Toroczkai Laci jól látja a Breivik-kérdést a Magyar Jelenben. Breivik nem normális, teljes tévút, amin jár (vagy inkább járt). Ez nem hőstett. Mert ha például bemegy fegyverrel a kezében a bevándorló negyedbe megütközni mondjuk a pakisztáni drogbandával és ott elesik, akkor ma Európa-szerte sokak szemében hős lenne. De hogy fehér fiatalok (sőt gyerekek is) közt rendez tömeggyilkosságot… Ez elmebetegség. Ez olyan, mintha mi lemennénk az Erzsébet téri Gödörbe lövöldözni. Agyrém. Egyszer Zagyva Gyulával meg egy tucat hazafival lementünk egy tüntetés után oda. A kis „szivárványosok” először szétrebbentek, aztán leálltunk velük vitázni és kiderült nekik is, hogy nem is vagyunk „állatok”, csak a médiájuk megvezeti őket. Ezek nem döntéshozók, csak tévelygő fiatalok, meg kell próbálni hatni rájuk, nem „legépelni” őket, ráadásul sokan nyilván csak a buli kedvéért vannak ott, mint ahogy nyilván a norvégiai szigeten is sok ilyen volt. Ez csak arra volt így jó, hogy a hazafias mozgalmakat mocskolhassák alaptalanul azok, akik miatt valójában a Breiviket is zavaró jelenségek vannak. Nem azon kell siránkozni, hogy a muszlimok (vagy a cigányok) szaporák, hanem szülni kell a fehér gyerekeket, és nem a kényelmükkel törődni az európaiaknak. Teljesen életszerűtlen, hogy egy Hunyadi János helyeselne egy Breivik-féle tettet, ahogy viszont a Magyar Jelen egy másik cikkben érzékelteti. Hunyadi különben is elsősorban a magyar hazát védte és csak másodsorban a keresztény Európát. Én nem hiszek abban a legendában sem, hogy ha engedtük volna a törököt Horvátországon át Róma ellen vonulni, akkor minket békén hagynak. Baromság. Meg kell nézni, aki az útjukba került, leigázták. Ránk utaztak, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mohács után sem igyekeztek továbbmenni. Egy magyar úr még ellensége gyermekeit sem mészárolná le, hanem ha legyőzi azt, még becsületből fel is nevelné őket, nemhogy a saját véreit, még ha el is vannak tévelyedve. (Azt meg már végképp nem értem, miért a rómaiak katonai tradícióival kell nekünk példálózni – még ha nem is lebecsülendők – mikor ott van nekünk az őket legyőző hun.)

Sajnos vitába kell szálljak Barcsa T. Gábor legutóbbi magyar jelenes gondolatai közül is néhánnyal (persze nem támadni akarok, mielőtt akár ő, akár valaki más félreértené, csak más a véleményem). Először is, lehet mocskolni a francia forradalmat, meg is érdemli, de az a szipolyozó, nihilista, élvhajhász „tradicionális” életforma, amit előtte a „politikai döntésekben” kizárólagosságot élvező francia uralkodó osztály folytatott, legalább olyan „sötét” volt, mint az erre adott válasz. Én magyar köznemesként mondom, hogy ha a „Magyar Apostoli Királyság” uralkodó osztályán múlott volna, ma lehet, hogy nem is beszélnénk magyarul, mert gyakorta jobban szerették a „harcos német, francia elvbarátaikat” majmolni, mint a saját gyökereiket ápolni. Bizony a „plebejus” nép őrizte meg nekünk a magyar kultúrát és hagyományt, és a haza védelmében is odatette magát, még ha nem is kapott érte rendszerint elismerést. Az „északi civilizáció” a germánoké, hagyjuk is meg nekik. A mi gyökerünk keleti - ha tetszik, közép-keleti -, ráadásul most a kelet feljövőben van. A „hihetetlenül szakrális” kereszténység legszentebb irata úgy kezdődik, hogy „Mózes első könyve”. Ezt azért szögezzük le. A kereszténységből annyihoz kell ragaszkodnunk, amennyihez érdemes, mint Jézus. Az ő tanítása tömör és közérthető, a többi 90% a Saulból lett Paul – egyébként jó szándékú – vallásalapítása. A „hagyományos” Európa „magasabb rendű belviszályai” többnyire uralkodó családok kincseken, tartományokon, nőkön való torzsalkodásai voltak, amit semmivel nem érzek „szentebbnek”, mint az őket követő felforgató ideológiákat.

Azt nem hiszem, hogy a radikálisok között számottevő lenne azok száma, akik ténylegesen azt vallják, hogy „minden más etnikum dögöljön meg” (ráadásul az ilyenekről is rövid úton kiderülhet, hogy esetleg svábok), de ezzel együtt a soknemzetiségű Kárpát-medencét nem tartom „értéknek”, inkább állapotnak, amit valahogy kezelni kell, ha tényleg újra fel akarnak itt emelkedni.

Anglia nagyvárosaiban zavargások voltak: Nos, amiről a magyarországi médiumok hazudoztak 2006-2007-2008-ban velünk kapcsolatban - mármint hogy „randalírozók” voltunk -, az igaz volt most Angliában. Az a világ, aminek az építgetésének megállításáért síkraszálltunk akkor, és aminek a jövőben várható következményeiről 2007 év eleji, még bujkálásom alatt született – és azóta „államellenes cselekmény” tárgyává tett – írásomban szóltam, most bemutatkozott mindenki számára. Hogy hova vezet az értékrend nélküli liberális világszemlélet erőltetése, a parttalan etnikai keveredés. És ez még csak ízelítő volt. (Egyébként a „gárdák” létjogosultságát igazolandó Angliában elkezdtek önvédelmi csoportok alakulni, a rendfenntartók tehetetlenségének ellensúlyozására.) Másik általam is régóta hangoztatott veszedelem a globalista pénzügyi világ összeomlása, szintén ízelítőt adott magából az elmúlt napokban. A két ostor valószínűleg egyszerre fog csattanni. Továbbra is meggyőződésem, hogy ezt a vihart csak egy szilárd erkölcsi alapokon nyugvó jól szervezett nemzeti közösség élheti túl, amiben van élni akarás és önvédelmi képesség. Ez volt a Hunnia terv. Soha nem késő a megvalósítását elkezdeni.

Zagyva Gyulát elhurcolták a rendőrök a Sziget Fesztivál helyszínéről: Lassan minden jelenség újraéled, amit a szocialisták nyolc éve alatt elszenvedtünk. Ez lenne az a „forradalom”, amire a nemzeti szavazók gondoltak?

Németországban egy tehén megszökött a vágóhídról, és csatlakozott az erdei szarvasok szabad világához: Átok arra a vadászra, aki le meri lőni ezt az állatot, merthogy állítólag ezt akarják. Ez a tehén az élő példája annak, hogy a szabadságra való vágy elfojthatatlan Isten teremtett lényeiből. Ennek a fajnak már több ezer éve élt az utolsó szabad példánya, de a számtalan generáción át tartó szolgaság után is felszínre tört a „lappangó gén”. Szabadság!

Budapest, 2011. augusztus 16.