Most amikor az MSZP-SZDSZ egészségügyi “reformjá”-tól hangos az ország, vizitdíjat és kórházi napidíjat szednek, mert az jó az orvosoknak és a kórházaknak, meg kell kérdeznünk – az egyszer már levitézlett elvtársaktól is – vajon hova lett az ország egészségbiztosítási vagyona. A jólétinek éppenséggel nem nevezhető “félfasiszta”, “revizionista”, és ki tudja még minek nevezett Horthy-rendszerben számtalan vagyonnal bíró biztosító volt. Ott volt pl. az OTI, MABI, stb. A M. Kir. Államvasutaknak saját egészségbiztosítása, és kórháza is volt. De a magán cégeknek is pl. a csepeli Weissmanfréd műveknek volt saját kórháza közvetlenül a gyár mellett.
Ezeket a saját vagyonnal bíró biztosítókat az exelvtársak természetesen államosították. A biztosítottak által megtermelt javakból a ki nem fizetett és ezért le sem vont biztosítási járulékokat, központilag kezelték. Az így felhalmozott vagyont az állítólagos “rendszer” – egyesek szerint gengszter – váltás óta vissza nem adták. Bár a bankokat, minden kormány sietett az adófizetők pénzén és az eladásuk előtt milliárdokkal konszolidálni, az egészségüggyel és nyugdíjkasszával ezt fütyültek meg tenni.
A minap kezembe akadt egy 1941-es kiadású és 914 oldalt tartalmazó könyv, ami igen érdekes információkkal lepett meg. Ez a könyvecske nem más mint a M. Kir. Posta szaknaptárja (XLV. évf.). Bőséges anyaggal az ország postai állapotairól, így a háborús állapotok között a M. Kir. Posta egészségbiztosítási rendszeréről is.
Ezekből közlök részleteket és szemelvényeket. Elöljáróban csak annyit, hogy mindenki ismeri a háború előtti sláger azon sorát, hogy
“Havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel”.
Mielőtt megnéznénk, a M. Kir. Posta alkalmazottainak egészségbiztsítását, érdemes megtekinteni a postások akkori kereseti viszonyait. Az alábbi táblázat a postai alkalmazottak havi fizetési, jövedelmi viszonyait, besorolását mutatja. (175.o. - 193.o.)
“A M. Kir. Postánál az rendszeresített illetmények a fizetés, a lakáspénz, a családi pótlék, a személyi pótlék a hadi pótlék, a korpótlék és Budapesten a közlekedési segély.
A fizetést, melyre a kinevezett alkalmazottaknak joguk van rendszerint törvény határozza meg. (Most az 1940. Évi XVI I. tc.-kel hatályban meghosszabbított 1931.XVI tc. 2., 4. és 5. §-aiban foglalt felhatalmazások alapján kiadott 8000/1940. M.E. számú rendelet szabályozza.
A tisztviselők és altisztek lakáspénze tisztviselőknél 6 fizetési fokozat 6 lakáspénzosztály (a postahivatalok, mint szolgálati helynek az országban elfoglalt székhelye) szerint történt:”
A tisztviselők havi illetményei és havi lakáspénze:
Fizetési osztály
Fokozat
Havi fizetés
I. lakáspénz osztály
II. lakáspénz osztály
III. lakáspénz osztály
IV. lakáspénz osztály
V. lakáspénz osztály
VI. lakáspénz osztály
III.
  
1 240.00
202.70
182.46
162.15
141.91
121.59
101.35
IV
1
970.00
185.84
167.21
148.65
130.10
111.47
92.92
 
2
840.00
            
V
1
740.00
160.46
144.44
128.41
112.31
96.20
80.19
 
2
650.00
            
VI
1
555.00
143.50
129.26
114.84
100.51
86.17
71.76
 
2
502.00
           
 
3
450.00
            
VII
1
400.00
118.22
106.41
94.60
82.72
70.91
59.11
 
2
365.00
            
 
3
330.00
            
VIII
1
290.00
92.92
83.56
74.29
65.01
55.73
46.46
 
2
270.00
            
 
3
255.00
            
IX
1
230.00
67.54
60.79
54.05
47.30
40.48
33.73
 
2
215.00
            
 
3
200.00
            
X
1
190.00
59.11
53.20
47.30
41.32
35.42
29.51
 
2
180.00
            
 
3
170.00
            
XI
1
160.00
50.67
45.61
40.48
35.42
30.36
25.30
 
2
152.00
            
 
3
144.00
            
Az altisztek havi illetményei és havi lakáspénze:
Fizetési csoport
Fokozat
Havi fizetés
I. lakáspénz osztály
II. lakáspénz osztály
III. lakáspénz osztály
IV. lakáspénz osztály
V. lakáspénz osztály
VI. lakáspénz osztály
I
4
190.00
50.67
45.61
40.48
35.42
30.36
25.3
 
3
181.00
            
 
2
172.00
            
 
1
163.00
            
II
4
158.00
47.3
42.55
37.79
33.04
28.36
23.61
 
3
152.00
            
 
2
147.00
            
 
1
142.00
            
III
8
147.00
33.73
30.36
26.98
23.61
20.24
16.86
 
7
142.00
            
 
6
136.00
            
 
5
133.00
            
 
4
127.00
            
 
3
122.00
            
 
2
120.00
            
 
1
119.00
            
IV
6
117.00
30.36
27.37
24.30
21.23
18.24
15.18
 
5
112.50
            
 
4
108.50
            
 
3
105.00
            
 
2
102.00
            
 
1
97.50
            
A “népnyúzó” és “kizsákmányoló” Horthy-rendszerben a 3 vagy több családi pótlékot élvező alkalmazottak esetében a fenti lakáspénzek átlagban 8-10%-kal voltak magasabbak. A legmagasabb 202.70 P helyett 219.65 P. és a legalacsonyabb 15.18 P. helyett 16.86 P.
Ugyanakkor a rendszeres illetményen kívül a posta fizetett még üzemi jutalékot, munkajutalékot, kiegészítő-jutalékot, nyelvpótlékot, értékcikk-árusító jutalékot, portójutalékot, hiánylati jutalékot, jutalmat, és az éjjeli munkáért járó éjjeli pénzt. Továbbá pénzkezelési átalányt, és a mozgó-postások órapénzét, átköltözés esetén átköltözési átalány.
A közlekedési segély járt az I.-VI. fizetési osztályba nem tartozó, Budapesten állomásozó alkalmazottnak, melynek mértéke havi 10.- P.volt.
Az átköltözési átalány azon postai alkalmazottnak járt, akit a szolgálat érdekében más állomáshelyre hivatalból helyeztek át. Az átalány a családi pótlékban nem részesülők esetében 244.80 P és 27.20 között volt. A háromnál kevesebb családi pótlékban részesülőknél ez 734.40 P. és 81.60 P. között, a három vagy annál nagyobb családi pótlékban részesülőknél 979.20 P. és 108.80 P. között változott, a fizetési besorolás és az alkalmazás minősége alapján. (191.o.)
A családi pótlék:
“A családi pótlékot az 1912. évi XXXV. tc. rendszeresítette s az a tényleges és nyugdíjazott postai alkalmazottakat egyaránt megilleti. A fizetés osztályba sorozott tisztviselőknél a gyermek 24-i, a többieket pedig a gyermek 16-ik életévéig. A 6700/1918. M.E. rend. XVI p. szerint családi pótlék ezeknek az alkalmazottaknak feleségük után is jár, ha feleségükkel közös háztartásban egy fedél alatt, együtt élnek.”
“Tisztviselőknél az első három gyermek után egyenként 18.- pengő Kezelőknél, kezelőnőknél, díjnokoknál, altiszteknél és műszaki segédszemélyzetnél az 1., 2. és 3. fizetési csoportba tartozóknál 16.50 pengő. A 4. fizetési csoportba tartozóknál 15.- P a havibéreseknél pedig 13.50 P.”
A negyedik és negyediken felüli gyermekek után 33.33%-kal felemelt családi pótlék (vagyis 24.- P., 22.- P., 20.- P. illetve 18.- P) jár.
“Méltányossági okból, vagy a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatása címén gyermekek után engedélyezett családi pótlék összege” ugyan ez az emelt összeg volt.
A közös háztartásban élő feleség után engedélyezett családi pótlék összege 33.33%-kal kevesebb azaz havi 12.- P., 11.- P., 10.- P. és 9.- P. lehetett.
“Törvényes feleség után családi pótlék csak abban az esetben járt, ha a feleségnek közpénztárból eredő fizetése vagy nyugdíja nem volt. Akkor sem járt a feleségnek családi pótlék, ha személyes tevékenységéből eredő rendszeres keresete a családi pótlék havi összegét elérte”.
“Ha a gyermekeknek bármilyen forrásból származó jövedelme, illetve természetbeni javadalmazásának összege (pl. ösztöndíj, nevelőintézeti ellátás, stb.) a havi 32.- P. elérte, utána az alkalmazott családi pótlékra nem volt jogosult”. (183.o.- 185.o.)
A betegségbiztosítási járulék.
“A betegségi biztosítási járulék a kincstári alkalmazottaknál a fizetés és a családi pótlék, a postamestereknél a fenntartási költség, a postamesterek kiadóinál a napidíj egy havi összege, a hivatali kisegítőknél az előbbi összeg fele, a többi postamesteri alkalmazottnál a havi díjazás és a természetben nyújtott szolgáltatások értékének 4%-a, melynek felét az alkalmazott, felét pedig a M. Kir. Posta fizeti.” (275.o.)
Most nézzük meg mit kapott ezért a tőle levont 2%-ért és a Posta által befizetett másik 2%-ért a szegény kizsákmányolt postai alkalmazott a jóléti államnak nem nevezhető Horthy-rendszerben. Előre bocsátom, hogy ezért a nevetségesen kevés járulék befizetése ellenére, sem vizitdíjat, sem kórházi napidíjat nem kellett fizetnie.
A biztosított jogai:
“A biztosítottak betegség esetében ingyen orvosi gyógykezelésben részesülnek, a gyógyszereket és szükséges gyógyászati segédeszközt a beszerzési ár 33.33%-ának (egyharmadának), a gyógyvizeket pedig a beszerzési ár felének lefizetése ellenében kapják. Ezen kívül azok, akik betegségük ideje alatt illetményeiket nem kapják, keresőképtelenséggel járó betegség esetén, a keresőképtelenség 4 napjától számítva a keresőképtelenség további tartamára, de legfeljebb a keresőképtelenség első napjától számított 20 héten át havi illetményük 2%-t kapják naponként táppénz gyanánt.” (275.o.)
“A biztosított szülés esetében a szükséges szülési gyógykezelésben ingyen részesül és ezen kívül anyasági segély címén 1 havi illetményének 70%-át kapja. Azok a biztosítottak, akik lebetegedésük napját megelőző és követő 6-6 héten belül abból az okból nem kapnak illetményeket (postamesteri alkalmazottak járandósága, órabér, napibér), mert állapotuk miatt szolgálatot nem teljesíthetnek, ezekre a napokra, de legfeljebb 6-6 hétig, terhességi, illetőleg gyermekágyi segélyt kapnak, mely naponként az egyhavi illetményük 2%-a.” (276.o.9
Ez azt jelentette, hogy egy havi táppénz és a gyermekágyi segély a havi illetmény 50%-át tette ki.
A biztosított családtagjainak jogai:
“A biztosított igényjogosult családtagjai ingyenes orvosi gyógykezelésben részesülnek, a gyógyszereket és szükséges gyógyászati segédeszközt a beszerzési ár 33.33%-ának (egyharmadának), a gyógyvizeket pedig a beszerzési ár felének lefizetése ellenében kapják.” (276.o.)
“Az biztosított igényjogosult felesége a szükséges szülési gyógykezelésben ingyen részesül, a férj egyhavi egy havi illetményének 70%-t anyasági segély címén kapja.” (276.o.)
“Az intézmény utalványozza a posta személyzetének jóléti alapítványa megbízásából az alapítvány részéről megállapított kiegészítő anyasági segélyt is”. (276.o.)
Nem részleteztem külön, de az egészségügyi ellátásba beletartozott a fogászati gyógykezelés is amely a tartalmazta a műtéti (foghúzás) és a konzerváló gyógykezelést (fogtömés), mint  alapellátást.
Elhalálozás:
“A biztosított elhalálozása esetében a házastárs vagy más igényjogosult családtag kezéhez az elhunyt egyhavi illetményét temetési segélyként az intézmény kifizeti. Ha a biztosított temetéséről más gondoskodott, ennek a temetés valóságos költségét az 1 havi illetmény összegéig megtérítik. A biztosított igényjogosult feleségének elhalálozása esetében a biztosított temetési segély címén 1 havi illetményének felét kapja”.
A M. Kir. Posta Egészségbiztosítottja volt az aktív és a nyugdíjas tagja is. A M. Kir. Posta Betegségbiztosító Intézetének orvosait, rendelőit, kórházait a hely szűke miatt most nem áll módomban felsorolni, mert az a szaknaptárban 4 drb. 2 hasábos oldalt tesz ki. (278.o.-281.o.)
Hol a lóvé?
És mindezt csak havi 2-2%-ért. Most már csak az a kérdés, hogy hova lett a XX. század első felében összegyűlt és leálamosított vagyon, a XX. század második felében ugyanígy összegyűlt, de nem külön kezelt járulékok összege és hova lesz a XXI. századi a munkaadót terhelő 5% és a munkavállalót terhelő 6%, összesen 11% egészségbiztosítási járulék összegének a Horthy korszak 4%-t meghaladó része, ha még vizitdíjat és kórházi napidíjat is fizetni kell?
Kiss-Dobos László
http://honlap.extra.hu