„Akik nem tudják, honnan jöttünk, azt sem tudhatják igazán, hogy kik vagyunk és hová megyünk.”(Idézet Varga Csaba; Jel jel jelcímű könyvéből.)
Emlékét örökre a szívünkben hordozzuk. 67 évet élt.
Tragikus hirtelenséggel távozott közülünk az ismert filmes alkotóművész, nyelvész, őstörténész, írás- és magyarságkutatónk, Varga Csaba. Nagy veszteség ez nemzetünk számára. Akik ismerték őt, tudva hatalmas munkabírásáról, életerejéről, és vidám természetéről, megdöbbentek halálának hírén. Telve volt életerővel, melyből minden jó barátja, és ismerőse merítkezett. Tele volt nagy tervekkel, megvalósítandó elképzelésekkel. Sokoldalúsága, kreativitással párosult, és zseniális gondolattársításai minden lelkes hallgatójában felébresztették a múltunk megismerését. Elvesztése minden igaz magyar közös vesztesége.
Varga Csaba hű hazafi és szellemi óriás volt. A Honlevél újság arculatának megtervezője, rovatvezetője és állandó szerzője volt, és tudományos munkássága, számos könyve már életében beépült a magyarságtudományok örök épületébe. Legjelentősebb művei: Jel jel jel avagy az ABC 30.000 éves története, A kőkor élő nyelve. Könyvei sokunk számára adtak képet elődeink őskultúrájáról. Kutatásaival lényegében bebizonyította, hogy a Kárpát-medencében nem csak hat-nyolcezer évvel ezelőtt használták a rovást, hanem e jelsor elődje, már negyven-negyvenötezer évvel ezelőtt is megvolt területünkön, és úgy harmincezer évvel ez előtt innen terjedt el hódító útjára az írásbeliség. – Ugyanis Varga Csabát nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a modern ABC hordozójává - és ekképpen betűvé - váló jelek némelyike rendre feltűnik a neves őskori barlangok rajzain, s két év megfeszített munkájával kimutatta, hogy a grafikai teljesítményként sem utolsó jelkészlet mintegy harmincezer éves. (Mellesleg azt is bebizonyította, hogy Lascaux és néhány másik barlang hemzseg a húszas számrendszerben rögzített számoktól.) Kutatása során felfigyelt arra, hogy az ős-ABC útvonala a leletanyag segítségével követhető, s így derített fényt a korai kultúrák történetére.
Ami az írásjelekből, és a földrajzi térképből kiolvasható volt, azt korszakalkotó zsenialitással, egyedüli módon rendszerezte írástudományi műveiben. Felhívta az olvasók figyelmét az érdekesebb történelmi következményekre, ezzel együtt párhuzamot vont a jelek magyar vonatkozásaira is.
Egyik interjúban említette, hogy kutatásai során nagy előnyt jelentett animátori képessége, amely rendkívüli megfigyelőképességgel, és különleges látásmóddal segítette munkájában.
Matematika és rajztanárként 1970-ben készítette első filmjét, később Pécsett animációs műhelyt hozott létre IXILON néven. Majd Budapesten 1989-ben Erkel Andrással együtt Megalapította a Varga Filmstúdiót, amely Varga Holdings néven ma már a világ egyik legnevesebb és legnagyobb animációs stúdiója. - „Ha egy verset akarok írni, akkor nem bízhatok meg bírósági fogalmazókat a megfogalmazásával. Ha személyes filmet csinálok, igyekszem minden rajzmunkáról magam gondoskodni. A film alaptulajdonsága, hogy ha valamilyen részfeladatot mások jobban tudnak megoldani, mint én, akkor bevonom őket. Ez egészen más, mint a rajzoltatás, amikor az ember kiadja bérbe a fázisokat, mert akkor elszegényedik a dolog. Az együttműködés értelmes emberek között úgy használ a legtöbbet, ha "ki a jobb" alapon jön létre” – mondta el egy beszélgetés alkalmával.
A magyar animációt tulajdonképpen a végső összeomlástól mentette meg, azzal, hogy megalapította a filmstúdiót, amely világhírűvé tette a magyar animációs filmalkotást. Szintén alapító tagja és művészeti igazgatója volt a londoni Varga London filmstúdiónak. Tehetségét szerte a világon elismeréssel díjazták, így lehetett 1997-től a Minores Animációért Alapítvány elnöke. Számos világhírű film producere volt, filmjeivel több mint ötven fesztiváldíjat nyert. Főbb művei: A szél melyet 2000-ben a filmtörténet legjobb tíz animációs filmje közé sorolták a Krakkói Filmfesztiválon, a Valcer, a Don Quijote, valamint az Auguszta és a Szekrénymesék tévésorozat. Stúdiójának köszönhetően született meg a Mr. Bean és a Simpson család című rajzfilmsorozat. Könyvei: Film és storyboard (1998), A 8. művészet felfedezése, (1999) Lánytár (1999). A tudományos munkák mellett ember feletti energiájáról és sokoldalúságáról tanúskodik, hogy sikeresen foglalkozott festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel, mindemellett még pedagógiai tevékenységet is folytatott. Rendszeresen felkérték nemzetközi filmfesztiválok zsűritagjának, a New York-i Modern Művészek Múzeuma számos művét őrzi. Los Angelesben, 1998-ban, és 2001-ben a világ legbefolyásosabb 40, illetve 15 animációs filmrendezője közé választották. Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1985), Életmű-díj (Chicago, 1988), A Fríg Kiadó tulajdonosaként számos kulturális értéket adott olvasóinak.
Nagyon fog hiányozni közülünk. Varga Csaba derűs mosolyát és szellemi erejét őrizzük meg hűen szívünkben és emlékezetükben!
Buncsik Marianna
Kapcsolódó:
