Nem sokkal később ezt a tevékenységet abba kellett hagyni, mert ezután kisebb-nagyobb dolgaink tűntek el az udvarunkból, pl. tyúkjaink, kerékpár, szárítóról ruha, és félő volt, hogy a raktárt is újra meglátogatják. Így nekem nem volt jó ideig munkám. Persze elkövetőt nem találtak. Majd 2000. december 29-én, 30-án, távol voltunk, éjjel betörtek házunkba, Megtakarított pénzünket, és ami mozdítható volt mindent vittek a mikrohullámú sütőtől a kávéfőzőn át az elektromos gépeinket, a tv kivételével, mert gondolom lusta volt cipekedni, mivel egy régi nagy, nehéz jószág. Megjegyzem, azóta sincs normális mikróm és konyhai eszközeim. Gázpalackokat, szőnyegeket, a fagyasztóból a húst az utolsó szemig, / a zöldséget, gyümölcsöt nem/. Ágyneműket, családi festményeket, órákat. Értékesebb étkészletet, pohárkészletet. A spejzból befőtteket zabáltak, elvitték a sonkát és kolbászt. Rettenetes volt a díbolás.

Mondanom sem kell, hogy rettegésben feküdtünk le minden este, mivel az addig szent és sérthetetlennek hitt otthonunkat dúlták szét. Szinte földönfutónak éreztük magunkat, az egész évre való élelmiszereink oda lettek /disznóvágás után voltunk ekkor, csirkéket neveltem és néhány héttel azelőtt pakoltam a fagyasztóba azokat is/. Öt nagy tyúkot hagytam élve, de azt is elvitték az ólból. Itt már milliós kárértékről beszélünk.

Akkoriban 3 iskolás gyermekünk volt, nagyfiunk már dolgozott. Nagyon kevés pénzből, szinte egyik napról a másikra éltünk. A nyomozás egy helyben topogott, négy hónap múlva egy barátunk közbenjárt az érdekünkben a megyei kapitányságon, így pikk-pakk meglett a kancigány, le is tartóztatták. Persze semmi nem került elő az elorozott holmiból, de nem is térült meg a kár. Férjemnek „vállalkozása” volt /kényszerből/ apeh felé jócskán kellett fizetni, ill. kellett volna, mert nem igen volt miből. Ezért jó kis hátralék keletkezett, amiből azután szörnyű bonyodalmak keletkeztek, hitelfelvétel stb… 2004-ben egy rohadt ork feltörte a kocsinkat, amiből műszereket, munkaeszközöket rámolt ki, és ami mozdítható volt, mindez fényes nappal Kecskeméten. Több mint fél milliós kárérték, amiből a casco az ajtó üvegét és a rádiós cuccot, valami 60e ft-ot kifizetett! 2006-ben újra meglátogatta lakásunkat a tetű cigány. Jegygyűrűinket, azt a kevés aranyat amink volt az utolsó darabig elvitte, és persze megint a pénzt, egyéb apróbb használati tárgyunkat, hozzávetőleg 600e ft. értékben. Egyetlen fillér sem térült meg.

Jelenleg nyugalom lenne, mert börtönben ül, de… A múlt szombaton becsöngetett, ez már egy másik kancigány, hogy nem tud a kölkeinek zabálnivalót venni, adjunk már 10000 ft-ot. Elzavartam, erre fenyegetett, elmondott mindenféle köcsög parasztnak, hogy nem vagyok képes segíteni. Az is lehet, hamarosan agyonüt bennünket, felfüggesztettje van, meg tudom is én, mi van még a füle mögött. Most megint jobban félünk, férjem már depresszió közeli állapotban van, mert ezek csak szaporodnak, mint a patkányok.

Hát kérném szépen, így élünk mi 2009-06-22-én.