Kazah, szaúdi és orosz tárgyalások - a keleti piacok felé nyithat a magyar agrárium. 1990 előtt a magyar mezőgazdasági termékek jelentős részét a Szovjetunióban értékesítették. A tévesen rendszerváltásnak nevezett folyamat után szinte teljesen leállt a keleti export. Néhány éve még alig 30 magyar mezőgazdasági cég volt jelen Oroszországban és a volt szovjet tagköztársaságokban, miközben lenne kereslet a magyar árura. Ráadásul a keleti áruházláncok drágábbak és nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a nyugati boltok.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Az Estében elmondta, hogy a keleti piacok ígéretesek, de nem csak Magyarországnak. „Sorban áll az egész világ, hogy Oroszországba, Kazahsztánba beszállíthasson, és ha nincs magas szintű állami kapcsolattartás, akkor a helyünket elfoglalhatják mások” - közölte.

A vidékfejlesztési miniszter a részeltekről kifejtette: ezek a társadalmak úgy épülnek fel, hogy az állam egy erős szerepet betöltő részese a gazdasági kapcsolatoknak. Az államnak például beleszólása van, hogy kit engedjen be a piacra. Hozzátette, hogy az elmúlt pár hónapban, mi az orosz viszonylatban számos akadályt hárítottunk el, így tudtunk 30 cég helyett már 130-at bejuttatni erre piacra.

Fazekas Sándor arról is beszámolt az m1 esti műsorában, hogy komoly érdeklődés van a minőségi elsőrangú magyar élelmiszerek iránt. A miniszter elmondta, hogy olyan élelmiszerekkel kell a piacra betörni, amely legalább olyan magas szintű, mint a legigényesebb nyugati és magyar termékek. Mint közölte: nagyon nagy a piac, és rengeteg olyan jómódú ember van, akik hajlandók megfizetni a libamájat, a jó minőségű italokat, csokoládékat, minőségi szalámikat, azokat a termékeket, amikre máshol kevésbé áldoz a lakosság.

(Az Este nyomán)