, se a mentőket, se a rendőröket, se a katasztrófavédőket nem tájékoztatták.
(MTI - Híradó nyomán)
Kapcsolódó:
