2014. április 24., csütörtök, György, Gyöngyvirág napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Magyar boltok
CSS váltás
Friss hírek
07:59 Nem volt kedve bemenni a bíróságra a saját lányának gyerekeket nemző rejtett erőforrásnak07:31 A Jobbik a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozícióját szeretné megszerezni07:13 Horváth Csabát állítólag már ejtette az MSZP06:58 A NATO-t "aggodalommal tölti el" Lavrov Grúzia-hasonlata22:04 Újabb holocunami várható: gyülekeznek a "magyar származású túlélők" a fővárosban21:35 Schiffernek nem kell az MSZP támogatása21:21 2100 védett madarat ejtett el egy szaúdi herceg és kísérete - természetvédelmi területen21:12 Késsel raboltak ki egy dohányboltot Kaposváron20:31 A People magazin szerint ez a néger a világ legszebb nője20:05 Megállapította a választás országos listás eredményét az NVB19:51 A bizottsági helyekről egyeztettek a pártok - Volner János a Duna TV-ben19:46 Exkluzív befizetés nélküli bónusz csak magyar játékosoknak! (x)19:40 Kiszorították a szakadárokat egy Donyeck megyei városból19:31 Közel a megállapodás a Gazprom kínai gázszállításairól19:04 Bíróság: büntetlenül mászhatnak fel a Sándor-palota erkélyére balliberális nyikhajok
24 óra legolvasottabbjai

Olvasói levelek, Tanulmányok :: 2011-02-12. 20:55

Olvasónk írása: Témafelvető kisdolgozat a Turáni Szövetség létrehozásáról

Bevezető

Tisztelt Kurucok, Tisztelt Magyarok, Tisztelt Jobbikos Politikusok!



Nagy öröm mindannyiunknak, hogy a kuruc.info teret ad valódi társadalmi vitáknak, közös útkereséseknek.

Volt is a közelmúltban számos érdekes eszmecsere az oldalon, ebből kiemelném a törökök EU-csatlakozásáról szóló, illetve a történelmünk folyamán a törökkel vívott harcainkról kialakult vitákat, mert ezek szoros kapcsolatban állnak jelen írásommal. Ezen témák alatt számos olyan reakcióval találkoztam, melyeket megértek ugyan, ám inkább zsigeri és átgondolatlan reakcióknak tartom őket, gondolok itt azon írásokra, néha inkább kirohanásokra, melyek a törökökkel kapcsolatban negatívak voltak.

További aktualitást ad az írásomnak a mostanában sokat emlegetett "keleti nyitás", melyet alapvetően jónak tartok, kár, hogy nem áll mögötte világos koncepció, vagy legalábbis nem elég kiforrott koncepció (de az írásom segíthet megtalálni a helyes útirányt). Ugyanide tartoznak Vona Gábor utóbb felvetett, a térségi népekkel való összefogásról szóló gondolatai, melyet azonban csak fenntartásokkal tudok elfogadni, én ugyanis egyáltalán nem akarok mondjuk a tóttal összefogni. Azokkal, kik nekünk nem ártottak (pl. lengyelek), össze lehet fogni, de az országunk megrablóival nem. Esetleg talán csak a cigánykérdés közös megoldásában, de semmi másban. Összefogás akkor lehet, ha Magyarország helyre lett állítva, és rablóink bocsánatot kértek tőlünk.

Sajnos úgy tűnik számomra, hogy a radikális oldalon is hihetetlen nagy káosz és tanácstalanság van a jövőnkkel kapcsolatban, zsigeri, indulati reakciók és kapkodó ötletelés áldozataivá válhat a mozgalmunk, ha így folytatjuk.

Álljunk tehát meg egy percre, gondolkozzunk!

Az írásom célja elsősorban gondolatébresztés, bizonyos fokig tényismertetés, társadalmi vita gerjesztése arról, hogy hogyan tovább, Magyarország. Nem az egy és igaz utat akarom felvázolni, inkább csak egy olyan célt, melyet szerintem érdemes lenne kitűzni és elérni, a hogyanok és részletek természetesen további kidolgozásra szorulnak, és sok munkát igényelnek.

Az írásomnak nem célja, hogy mindent részletesen kifejtsek, hiszen munka mellett sajnos nem tudok több tíz, több száz oldalas értekezéseket írni a témában, mellékelt anyaggyűjtéssel. A tévedések jogát is fenntartom.

Magyarországnak, a magyar népnek konkrét célokra, perspektívára, illetve (valódi) támogatókra van szüksége!

Ezért most arról szeretnék beszélni, hogy a magam részéről elkerülhetetlenül szükségesnek tartom, hogy Magyarország kezdeményezésére hozzunk létre egy Turáni Szövetséget a velünk vérrokonságban, vagy kulturális rokonságban álló népekkel. Ezért is szólítottam meg a jobbikos politikusokat, elsősorban tőlük várok ezzel kapcsolatos lépéseket, habár magánemberek és szervezetek is sokat tehetnek (és tesznek is, pl. Magyar Turán Alapítvány) az ügyben!

Hol tartunk most?

Magyarország jelenleg sajnos a megsemmisülés szélén áll. Ha régi nagy királyaink látnának minket, az országot, sírva fakadnának. Régi nagy elődeink munkáját mocskoljuk be, mikor hagyjuk, mi több, mi magunk (pl. az MSZP-szavazók) idézzük elő, hogy tönkretegyenek minket. A magyarság szisztematikus kiirtás alatt áll, lényegében azóta, mióta csak létezünk, méghozzá egyszerre több irtási technikát is alkalmaznak rajtunk egyidejűleg, melyeket itt nem részleteznék (a radikális olvasók tudják, mire gondolok, a többi meg járjon utána végre). Sajnos be kell látnunk, hogy indoeurópai népek (magyarázat: a legtöbb európai nép, pl. szlávok, germánok, újlatinok, és sok ázsiai, alapvetően cigányszerű nép, ill. maguk a cigányok) által közrezárva, zsidók által tönkretéve, cigányokat magunkra tenyésztve csoda, hogy Magyarország ezen népek minden pusztító erőfeszítése ellenére még létezik. De ne legyenek illúzióink, ha így halad tovább, egyszerűen kipusztulunk, és ezt mindenki tudja rajtunk kívül (tisztelet a radikális magyaroknak, ők ma a kivételek, ők tudják, milyen bajban vagyunk, a többieknek meg illene felébredni végre, agymosott testvéreinket pedig meg kell gyógyítanunk). Mi, magyarok hiába vagyunk európaiak földrajzilag, mindig is idegen test leszünk Európában, és sok-sok millió indoeurópai és szemita csak arra vár, hogy mikor pusztul ki az utolsó magyar végre.

Kik vagyunk?

De kik is vagyunk mi, magyarok? Finnugorok? Törökök? Hunok? Szkíták? Sumérok? Babiloniak? Párthusok? Millió elmélet létezik. És sajnos a teljes igazságot sose fogjuk megtudni, amíg nem áldozunk energiát ezen elméletek komoly tanulmányozására. Ráadásul az igazság összetettebb is lehet, sőt, az a valószínű, hogy összetettebb, magyarán több elmélet is igaz lehet a maga módján. Régóta szeretném látni, hogy komoly kutatások történnek a témában, de sajnos a magyarságkutatás nem erőssége a Magyar(?) Tudományos Akadémiának.

Jó lenne tehát tudni teljes részletességgel és bizonyossággal, hogy kik vagyunk. De kell-e ez feltétlen a helyes döntések meghozatalához? Nem kell! Amit a jó döntések meghozatalához tudnunk kell, azt most is tudhatjuk. Tudjuk, hogy adott egy óriási lélekszámú, hihetetlen potenciált képviselő néphalmaz, mellyel így vagy úgy, de kapcsolatban állunk. Ez a lényeg!

Van-e kapcsolatunk a finnekkel? Van bizony! Hogy milyen? Nem tudom. De azt tudom, hogy az véletlen nem lehet, hogy néhány alapvető szavunk nagyon hasonló.

Van-e kapcsolatunk a török népekkel? Van bizony! Hogy milyen? Nem tudom. De azt tudom, hogy nem lehet véletlen, hogy a magyar azt mondja "én voltam", a kazah meg azt, hogy "men boldym".

Van-e a finnek és a török népek között kapcsolat? Hisz az egyik szőke, a másik meg fekete. És mégis van kapcsolat! Az nem lehet, hogy ne legyen kapcsolat, ahol a finn úgy vall szerelmet, hogy "mine rakasztan szinua", a kazah meg úgy, hogy "men szeni szüemin".

Nyelvész vagyok, hobbiból a kazah nyelvet tanulmányozom, döbbenetes alapvető hasonlóságokat mutat a magyarral. Ugyanígy a törökországi török nyelv is, lásd: "Zsebemben sok kicsi alma van. = Cebimde cok kücük elma var." Azért ilyen alapvető hasonlóságok véletlen mégse alakulhattak ki, kár tehát tagadni, hogy igen, a török népekhez is van valamiféle közünk.

De beszélhetnénk a baszkokról is. Akiket állítólag nem tud besorolni a nyelvészet. Pedig milyen érdekes, ha valaki a baszk nyelv tanulmányozására adja a fejét, mintha egy archaikus magyar nyelvvel találná magát szembe. Tán csak nem baskírok a baszkok? Vagy nem tán kalandozó magyarok ottragadt sarjai?

Mivel oldalakat tudnék beszélni erről a témáról, itt most megállok. De visszatérek még ezen népekre a Turáni Szövetség című bekezdésben.

Európai Unió

Az EU egy csőd. A határok átjárhatósága talán az egyetlen jó dolog, amit hozott nekünk, de ezt államközi szerződésekkel is el lehetett volna érni, ehhez nem kellett volna belépni. A belépéssel alapvetően egy döglődő hatalomhoz csatlakoztunk, és annak is csak a gyarmata lettünk. Nézzük csak meg, mi lett Európából (EU-n belül vagy kívül)? Ha Svédországba látogatsz, kurd lakótelepek fogadnak. Ha látni szeretnéd az Eiffel-tornyot, arabokat és négereket látsz hordákban. Németország valóban törökkel lett tele (törökbarát vagyok, de az nem jelenti azt, hogy Európát törökösíteni szeretném), London tiszta pakisztáni, bangladesi, indiai, néger. A keletebben lévő államok pedig már úgy néznek ki a sok cigány miatt, mint Afganisztán, beleértve Magyarországot is. Európa élhetetlenné vált, összeomlása a küszöbön áll.

Európa jelenleg azért létezik még, mert Németország iszonyú erőt képvisel (már megint és még mindig), ha a németek nem lennének, Európa már a káosz szélén állna. Más kérdés, hogy Németországot viszont a hozzánk hasonló népek tartják el, hiszen a német gazdaság azért erős, mert hozzánk hasonló gyarmatai vannak. Ilyen értelemben tehát mi tartjuk el Európát.

Európa egyszerűen össze fog omlani, mert ez így nem mehet a végtelenségig, közeleg az összeroppanás. Ezen a kontinensen olyan háborúk várhatók, melyekre még nem volt példa. A második világháború kutyafüle lesz ahhoz képest, ami most fog jönni, hacsak nem megyünk a háború elébe ügyes politizálással. Európát várhatóan etnikai háborúk fogják lángba borítani, ha így megy tovább, és ne legyenek illúzióink, Magyarországra is ez vár, sőt, a cigány-magyar háború már ma is folyik, de egyelőre csak a cigány fél vesz benne részt (hisz a cigányok évente ezrével irtják a magyart, és ne gondoljuk, hogy ez nem tudatos), a kérdés csak az, hogy mikor veszi észre végre a magyar, hogy már rég háborúban áll, és mikor kezd el végre védekezni, kipucolni a létét veszélyeztető szubhumán lényeket az országból.

A világ átrendeződése

Ha nem lenne elég, hogy Európa szétesik, látni kell azt is, hogy a glóbusz egésze átrendeződik. A nagy USA kezdi tekintélyét veszteni, el van adósodva, a világ fele joggal haragszik rá, ráadásul teljesen elvesztette mára európai jellegét. Az USA ma már jobban hasonlít Brazíliára, mint Angliára, ide vezetett az Észak győzelme a polgárháborújuk során, ill. a zsidók egyenjogúsítása (mely Magyarországhoz hasonlóan Amerikában is végzetes hibának bizonyult). Oroszország a maga jellegzetes módján, de újra világhatalom, India eszeveszettül fejlődik, Kína pörög, mint egy búgócsiga.

Az arab országok forronganak, átalakulnak, joggal lehet az erősödésükre számítani, ráadásul sok nem arab muzulmán ország is van, akikkel összefogva irgalmatlan erőt képviselnek.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy sajnos a bolygónk helyzete ma olyan, hogy bármelyik pillanatban olyan változások mehetnek végbe a Földön, ami miatt akár évezredekre jégkorszak vagy más, az emberi életlehetőségeket, a civilizált világ lehetőségeit tragikusan beszűkítő tragédia állhat elő. A természet bármikor visszaküldhet minket a kőkorszakba, és akkor csak az fog életben maradni, aki felkészült a kihívásokra!

A világ, amelyet ismertünk, alapjában változik meg tehát a szemünk láttára, és nekünk most jó döntést hozni, jól kell ebből kijönnünk, ha túl akarjuk élni az elkövetkező évtizedeket. Nem engedhetünk meg magunknak újabb történelmi hibákat, mert az az életünkbe fog kerülni.

Történelmi hibák

Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy számos hibát vétett a történelemben, amit végre el kell ismerni, ki kell őket értékelni, tanulni kell belőle és soha többet hasonló hibákat nem szabad elkövetnünk, különben nem húzzuk sokáig. Sajnos amióta csak "betagolódtunk" a "középkori EU-ba", Magyarországnak mindig is pontosan azt a szerepet szánták, amiben most is részesülünk, gyarmati létet és feláldozható, sőt, tulajdonképpen örömmel kiirtandó lökhárítónépi állapotot. Magyarország ezt sok száz éven keresztül bírta, mert mi, magyarok óriási erőt képviseltünk egykoron, nagyjából Mátyásig akár Európa leggazdagabb országaként is lehetne aposztrofálni szeretett hazánkat, de csak azért bírtuk eddig, mert egyrészt volt néhány jó királyunk, másrészt hihetetlen tartalékaink voltak, gondolok itt a mentális, belső tartalékokra is. A magyarság kiirtására irányuló folyamatok azonban már ekkor is működtek.

Csak a példa kedvéért: nem véletlen az, hogy Magyarország addig volt erős, míg nagy királyaink zsidótörvényei óvtak minket, mert az a maroknyi idetévedt zsidó is ott próbálta tönkretenni Európát, ahol csak tudta, és ezt a nyugati országokkal meg is tudták tenni (királyi családok eladósítása, majd utána irányítása – ma ugyanezt teszi az IMF), de Magyarország évszázadokon át ellenállt ennek, védtek jó királyaink törvényei, ezért nem adósodtunk el, ezért voltunk irigylésre méltóan gazdagok, erősek. De a végtelenségig mi se bírtuk a megpróbáltatásokat, mert a tisztánlátásunk, közös céljaink fakulásával az országunk is rogyadozni kezdett.

Sajnos Magyarország leépülése végigkövethető a történelmünkön. Rögtön Vajk és Koppány konfliktusa meglehetősen ködös és kétségekre ad okot, az is a mai magyarüldözésekre hajaz, hogy ezután még száz évekig magyar(?) irtotta a magyart a pogányüldözések során, de Tiborc panasza is egy olyan sirám, mely akár a ma 60 ezerért a multinak robotoló átlag magyar szájából is elhangozhatna.

Én nem hiszem, hogy lenne olyan, hogy turáni átok. Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy hibás koncepción alapul a történelmünk 1100 éve. Pontosan ugyanaz a feltétel nélküli Európa-imádat volt egykoron az (egyik) oka a kudarcainknak, mint ami ma is az oka a siralmas állapotainknak. Nem tudjuk, hol a helyünk, a ránk erőltetett idegenségtől nem találjuk közös értékeinket, átvernek minket, megetetnek minket ígéretekkel, hazugságokkal, hogy ne tudjunk egy emberként összefogni egymással!

Két történelmi hibánk különösen kirívó, az egyik a tatár elleni harc, a másik a török elleni harc. Nem kívánom kicsinyíteni egyik honvédő hősünk dicsőségét sem, kik ezen vészek ellen óvták országunkat. Hiszen, ha már kialakul egy konfliktus, egy háború, akkor nincs mese, túl kell élni, harcolni kell a végsőkig, veszteni nem szabad. Azt se mondom, hogy mindenképpen el kellett vagy lehetett volna kerülni a harcot ezen népekkel. De azt mondom, hogy a hozzáállásunk akkor is éppen olyan hibás volt, mint ma, azt mondom, hogy meg se próbáltuk (igazán) úgy kezelni a helyzetet, hogy az számunkra kedvezőbb legyen, a konfliktusnak elémenve úgy taktikázni, hogy abból sérülés nélkül jöjjünk ki.

A tatárok ránk rokonként tekintettek (ma is úgy tekintenek). A törökök szintén (ma is úgy tekintenek). A közhiedelemmel ellentétben, ezen népek egyáltalán nem azzal a szándékkal érkeztek hozzánk, hogy ők jól ki akarnának minket irtani. Az, hogy kezet emeltek ránk, nagyban köszönhető a saját hozzáállásunknak is. Mégis mit vártunk a tatároktól, törököktől, mikor azzal szembesültek, hogy ezek a magyarok teljességgel megtagadják velük a rokonságot, akadályozzák őket Európa megrendszabályozásában, és kakaskodnak velük? Tudnunk kellett volna akkor is, hogy Európát nem érdemes védeni, és semmi segítséget nem várhattunk akkor se Európától, sőt, merem állítani, hogy szándékosan véreztetett ki minket Európa. Tudnunk kellett volna, hogy ha előhúzzuk a testvéri kötelék kártyáját, igenis lett volna rá esély, hogy olyan státuszt harcoljunk ki magunknak, hogy a magyarság sérülés vagy legalábbis tartós sérülés nélkül ússza meg a tatárjárást és török dúlást. Miért nem próbáltunk meg az adott helyzetben a rokoni szálakra alapozva kedvezőbb helyzetbe kerülni? Miért nem kínáltuk meg a tatárokat, törököket étellel-itallal (persze megfelelő katonai ellenőrzés mellett), hogy aztán az ország nyugati határainál jó utat, jó szerencsét kívánjunk nekik a további portyáikhoz, melyek immár nem magyar földön történtek volna? Ha ezt a két hibát nem követjük el, Magyarország ma egy 50 milliós színmagyar ország lehetne, gazdasági nagyhatalom. Nem mondom, hogy mindenképpen az lenne! Csak azt mondom, hogy legalább a lehetőségünk, esélyünk meglett volna rá, mert teljesen máshogy alakulhatott volna a történelem folyása.

Turáni Szövetség

Adott tehát egy ezer éve hibás koncepción alapuló politikai hozzáállás, amely tetszik-nem tetszik, kihaló pályára tett minket, és a kihaló pályának is a végén vagyunk már, észre kell most már venni! És adott egy hatalmas népcsalád, akiket valamilyen ősi, misztikus, egyelőre sajnos nem kellően feltárt kapcsolat összeköt. Hogy ezen népek közt pontosan mely népek milyen kapcsolati fokkal köthetők egymáshoz, hogy a kapcsolat vérségi-e, vagy kulturális, vagy netán egy 2000 ezer évvel ezelőtti néhány napos közös jurtatáborozás során alakult ki, az mindegy. Az is mindegy, hogy hogy nevezzük ezt a népcsoportot, az egyszerűség kedvéért nevezzük most turáninak, de valójában tágabb családról van szó. Az ilyen részleteket majd a tudósaink kiderítik, ha végre eljön az idő és lehetőség ezen kutatásokra. Ami fontos, az az, hogy a kapcsolat adott, és ezen népeknek összefogva hihetetlen lehetőségeik vannak.

Állítom, hogy a nem ezen népcsaládba tartozó népek pontosan tudják is ezt. Gondoljunk csak bele. Ha a világban szétnézünk, mindenütt a mi népcsaládunkhoz tartozó népek állnak kiirtás alatt. A kiirtók pedig legtöbbször indoeurópaiak (elnyomják a baszkokat, minket, az oroszok velünk rokon népek egész sorát nyomják el a csecsenektől a tatárokig, stb. stb.), szemiták (elég csak a zsidó mételyt említeni), de kiveszik a részüket egyéb népek is, pl. a kínaiak (irtják az ujgurokat). De nyugodtan idevehetjük azt is, ahogy az indiánokat kiirtották indoeurópaiak, zsidók, afrikaiak, kínaiak közös erővel.

A nagy küzdelem alapvetően az indoeurópai és a mi népcsaládunkba tartozó népek között zajlik, a többi emberfajta inkább csak opportunista módon rúg még rajtunk egyet, ha éppen az az érdeke.

Saját privát véleményem és elképzelésem az, hogy valaha, még az indoeurópai népek megjelenése előtt, lényegében az egész északi féltekét Európától Ázsiáig a mi turáni népcsaládunkba tartozó népek lakták, ők alapították az első, ősi kultúrákat, majd ezután megjelentek a szemita és indoeurópai népek és a hatalomért, a terjeszkedés érdekében ott irtottak minket, ahol tudtak. Innen származhat ez az ősi gyűlölet irányunkba, ez az ősi vágy, hogy minket kiirtsanak.

És mi hagyjuk magunkat. Nem törődünk egymással, minket egyesével egy szó nélkül pusztíthat ki bárki. Pedig gondoljunk csak bele, mennyit fordulna a világ, ha mi összefognánk. Egy 100-300 milliós népközösségről van szó. A szám attól függ, hogy kiket tekintünk "rokon népnek". Képzeljük el egy percre, milyen lenne a világ, ha összefognának a következő népek: Magyarország, Finnország, Észtország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirzigisztán, Japán, Korea (bízom benne, hogy egyszer még egyesül ez a jobb sorsra érdemes ország), Mongólia, Törökország, Azerbajdzsán, Bulgária (a bolgárok eredendően nem szlávok, hanem törökök) stb. És azok a népek, akik ma elnyomás alatt élnek, de irtózatos erőt képviselnének együtt. Tatárok, csecsenek, dagesztániak, ingusok, csuvasok, manysik, hantik, baskírok, szabirok, baszkok, ujgurok és lehetne sorolni, hány és hány nép van a világon, melynek létezéséről az átlag magyar nem is tud, holott így vagy úgy, de saját rokonainkról van szó.

Ezen népek közül nagyon sok sokkal jobban tudja, hogy mi kik vagyunk, mint mi magunk. Saját fülemmel tapasztaltam, hogy Kazahsztánban feltűnően sok ember tudja, hogy mi, magyarok magunkat magyarnak nevezzük. Ezt még az európai népességnek is csak töredéke tudja, de a kazahok ott Belső-Ázsiában pontosan tudják. Úgy tekintenek ránk, mint hunokra, és egyben rokonokra. Ezek a népek szeretnek minket, és pontosan tudják, hogy mily nagyra hivatott nemzet a magyar, ezért várják is, hogy mikor mozdulunk már meg végre, mikor fordulunk feléjük, és mikor tesszük végre jobbá ezt a világot közös erővel.

Tudja-e vajon az átlag magyar, hogy a Turáni Szövetségre vonatkozó elképzelés nem új keletű? Tessék rákeresni a YouTube-on, Facebookon, rengeteg velünk rokon nép fiai már réges-régen erre vágynak, réges-rég ezt hirdetik, csak mi nem halljuk meg őket. A törökök különösen élen járnak ebben, ők aktívan keresik a testvéri népek társaságát, és összefogást sürgetnek. Ne ijedjünk meg, iszlamista felhangot is találunk köztük, de ennek egész egyszerűen az a magyarázata, hogy nem foglalkozunk keresztény országként érdemben az ötlettel, így a muszlim testvérek maguk keresgélik az összefogás útját. Itt hát az ideje végre, nem csak meg kell őket hallani, de az élére kell állni a kezdeményezésnek, mert sajnos nincs vesztegetni való időnk.

Turáni Szövetség, de hogyan?

A turáni népek szövetségre lépése igen egyszerű. Egyszerűen el kell látogatni egymáshoz és kezet kell fogni egymással. Akár holnap meg is csinálhatnánk. Nincs szükség bonyolult és drága apparátusra, nem kell bürokratákat fizetni, nem kell Turáni Egyesült Államokat létrehozni, semmiféle uniónak (se szovjetnek, se európainak) nem szükséges tagjává válni, nem kell a függetlenségünkről lemondani. A Turáni Szövetség a kulturális, illetve vérrokonságon alapul, ez pedig sokkal szorosabb kapocs, mint bármiféle szerződés. A Turáni Szövetség létrehozása pusztán annyiból áll, hogy elhatározzuk, hogy legyen egy ilyen szövetség, meghatározzuk, milyen népek tartoznak ezen népcsaládba, majd ezután kijelentjük, hogy a szövetség létezik, és minden érintett népet egyszerűen beletartozónak tekintünk. Ezután szeretettel kell egymással foglalkozni, egymással kell kereskedni, egymást kell támogatni, egymás fejlődését kell elősegíteni. Gazdasági, kulturális, és katonai összefogásra van szükség.
A Turáni Szövetséget természetesen papíron is meg lehet erősíteni, de alapvetően a fejekben és szívekben kell hogy megszülessen a szövetség, csak ekkor fog működni a dolog.

A Turáni Szövetség kulturális előnyei


Egy ilyen szövetség hátterével végre újra magyarok lehetnénk kulturális értelemben is. Sokkal több lehetőségünk lenne kutatni, hogy kik vagyunk, honnan jövünk. További előnyök is vannak, melyeket nem fejtenék ki, mert elég széleskörűek, illetve a legtöbb olvasó számára valószínűleg egyértelműek, és inkább a kétségeket ébresztő témákat fejtem ki részletesebben, pl. a gazdasági témát.

A Turáni Szövetség gazdasági előnyei

Sokan kérdezhetik, hogy azon kívül, hogy barátkozni kezdünk olyan népekkel, melyek nagy részének még a létezéséről se tud az átlag magyar, van-e konkrét haszna ennek a nagy barátkozásnak?

Nagyon is van! Elég csak arra gondolni, hogy Törökország lassan megint nagyhatalomnak tekinthető, nem ártana végre elkezdeni kereskedni velük, ahelyett, hogy nyugatnak dolgozunk be bagóért, és esszük a Zott-joghurtot, illetve izraeli befektetőket invitálunk az országba, holott a zsidónak igazából sosincs pénze, mindig a gazdanép pénzét csalja ki így vagy úgy, és ezt tünteti fel saját tőkeként (lásd Sukoró). Lassan tehát befejezhetnénk ezt az öngyilkos gazdaságpolitikát, azonnali hatállyal le kellene állítanunk az "elfolyó" pénzek fő folyamait (államadósság-fizetés, zsidókárpótlás, cigánysegílykézés, multihízlalás, termelt haszon kivándorlása az országból), és magasról tenni kell arra, hogy mit szól ehhez a "Nyugat" (hát persze, hogy nem fog neki tetszeni, hiszen ezekből a gyarmati pénzekből él). Helyette azonnal be kellene indítani a saját gazdaságunkat (azonnali járulékcsökkentés a magyar dolgozónak és vállalkozónak, cigányok munkatáborokba terelése és dolgoztatása (az autópálya-építés ezzel megoldva), a pénzkifolyás lezárása által országban maradt pénzek termelő jellegű felhasználása). Az országunkat valójában néhány éven belül Svájc szintjére lehetne fejleszteni (nem, ez nem lehetetlen, és ezt még Bokros Lajos is tudja, de neki az volt a feladata, hogy az ellenkezőjét hazudja és az országot kivéreztesse!), ami ma azért nem sikerül, mert a lényeges intézkedéseket senki nem teszi meg, és így hiába dolgozunk, eredménye sose lesz. Ne is reménykedjünk jobb életben addig, míg nem jön egy olyan radikális kormány, mely ezeket a kardinális lépéseket megteszi. És igen, azokkal kell kereskednünk, gazdasági kapcsolatban állnunk, akikkel közös az érdekünk, mi is tudunk nekik adni és ők is tudnak nekünk adni, anélkül, hogy egymást kiszipolyoznánk.

Tudta-e a kedves olvasó, hogy a belső-ázsiai rokon népeink, kikre általában szegényként gondolunk, gyakorlatilag jobban élnek, mint mi, akik tagjai vagyunk a nagy és gazdag EU-nak? Pl. egy kazah átlagtanár 60000 forint nettó körül keres. Kevesebb, mint egy magyar tanári fizetés (habár nem sokkal). Igen ám, de a -30 fokos kazah télben csak 4000 forintba kerül a kertes házának a gázzal való fűtése havonta. További 4 ezer forintnak megfelelő összeget költ a többi rezsire, áram, víz, szemétdíj, ilyesmi. És 150 forintért veszi a mienknél sokkal jobb minőségű 95-ös benzint, amivel kb. 2/7-del többet tud menni az autójával, mint mi a majd 400 forintos benzinünkkel. Tehát ha egy hónapban kétszer teletankolja a kocsiját, és kifizetett minden rezsit, még ekkor is marad legalább 42 ezer forintja élni, amiből pl. az élelmiszert a magyar áraktól sokkal olcsóbban veszi meg. Kedves magyar tanárok, közalkalmazottak, multinál dolgozók, egészségügyesek, nektek mikor volt utoljára minden számla kifizetése és két csurig tankolás után még 42 ezer forint a kezetekben, és mennyi élelemre elég 42 ezer forint Magyarországon?

A belső-ázsiai rokon népeink országai telis-tele vannak olajjal, gázzal. Ha jó viszonyt ápolnánk ezekkel az országokkal, akár olyan is lehetne, hogy Magyarországig küldik az olajat és gázt olcsón, ahol mi kezelnénk a további szállítást Európa felé, természetesen magasabb tarifáért.

Ne felejtsük, a MOL ma is ott van Kazahsztánban, de a kapcsolat lehetőségei nincsenek igazán kihasználva. Mennyivel másabb lenne, a helyzet, ha végre a testvérnépeink felé fordulnánk!

A magyar termékek pedig több száz milliós felvevőpiacra találnának. A gazdasági előnyök korlátlanok!

A Turáni Szövetség katonai előnyei

Egy percig ne gondolja senki, hogy minket a nagy NATO bármikor bármitől meg fog védeni. Az, hogy tagok vagyunk, egyedül a NATO-nak jó, van egy újabb csicskája, aki beszáll az USA háborúskodásába, tehát az USA meg tudja spórolni a háborús költségeinek egy részét az ilyen önkéntes, lelkes hebrencsekkel, mint mi. Ne felejtsük el, hogy a NATO lényegében ugyanaz a banda, aki az országunkat szétszabdalta, nem is egyszer. Ezért egyszerűen hazaárulónak tekinthető minden olyan miniszterünk, aki minket ebbe a szövetségbe belevitt, és magyar katonákat küldött vagy hagyott idegen országokba harcolni. A NATO inkább akadálya, mint segítője céljaink elérésének, beszéljünk pl. az ország újraegyesítéséről, ez ugyanis NATO-tagként sose fog megvalósulni.

Én úgy gondolom, Trianon megoldása ott fog elkezdődni, ha egy magyar politikus kiáll, és egész egyszerűen kijelenti, hogy Magyarország az ezeréves határait tartja érvényes határoknak, nem ismeri el az idegen fennhatóságot az elcsatolt területein, Szlovákiának pedig a létezését se ismeri el.

Ez nem újkeletű dolog, a mai napig bevett politikai gyakorlat, hogy ha két ország közt határvita van, akkor nem ugyanazt a határt tekintik elismert határnak. Az egyes országok el nem ismerése se új keletű, ahogy Koszovót se ismeri el még minden ország, úgy mi is megtehetnénk ezt az úgynevezett Szlovákiával.

Ettől még nem kell azonnal ész nélkül hadba vonulni, de mindenképpen ez Trianon megoldásának első lépése, amíg ez nem történik meg, addig helyben totyogunk. Az autonómiákkal se fogunk sokat elérni, valamit persze segít, támogatom, de kb. annyit ér, mint halottnak a csók, illetve könnyen úgy lehet értelmezni, mintha pár pluszjogért cserébe mi magunk mondanánk le az ország valódi jussáról, az ezeréves határokról.

Az ország újraegyesítéséhez persze sok más dolog és kitartó munka kell, de meg lehet csinálni, hisz - ahogy az politikai, történelmi tettekre általánosan igaz - bármit el lehet érni, amit az ember kitűz maga elé és dolgozik érte (lásd: a románok is lehetetlen célt találtak maguknak, Erdély elvételét, volt közös céljuk, volt közös akaratuk, és meg is csinálták, Erdély ma a magyarok és románok egyöntetű meglepetésére a románoké).

Aki tehát azt mondja, hogy Magyarország újraegyesítése, vagy bármilyen más kitűzött cél lehetetlen, az hatalmasat téved (vagy hazudik). Az ország újraegyesítése amolyan minimális cél kell hogy legyen. Az viszont igaz, hogy nem mindegy, hogy egy cél mennyire érhető el könnyen.

Jelenleg egyedül vagyunk, irtás alatt állunk, hadseregünk lényegében nincs, kevés az esélyünk a hatékony érdekérvényesítésre.

De mennyivel másabb lenne a helyzet, ha egy több százmilliós népcsalád állna mögöttünk és támogatna minket! Mennyivel másabb lenne, ha - miután kijelentettük, hogy nem ismerjük el Szlovákiát -, hirtelen még 10-20 ország kijelentené ugyanezt? Mennyivel másabb lenne, ha 10-20 ország, és megannyi más nép követelné az EU-tól Magyarország becsületének helyreállítását? Vajon mekkora lenne a szája a románnak, szerbnek, ha tudná, hogy ha Magyarországgal ujjat húznak, a bolgárok és törökök is segítenek nekünk? Vajon mekkora lenne a szája az ukránnak, ha nem függnénk többé a gázcsapjuktól, sőt, még saját országukon belül is minket támogatnának a krími-tatárok (szintén irtás alatt álló, függetlenedni vágyó nép) Kijevvel szemben?

De ne csak magunkra gondoljunk, hanem a testvéreinkre is. Oroszország hatalmas, gondolják sokan. Nem, Oroszország valójában nem hatalmas, csak hatalmas területet tart megszállás alatt. Ezen területek többségén a mi rokonnépeink élnek. Mind-mind függetlenedni szeretne, ahogy Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán tette 20 éve. Mint látható, Oroszország se mindenható, igenis ki tudnak belőle válni országok, csak a történelmi pillanat kell hozzá. Talán siettethetnénk a történelmi pillanatot azzal, hogy Magyarország is, Törökország is, Japán is, stb. stb. hangot ad annak, hogy pl. az oroszok akkor fognak megszabadulni a csecsen terrortól, ha végre kivonulnak Csecsenföldről. Idővel minden testvérnép felszabadulhatna.

Kína hatalmas, nehéz ellene bármit tenni. Jelenleg szabadon irtja az ujgurokat, egész egyszerűen senki meg nem szólja őt ezért. Mennyivel másabb lenne, ha Magyarországtól Törökországon át Japánig több ország is felszólítaná, hogy fejezze be, és biztosítsa az önrendelkezést az ujguroknak!
Félreértés ne essék, nem mondom, hogy egy csapásra mindent elérhetnénk. Azt se mondom, hogy a helyzet nem bonyolultabb annál, mint amit most felvázoltam. Hiszen most természetesen csak összesűríteni próbálom a lehetőségeket. A lényeg az, hogy ha együttműködnénk a velünk rokon népekkel, Magyarország és a szövetségesei idővel és kitartó munkával bármit elérhetnének.

Na és a nem turáni népekkel mi legyen?

Attól, hogy egy valóban testvéri szövetség tagjai lennénk, attól még más népekkel is ápolhatnánk jó viszonyt. Európának megmondhatnánk, hogy köszönjük, a csicskalétből nem kérünk többet, az EU-ból kilépünk, de természetesen ettől még államközi szerződésekkel meg lehetne őrizni azt a pár dolgot, ami kényelmesebbé teszi a mi európai életünket. Pl. a munkaerő szabad áramlása, szabad határátlépés, ezt mind meg lehetne tartani, és a vámmal, áfával kapcsolatos könnyítéseket is lehet úgy szabályozni, hogy a magyar cégek se rokkanjanak bele a hirtelen kilépésbe.

És nincs is szükség összeveszésre, hiszen Európát lehetne szeretni, ha az valóban az európai népek kontinense lehetne újra, ahol a honos népek néha esetleg marakodnak, de alapvetően kultúrnépekről van szó, akik komoly értékeket képviselnek. Sőt - akkor és csak akkor, ha ezt Európa meghálálja -, igazából segítenünk kéne Európát, hogy ne fulladjon bele a bevándorlókba és a zsidó mételybe, találjon vissza önmaga értékeihez.

Kínával vagy Oroszországgal se kell összeveszni, lehetünk velük jóban, hisz annak azért kicsi az esélye, hogy Oroszország hirtelen Lengyelország méretűre zsugorodjon, mert úgy döntött, hogy minden rokon népünket felszabadítja. Egyensúlyozni kell úgy, hogy ne kössük össze velük a bajszot, de azért, ha kell, egy-egy határozott szót is kapjanak tőlünk.

Ugyanez vonatkozik az USA-ra is.

A Turáni Szövetség és az iszlám

A rokonnépeink meghatározó százaléka ma muzulmán. Ezért joggal kérdezheti az olvasó, nem jelent-e ez veszélyt ránk nézve. Nem jelent.

Először is tudni kell, hogy a muzulmán rokon népeink nagyja nem arab módon muzulmán, igazából teljesen európai életet élnek, a nők nem járnak csadorban, ők is szavazhatnak, nincsenek nyilvános vesszőzések, nem ásnak senkit a földbe, hogy csak a feje látszódjon ki és megkövezhessék. A kazahok, tatárok, ingusok, dagesztániak élete abban különbözik a mienktől, hogy számunkra furcsák lehetnek a temetőik, mecsetbe járnak templom helyett, de egyébként hasonlóan élnek, ahogy mi. Nem ünnepük a karácsony, de egyébként odavannak érte teljesen, nagyon szép ünnepnek tartják. A törökök a legextrémebb muzulmánok a rokonnépek között. De még a török jellegű iszlám se olyan szigorú, mint az arab iszlám. És ne hibáztassuk ezért a törököket. Arabokkal vannak körülvéve, Európából viszont egy jó szót nem kapnak soha. Talán, ha Magyarország barátként tekintene rájuk, az ő iszlámuk is békésebbé válna.

Az iszlám tehát nem gond, egy szövetséget létre lehet úgy is hozni, hogy egyik ország ebben hisz, a másik abban, ettől még lehetnek a legjobb barátok is. Igenis meg lehet azt beszélni, hogy senki a másik hittérítéséből nem kér, a Turáni Szövetség nem iszlám szövetség, mindenki valljon olyan hitet, amilyet szeretne, de egymás hitét tartsuk tiszteletben.

Viszont nincs sok időnk! Ha ugyanis az arabok magukra találnak, valószínűleg egyfajta iszlám egységesedés fog beindulni, egyfajta Iszlám Unió fog létrejönni Marokkótól Malajziáig, és ha ez az iszlám szövetség megalakul, akkor onnantól kezdve már nem fogjuk tudni a turáni szövetséget létrehozni, mert a nagy iszlám szövetség fel fogja szippantani a muzulmán testvérnépeinket (hisz oda fognak csatlakozni, ahol úgy érzik, törődnek velük), és egy ilyen szövetségen belül az arab jellegű iszlám fog dominálni, döntéseket hozni, attól pedig sok jót várni nem lehet.

A Turáni Szövetség és a fehér rassz

A radikális táborban időről-időre lehet találkozni olyan személyekkel, akik úgymond a fehér rasszt szeretnék megvédeni. Ezt a korábbi nyilvános viták törökellenes megszólalói kapcsán is lehetett érezni a sorok közt.

Ezzel nincs is semmi baj, én magam is szeretném, ha a fehér ember még sokáig létezne a Földön. De nem szabad elfelejteni, hogy nekünk elsősorban a magyar érdekeket kell szem előtt tartanunk. Habár a mi színünk is fehér, de meg kell érteni, mi nem ugyanaz a fajta vagyunk, mint pl. a német vagy a körülöttünk élő indoeurópai népek. Gyakorlatilag semmi közünk hozzájuk (leszámítva bizonyos fokú keveredést és az egymás mellett éléssel járó bizonyos fokú sorsközösséget). Ezért mindig aggódással tölt el, mikor valakit inkább "nácinak" érzékelek, mint "hungaristának". Ezért is rosszallom, hogy pl. egy magát Nemzeti Forradalmi Pártnak tartó párt szinte hisztérikusan, csuklóból, és eléggé gyerekes módon protestált a török ellen, a tudatlanok magabiztosságával szólította fel a törökbarátokat a történelemkönyvek újraolvasására (http://nfp.hu/hirek/1-hirek/54-toeroekorszag-koeszoenjuek-nem), és olyan veszélyekkel riogatott, melyekről egyébként szó se volt, mikor a törökök EU-s csatlakozásáról volt szó a közéletben és a kuruc.infón (senki nem szeretné ugyanis az országunkat eltörökösíteni, tehát felesleges ezzel riogatni, a párt tehát csak azt bizonyította ezzel be, hogy még magát a témát se értette meg, amivel kapcsolatban állást foglalt). De a kuruc.info egyik állandó - és egyébként nagyon értelmes, általam is nagyra becsült - írójának, Florian Geyernek ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait is megrökönyödéssel olvastam, tulajdonképpen ijesztő volt, mintha nem is magyar ember, hanem egy német agitált volna annyira a török ellen. Florian, ha félreértettem volna valamit, elnézést kérek. A lényeg, hogy ne felejtsük el, hogy Szálasi sem náci volt, hanem hungarista, a különbség óriási. Vannak közös pontok, mindkettő fehér Európát szeretne, de egy hungarista (nevezzük most így a hazaszerető magyar embereket) maximum barátian néz egy németre, egy európaira, nem pedig félistenként, mint ahogy azt néhány radikális magyar fiatal teszi. Nekünk magyaroknak elsősorban magunkat kell megvédenünk, nekünk kell gyarapodnunk, és ez akkor is így kell legyen, ha közben egész Európa elnégeresedne. Mert nem vállalhatjuk fel Európa megvédését, ha az gyenge magát megvédeni, pláne nem úgy, ha annak csak utolsó csicskája lehetünk, és hálából röhögve irtanak ki minket. Segíthetünk persze a fehér rassz megőrzésében Európában, ha végre Európa is magára talál, és a segítséget meghálálja. Hisz mi, magyarok is európai Európát szeretnénk. De amíg Európa nem talál önmagára, addig magunkkal kell foglalkozni. És nem szabad magunkat abban az álomban ringatni, hogy csak azért, mert a bőrünk fehér, nekünk bármi közünk lenne a németekhez, vagy az indoeurópai rasszhoz azon túl, hogy volt már, mikor vállvetve harcoltunk a világ sötét erői ellen. Ez barátkozásra okot adhat, de azonosulásra nem.

Ne féljünk végre kimondani, hogy a mi vérünk más, mint az átlag európai, különleges! És igen, vannak testvéreink, akik szőkék, mint a finnek, mások sötétebb bőrűek, mint a törökök, és vannak, akiknek mandulaszemük van. Nem baj az, ha velük lépünk szövetségre, mert igenis ők a mi családunk. És ez még nem jelenti azt, hogy a szövetség létrehozása után milliószámra jönnének más bőrszínű testvéreink Magyarországra vagy Európába. Tehát a fehér rassz, illetve a fehér Európa nem lesz veszélyben, ha végre szövetségre lépünk azokkal a népekkel, akikhez valóban tartozunk! Sőt, a fehér rassz éppen akkor lesz veszélyben, ha ezt nem tesszük meg, és egyedül, elhagyottan, erőtlenül, a nagy családunk nélkül próbáljuk állni a sarat az öreg kontinens "besötétedése" ellen.

Összegzés

Remélem, sikerült az ötlet magját elültetnem a fejekben. Hangsúlyozom, nem törekedtem teljes kifejtésre, idő és helyhiány végett, azt se állítom, hogy mindenben igazam van. Olyat se gondolok, hogy a Turáni Szövetség egyedül és azonnal megoldás lesz minden problémánkra. Egyszerűen csak fel szerettem volna hívni a figyelmet, hogy végre vissza kellene találni a gyökereinkhez, vissza a családunkhoz, végre fel kellene hagyni azzal a hibás mentalitással, hogy állandóan idegen fajú népek kegyeit keressük, őket kiszolgáljuk, és közben buta vigyorral az orcánkon hagyjuk magunkat kiirtani. Mert ha ezt nem tesszük meg, a magyarság órái sajnos megszámláltattak.

Kérem, ha valaki esetleg reagálna az írásomra, vegye figyelembe, hogy nem törekedtem teljes kifejtésre, és nem feltétlenül fogok tudni reagálni minden egyes kommentárra, hiszen dolgozó ember vagyok, kevés szabadidővel. Külön megkérem az esetlegesen reagálókat, hogy az írás lényegére reagáljanak, csalódott lennék ugyanis, ha a részleteken rágódnánk, ha pl. az egészből megint a török-magyar harcokról szóló vita kerekedne ki. Ha valaki úgy gondolja, hogy olyan hihetetlen szuper és szükséges dolog volt kiirtatni magunkat a törökkel és a tatárral, az gondolja ezt, Isten mindenkinek szabad akaratot adott. Ha valaki kikéri magának, hogy mi köze neki a törökhöz, tatárhoz, neki az nem rokona, mert ő igenis olyan nagyon "európai", hát gondolja ezt, mit bánom én, döntse el mindenki saját maga, hogy melyik oldalon áll.

De szeretném végre a közbeszédbe vinni ezt a témát, mert én a magam részéről évek óta dolgozom azon, hogy közelebb hozzam egymáshoz ezen népeket, és vannak ugyan különféle alapítványok, kezdeményezések is, melyek ezt célozzák meg, de sajnos ez nem elég, központi politikai akarat kell ahhoz, hogy igazán hatékony legyen ezen népek együttműködése, ahhoz pedig az kell, hogy az írásomat olvasó derék jobbikos politikusok a Turáni Szövetség témáját is bevigyék a politikai közéletbe.
Pusztai Farkas

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Támogassa portálunkat!
Legolvasottabb hírek
Jobbikos programok
További programokÖsszes jobbikos program
Linkek
További linkek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2014 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Ingyenes linkcsere | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready
484