Amint azt Orbán kormánybiztosa: tömeges magyar-cigány esküvők kellenének, nem rossz az az asszimiláció... című anyagunkban jeleztük, a Bencsik-féle Demokrata kör a két percnyi cigányimádás után Schmitt Pál szennyesének tisztára mosásával próbálkozott - nem is akárhogy.
Azoknak ajánljuk, akik egy kis elrettentő nosztalgiára vágynak: ha "hiányzik" a kommunizmusból ismert vezetődicsőítés, netán szeretnék megtudni, milyen lehetett Rákosi alatt, akkor mindenképpen szánjanak időt rá. Kiderül többek között, hogy Schmitt Pál ártatlan, mert nem szándékosan vett át 180 oldalt a bolgár sportkutató könyvéből, ezért a Demokrata Tarts ki, Elnök úr! címmel szentelt összeállítást ezen ártatlanság bebizonyításának. Megéri megnézni, tényleg - írtuk akkor.
 Hernádi "Schmitt nem szándékosan vett át 180 + 18 oldalt mások dolgozatából" Zsuzsa, elnökünk megmentője |
Nos, egyik olvasónk vette a fáradságot (s legfőképpen: az erőt és türelmet), és megtekintette a beszélgetést, majd levelet írt annak résztvevőinek, rámutatva, hogyan tették nevetségessé magukat. Alább található a szóban forgó videorészlet és a levél.
Hernádi, Kerényi, Bencsik, Pozsonyi!
Kerényi szereti az egyenes mondatokat, ezért egy ilyennel kezdem: Ostobák vagytok!
Most volt szerencsém megnézni azt a műsort, ahol egy asztalnál, teljes egyetértésben nyaltatok be annak a narancshatalomnak, aminek Schmitt Pál is szerves részét képezi. Amennyiben az ott elhangzottak a pártotok iránti hűségnek és megélhetéseteknek köszönhető, akkor rendkívül szánalmasak vagytok, ha pedig meggyőződésből fogalmaztátok meg a mondanivalótokat, abban az esetben pedig egyszerűen csak idiótának tudunk nevezni benneteket.
Nézzük sorban, mit is hoztatok fel az államfő mellett. (Félkövérrel az "érvetek", normállal a reagálásom.)
1. Plagizálni csak szándékosan lehet, véletlenül nem.
Ezzel mindenki egyetért, de a 180+18 oldalnyi szinte tökéletes egyezés egyértelmű szándékosságot feltételez.
2. Ha valaki feltünteti a felhasznált irodalmat, amiből merít, az nem lopás.
Abban az esetben ez igaz, ha a szó szerinti idézeteket macskakörömmel és felső indexszel látja el, a forrás helyét pedig a lábjegyzetben a lehető legpontosabban jelöli meg (szerző, mű címe, kiadó, kiadás éve, oldalszám). Ha pedig nem szó szerinti szövegátvétel történik, csak a lényegi mondanivaló, akkor is ugyanúgy, egyértelműen meg kell jelölni a forrást, mindössze az idézőjelre nincs szükség.
3. Ha valaki tudatosan lop, az nem tünteti fel azt az anyagot, amiből szó szerint átemel.
Egy valamirevaló tolvaj valóban így tenne, de attól a Schmitt Páltól ne sokat várjunk, aki egy mondaton belül két súlyos hibát is képes elkövetni. Minden bizonnyal az országot lejárató államfő anno, az idegen nyelvű anyagokhoz nehezebben hozzáférhető időszakban, mikor még az információáramlás sebessége is igen lassú volt, nem gondolta, hogy egy egypéldányos, a '80-as években íródott francia nyelvű elfekvő munka és az ő anyaga között egyszer majd valaki hasonlóságot vél felfedezni. (Ráadásul Schmitt Heinemann tanulmányát magának a kötetnek a címével és rossz kiadási hellyel tünteti fel az irodalomjegyzékben: „A sport a harmadik évezredben – Klaus Heinemann, Németország, 1991”. A kötet azonban a kanadai Laval Egyetem kiadásában jelent meg Quebecben. Hasonlóan járt el Schmitt Georgiev írásának feltüntetésekor is: a címét nem franciául, hanem magyar fordításban adta meg (holott a kötet nincs magyarra fordítva), ráadásul a bolgár kutató 1987-es munkájának kiadási helyéül Lausanne helyett Bulgáriát jelölte meg - a szerk.)
Egyébként feltételezhetően nem is Schmitt írta a disszertációt, hiszen nagyfokú elfoglaltsága ezt nem is tette volna lehetővé, ezért inkább bérmunkást alkalmazott, aki az értekezés elkészítésével nem sokat akart bajlódni, így nekiállt néhány anyag lefordításának, amivel most igen nagy bajba sodorta az egykori olimpikont. (Egyre többen pedzegetik, hogy nagy valószínűség szerint ez történt.)
4. Az ún. törzsanyagot a bolgár Nikolaj Georgiev a NOB jegyzőkönyvei és feljegyzései alapján felsorolásszerűen készítette el, másból nem is dolgozhatott, hiszen csak azok nyújthattak segítséget. Schmitt ugyanígy tett, és csak ugyanazt írhatta le, mint külföldi kollégája.
Nos, mi is ezzel a baj? A NOB-ot 1894-ben alapították, vagyis a bolgár sporttörténet kutató az elkészült munkájához (1987), a több mint 90 év alatt felgyülemlett iratokat használta fel, ami feltehetően százezres nagyságrendben állhatott rendelkezésére. Ennyi anyagot kellett átválogatnia, majd a számára fontosakból jegyzetelt.
Ti úgy próbáljátok beállítani, hogy ha valaki hasonló dolgozatot szeretne készíteni, mint Georgiev vagy Schmitt, akkor az irdatlan nagymennyiségű dokumentumból mindenki ugyanazt tartaná fontosnak, ugyanolyan sorrendben és terjedelemben, no meg a hozzáfűznivalója is csak ugyanaz lehet. Kit akartok hülyének nézni?
Kérjünk fel két embert (egy bolgárt és egy magyart), hogy készítsenek el külön-külön egy húslevest, amihez nekik kell megvenniük az alapanyagot. de mindketten ugyanabban a közértben vásárolhatnak be. Abban mindenki biztos lehet, hogy a két étel még véletlenül sem fog egymáshoz hasonlítani (hús, zöldség, tészta, ízesítés stb.). Remélem, értitek a lényeget!
De nézzünk más példát. Kérjünk fel két környezetvédelmi szakembert, hogy egymástól függetlenül állítsanak össze egy kb. 200 oldalas anyagot a BKV környezetvédelemmel kapcsolatos jegyzőkönyveiből, feljegyzéseiből. Ez hatalmas adat- és információmennyiség! Mekkora eséllyel mutatna szinte tökéletes hasonlóságot egymással a két munka? (Ha gondoljátok, akkor az adat és információ közötti különbséget elmagyarázom, mert abban teljesen biztos vagyok, hogy lövésetek sincs róla, melyik mit takar.)
5. A kézirat gépelt formája 1987-ben készült el, de könyvben csak 1995-ben került kiadásra, viszont már az addig történt olimpiai eseményekkel bővítve. Tehát nem lehet szó lopásról, mivel a hivatalos megjelenés előtt 3 évvel fejezte be Schmitt a dolgozatát (1992). (Bencsik ennek örvendezik 7:38-tól). (Figyelem, ezek a helymegjelölések az eredeti videó esetében értendők, nem pedig a fent látható változat esetén - a szerk.)
Nos, az teljesen mindegy, hogy valaki gépelt jegyzetből vagy könyvből tulajdonít el gondolatokat, a plágium vádja így is, úgy is megáll. A doktori disszertáció elkészítője nem véletlenül választotta a múzeum polcán porosodó, hivatalosan ki nem adott jegyzetet, hiszen úgy gondolta, hogy az elfekvő, a kutyát nem érdeklő francia nyelvű anyagból bátran meríthet, akár 180 oldalt is, a lopás soha az életben nem fog kiderülni. Tévedett. Húsz évvel ezelőtt biztosan nem sejthette, hogy a bolgár szerző anyaga bővítetten egyszer könyvben meg fog jelenni.
6. A bírálók a mai nap is megvédik az államfőt, de a kar dékánja is.
A haverok, az egykori beosztottak mi mást tehetnek? A kar dékánjától ilyet nem hallhattunk, Ő a korrekt vizsgálat lefolytatása mellett van, és várhatóan az eredmény után foglal majd állást (rohadt egy dolog, hogy valakit ilyen kellemetlen helyzetbe hoznak).
7. Abban az időben a disszertációk elkészítésének követelményei között nem szerepelt a lábjegyzet.
Tegyük fel, hogy így van, de ettől még ha valakitől szó szerint idézünk, azt valamilyen formában meg kellett jelölni. Elővettük édesapám 1979-es szakdolgozatát, és bizony, a lábjegyzetek kőkeményen ott vannak.
8. Akkor még nem volt kötelező számítógéppel megírni a dolgozatot, csak írógéppel, és ha azzal valaki elhibázza a lábjegyzetet, akkor a több száz oldalas anyag mehet a szemétbe.
Ez egy oltári nagy baromság. Ha elrontjuk az oldal utolsó mondatát, akkor is csak az adott lapot hajítjuk el, nem a teljes munkát. Előveszünk egy új lapot, befűzzük az írógépbe, aztán lehet újrapötyögni.
9. Mindenki forrás alapján dolgozik, amihez hozzátesz valamennyi értéket.
Ez igaz, de a mértékarány nagyon nem mindegy. Egy 215 oldalas dolgozathoz 180+18 oldalnyi, szinte szó szerinti szöveg átvétele nem forrásalapnak nevezhető, hanem másolásnak, lopásnak. A fennmaradó 17 oldalt pedig azért még alaposan megvizsgálnám, mielőtt azt gondolnánk, hogy legalább az Schmitt, illetve a dolgozatot megíró saját szellemi tulajdona.
10. Kerényi nem tudja elképzelni, hogy egy olyan ember, aki több nyelven beszél, olimpiai bajnok, sportdiplomata, volt nagykövet, zongorázik, osztályfőnöki órát tart, táncbált nyit meg, az olyan hülye, hogy a dolgozathoz nem tesz hozzá értéket.
Imre, te tényleg egy igazi állat vagy! Hány olyan embert nevezzek meg, aki doktori címmel rendelkezik, és számos területen jártas, ugyanakkor óriási baromságot követett el? Reggelig sorolhatnám.
11. Van egy vizsgálóbizottság, amelyik ki fogja mutatni, hogy van hozzáadott érték.
Hogyne volna, 18 oldal a német Klaus Heinemann professzoré, és a maradék 17 oldal, ami még vizsgálat tárgyát képezi.
12. Titeket nem egy 20 évvel ezelőtti ügy érdekel, hanem az, hogy Schmitt lopott értekezése mit keres a világhálón.
Először is: csak egy részlet található a neten. Másodszor: tessék már szétnézni az interneten, óriási mennyiségű esszé, házi dolgozat, szakdolgozat, értekezés, PhD-munka stb. tölthető le, ha pedig az idegen nyelvűeket is figyelembe vesszük, akkor több tíz millióra tehető a számuk. (A legtöbb külföldi egyetem a saját belső szerverén elraktározza a hallgatói anyagát, amiket az archívumból szinte bárki előhívhat, sok esetben még regisztráció sem szükséges hozzá! Sokan egyébként így „írnak” szakdolgozatot, mivel az eredeti anyag, amit ellopnak, nem is található meg a világhálón, csak az adott felsőoktatási intézmény adattárolóján. Könnyű munka: felmegy, előhív, letölt, lefordít, bead. Ha angol, német, francia nyelvű munka eltulajdonítása történik így, még akkor sem derül ki az ügy, spanyol vagy svéd stb. nyelvű esetén pedig végképp nem. A megoldás egy nemzetközi, globális plágiumszűrő lenne, de ehhez egy megadott szerverközpontba kivétel nélkül az össze munkát fel kellene tölteni, még a nevenincs főiskolán születetteket is.)
13. Tarts ki, Elnök úr!
Augusztus 6-ig biztos ki is szeretne tartani, mert akkor töltené be a hivatalában a 2 évet, és így élete végéig minden kedvezmény megilletné.
A baj csak az, hogy március 28. és augusztus 6. között több mint 4 hónap van, még ha az államfő meg is próbál időt húzni (pl. új vizsgálatot kér), akkor is hosszú az az idő.
Ez nem a témához kapcsolódik, de nem lehet szó nélkül elmenni mellette.
a) Kerényi! Te a cigányokat asszimilálni szeretnéd, én meg maradnék az integrációnál, ami persze teljes lehetetlenség, ezért inkább a kiebrudalást választanám. De ha tényleg jó ötletnek gondolod a beolvadást, akkor mutass példát, és a két lányodat ajánld fel kancigányoknak. Egyébként: a Lauder iskolában minden zsidó gyerek mellé egy cigány kölköt kellene ültetni, aztán mehet a multikulti!
b) 4:37-től: „ez melyik NOB volt - bocsánat - a magyar NOB vagy a nemzetközi?” Mit lehet erre mondani? Imre, te nagyon ostoba, buta, tájékozatlan barom! Olyan, hogy magyar NOB, nincs, a hazai szervezetet MOB-nak (Magyar Olimpiai Bizottság) hívják.
c) 21:30-tól: Kerényi az MSZMP-párttitkár múltjával a KISZ-t ócsárolja 2012-ben. Imre, szégyelld magad!
d) Bencsik! A max. 120 ezer fős békemenetedet, amelyre odacipeltétek vidékről az embereket, dugd fel magadnak. Hidd el, 2014-re elvéreztek, és akkor eljő számotokra a pokol!
K. I.
Ui.1: Ha tényleg igaz, hogy a 215 oldalas disszertáció 180 oldala csupa száraz statisztikai adatot tartalmaz, amit csak a jegyzőkönyvekből át kellett másolni, akkor arra hogyan lehetett summa cum laude osztályzatot adni? Ha ez ilyen könnyen megy, akkor én hamarosan egy telefonkönyv alapján fogok ledoktorálni.
Ui.2: Biztos emlékszünk még arra, hogy a fideszes Deutsch Tamás hogyan szerezte a diplomáját: jogászhallgató volt 1986-1992 között, de nem fejezte be az amúgy 5 éves egyetemet, majd teljesen véletlenül, pont az első Orbán-kormány alatt, 1999-ben büszkén jelentette be, hogy megvan a dokumentum. Ezzel csak az a probléma, hogy a két évszám között ('92-'99) 7 év telt el, miközben az ELTE szabályzata szerint aki 5 évet kihagy, annak a korábbi tanulmányai semmisnek tekinthetők. Nagyon remélem, egyszer még ezt is kivizsgálják.
