Olvasó: zsidónegyed épült Debrecenben + újabb reagálások
2008-11-16. 16:41

Már régóta fontolgatom, hogy megírjam-e a Kurucnak ezt a csúnya történetet. Azonban, amikor megláttam a postaládánkban a felépült monstrum hírlapját, és megláttam benne Izsák leszármazottainak fényképét és nevét, végül a kezembe fogtam a billentyűzetet.

A napokban fejeződött be egy hatalmas épületkomplexum építése Debrecen szívében, az ún. Fórum Debrecen. Melyről sokan már régóta tudják, hogy ez tulajdonképpen egy hatalmas zsidónegyed, ahová a rabszolgákat is beengedik - legalábbis csak bizonyos emeleteire. Azonban a zsidónegyed felépítése egy folyamat sokadik fázisa.

A történet talán ott kezdődik (bizonyos hogy voltak előző fázisai is), hogy egy szép napon a Debreceni Nagytemplomban, a keresztény, református vallás központi, szakrális szentélyében, annak is az egyik tornyában megrendeztek egy kiállítást. A kiállítás Izraelt bemutató gyönyörű fotókból állt. A megnyitón jelen voltak a református egyházjogi személyiségek, ahogyan az izraeli hitközségtől is vezetők, illetve a sajtó. A megnyitó ünnepségen szót kapott valami neves főrabbi, és a keresztény egyházfők és a sajtó előtt kijelentette: „Jó lesz nekünk Debrecen szakrális központnak.“

Az az olvasó, aki tisztában van a különböző vallások párbeszédének határaival, pontosan érzékeli, hogy ez valami döbbenet! Az egyik vallás főembere bemegy a másik vallás főtemplomába, és kijelenti annak szentélyében, hogy ők is számot tartanak erre a vallási központra. Nem nagyon értek a közel-keleti politikai helyzethez, de ezek után kezdem érteni, hogy mi történt ott. Lehet, hogy holnapután meg azt fogja kijelenteni a főrabbi, hogy Debrecen mindig is zsidó város volt? És hogy a Református Nagytemplom helyén régen a Zsidó Nagytemplom állt?

Elképesztő, hogy ehhez a református egyházfők szalutáltak, mosolyogtak, és egy ősi magyar, keresztény szent helyet prédaként hagytak a főrabbinak. Hiszen a Debeceni Nagytemplom helyén mindig is templom állt – ma is látni a gótikus Szent András templom alapfalait a mai templom körül.

A következő értesülésem az volt, hogy titokzatos módon Debrecen legnagyobb tervezőirodájától, a Kelettervtől néhány embert kirúgtak. Miért? Mert ezek az emberek beleláttak egy készülődő tervbe, amely egy hatalmas épületkomplexumról szólt, amelyben tengernyi luxuslakás várja a láthatatlan, dúsgazdag lakásigénylőket. Ezekben a szakemberekben felmerült a kérdés, hogy kik azok Magyarországon, akik ilyen luxuslakást megengedhetnek maguknak, és egyáltalán ilyen sokan vannak? Aztán leesett a tantusz, és hát szóvá tették, hogy miért épít Debrecen zsidóknak negyedet? Kirúgták őket. Végülis a kérdés egész egyszerűen elintézhető, nem?

Aztán azóta megtudtam, hogy gyakorlatilag a debreceni belváros fölött egy láthatatlan zsidó szem figyel, és akárki csak úgy nem vásárolhat a belvárosban lakást! Ha bármely belvárosi lakó úgy dönt, hogy el akarja adni a lakását, azonnal tudomást szereznek róla, és már hozzák a vevőt. Megsúgták nekem, hogy akárki nem vásárolhat lakást a belvárosban!

Aztán jött az, hogy egyszer csak láttuk, letartolnak egy hatalmas területet Debrecen történelmi belvárosában, műemléki épületektől alig néhány száz méterre, a Református Tanítóképző Főiskola és Általános Iskola közvetlen közelében, a Református Nagytemplomtól két ugrásra, és egyszer csak egy közel-keleti stílusú kibuc emelkedik ki a földből. A legtöbb debreceni nem is sejtette, hogy mi lesz ebből. Csak azt láttuk, hogy hatalmas lesz. Egy irdatlan méretű, magasságú embertelen tömb, amely befurakszik a történelmi belvárosba.

Nem volt meglepetés! Több ismerősöm jelezte, hogy az építkezési területen kaftános zsidók tűnnek fel néha! Egy másik ismerősöm, hogy az építkezést koordináló irodában folyamatosan kaftános, pájeszes, sábeszdeklis zsidók vizsgálódnak, jönnek-menek, beszélgetnek, nevetgélnek. Aztán a már elkészült épületrészek felső teraszain fekete kaftános zsidók tömege mászkál, nézelődik! Ezekre a hírekre elszorult a torkom. Szegény Debrecen! Hát itt vannak gyilkosaid.

Azóta egyre többször látni Debrecenben kaftános zsidókat - pedig ezelőtt ritka jelenség volt! Megérkeztek hát! Itt vannak, a városunkat akarják. Fontos, hogy nem messze, a belvárosban 7000 éves, ember építette kutakat találtak nemrég a régészek! Tehát egy 7000 éves, ősi kárpát-medencei várost akarnak megszerezni maguknak.

De ez nem érdekli a sémita ivadékot. Nem érdekelte Jerikó sem, sem Kánaán többi ősi városa sem. Aztán szépen kijelentették arról a földről is, hogy mindig is az övék volt. Aztán amikor kiderült, hogy mégsem volt az övék, röviden ennyit mondtak: „Jahve nekünk adta“.

Majd biztosan Debrecenre is azt fogják mondani: „Jahve nekünk adta“.

De akkorra már nekem és honfitársaimnak is kasza lesz a kezünkben.

Szabó József

Tisztelt Szerkesztőség!

Reagálnék néhány mondatban debreceni olvasójuk levelére. A napokban sétáltam a Nyíregyháza gyöngyszemének számító Sóstófürdőn, és a Skanzen felé tartva az egyik hotelba bepillantva egy egész kis tömeg kaftános, pajeszes, sábeszdeklis zsidót pillantottam meg.

Kiváncsiságom hajtott, és egy ideig figyeltem őket, persze nem feltűnően, hiszen még élt bennem egy régebbi élményem, amikor hazánk egyik repülőterén találkoztam egy nagyobb csoportjukkal, és saját hazámban olyan megvető pillantásokat kaptam tőlük, na és ahogy a vámosokkal beszéltek, hagyjuk.

Vártam tehát egy kis ideig, mire nemsokára jött egy vendég kifelé, és én azon nyomban feltettem neki a kérdést, hogy mi újság, valami vallási konferencia van? Az illető - természetesen mindenféle antiszemitizmus nélkül - elmondta, hogy a kaftános urak elfoglalták a fél szállodát, amit földi halandó elől le is zártak és esténként mély vallási eksztázisba esve tőlük zeng az egész hotel. A köszönést nem fogadják, amit pedig a személyzettel csinálnak, az felháborító, persze a mély vallásosság mellett ott van a dollárköteg a zsebükben, ezt ő is látta. A szemtanú még elmondta, hogy úgy tudja Izraelből jöttek és üzleti vonatkozása is van a látogatásnak.

A történet ennyi, de a debreceni aggodalmas levél elolvasása után én bennem is megerősödni látszik az a gondolat, hogy szeretett hazánkban már nem mi vagyunk lassan itthon, viszont megerősíteném, hogy nem minden a pénz, az arany, a részvény, főleg ha a nép haragja lesújt és kasza lesz a kezünkben. Magyarországon mi magyar emberek vagyunk itthon.

B.J.

Tisztelt Kurucok!

Judapesten élve keveset jutok el vidékre, erre sajnos sem alkalmam, sem anyagi lehetőségem, sem időm nincs. Az a tény, hogy ezt a koszfészket elözönlik az ugyancsak nem higiéniájukról elhíresült héberek, ismert előttem, hiszen szem előtt vannak, nem rejtőzködnek, még a rájuk jellemző pimaszsággal és kivagyisággal, felsőbbrendűségük biztos tudatában hivalkodnak is jelenlétükkel. Judapest egyenlőre a kezükön van, ezt szavazásokkor látjuk is.

Az azonban őszinte aggodalommal tölt el, hogy lassan a vidék is elesett. (Mindig azzal vigasztaltam magam, a vidék majd a magyarság felé billenti a mérleg nyelvét) Hazánk keleti végei mindenesetre úgy tűnik igen. Nyíregyházán élő rokonom tájékoztat, hogy a várost és környékét felvásárolják az ukránok.
No nem a kárpátaljaiak, nem is vér szerinti ukránok, hanem az Ukrajnában eddig meglapuló askenáziak.

Az olvasói levél szerint a zsideszes mintaváros, Debrecen is elkezdte érdekelni őket, miután felvirágzott, ügyes gazdálkodással fejlődik. (Kósa biboldó? Igaz, antropológiai vizsgálatokat nem szoktam embereken végezni, de ez azért mellbevágó! Ez tehát Debrecen sikereinek magyarázata?)

Mindenesetre azért mint minden rosszban, ebben is van valami jó. Amikor majd az inga visszalendül, a saját maguk által választott gettókban, lezárt területeken élő „fizikai munkásokat" könnyen össze lehet majd terelni, vagonokba rakni és munkaterápiás továbbképzésekre elszállítani Európán kívülre, egy 6-7 méteres betonfallal körülvett szigetre.

Ennek reményében maradok tisztelettel:

Mthazafi

Tisztelt Szerkesztőség!

A debreceni Csokonai Színháznak az ukrán származású, s nem is oly rég még ukrajnában élt Vidnyánszky Attila az igazgatója. Ez az Ukrajnának sem kellő ripacs Debrecennek kellett.
Odáig fajult, hogy a legutóbbi, az Erkel Ferenc által szerzett Nemzeti operánkat, a Bánk bánt átalakította úgy, hogy a Palotás táncot - , mely történelmi tánc, díszmagyarban táncolják a párok, és több száz éves hagyományra mutat - kivette az Erkel Ferenc által írt opera előadásból.

Egy zérus ember felülírta a Nemzeti operánkat!!!
Ez mindenképp elgondolkodtató, hogy egy kakamatyi ukrán betolakodó módszeresen rombolja a kultúrát egy olyan színházban, ahol többek között Hofi Géza, Mensáros Laci bácsi, Latinovics Zoltán, Cserhalmi György játszott (arról nem is beszélve, hogy ukrán pusztító lényéhez híven megszüntette a tánckart is). Miért fogad be országunk, illetve a magát valamire tartó Debrecen egy ilyen semmirevaló élősdit?

Üdvözelttel : Hazafi

Tisztelt kurucok!

Döbbenettel olvastam a Debrecenről szóló írásokat és olvasói leveleket, egy megjegyzést azonban hadd tegyek. Vidnyánszky Attila a magyar színházművészet egyik legtehetségesebb rendezője, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat a kilencvenes évek közepétől az egyik legrangosabb magyar színházi műhellyé emelte, olyan tehetséges színészeket adva a mai magyar színjátszásnak, mint Trill Zsolt vagy Szűcs Nelli.
Másfél évtizede nagyon-nagyon nehéz körülmények között játszottak-játszanak  Kárpátalján, kizárólag a hivatásuk iránti szeretet hajtja őket.

A Hazafi nevű olvasó azt írja Vidnyánszkyról:
"...Odáig fajult, hogy a legutóbbi, az Erkel Ferenc által szerzett Nemzeti operánkat, a Bánk bánt átalakította úgy, hogy a Palotás táncot - , mely történelmi tánc, díszmagyarban táncolják a párok, és több száz éves hagyományra mutat - kivette az Erkel Ferenc által írt opera előadásból."

Szeretném felhívni Hazafi figyelmét arra, hogy a palotás a Hunyadi László részlete - így a Bánk bán átalakításáról írni némi műveltségbeli hiányra vall.

Úgy gondolom, mielőtt mindenkiben ellenséget látnánk, nem ártana kicsit körülnézni...

Szebb jövőt, üdvözlettel:

karnagy