Új darab a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vándorszínpadán
2008-04-04. 09:35
A délvidéki színtársulat a Halottak napjától Virágvasárnapig című darabjukkal váltak ismertté és méltán népszerűvé, mely Délvidék elcsatolásától a visszatérésig tartó időszakot mutatta be megrázóan. A Siposhegyi Péter által írt nagyszerű darab után Wass Albert Jönnek! és Adjátok vissza a hegyeimet! című regényei ötvözeteként A világ és a vége című előadás került sorra. Most ismét Siposhegyi Péter az író, „Magyar Piéta” című drámáját „Az Õszödi Köztársaság” mellékcímmel átdolgozta és rendezte (mint mindegyik korábbi esetén is): Andrási Attila. Állami támogatásról nem is álmodnak, így rajtunk múlik, mekkora utat fut be a darab.
 Budapesti bemutató: XII. kerületi Művelődési Ház („MOM”, Csörsz u. 18.), március 17. (hétfő), 19 óra
(További előadások ugyanott: április 6., május 17., 19 óra)
Õsbemutató: Várpalota, „Jó Szerencsét” Művelődési Ház, 2008. március 15., 19 óra
Dramaturg: Szigeti Nagy Réka, Péter Ferenc
Zeneszerző: Bakos Árpád
Szereplők: Vágó Kriszta, Péter Ferenc, Csernik Árpád, Kákonyi Tibor, Molnár Zoltán
2004 késő őszén egy délvidéki színtársulat Kosztolányi szülővárosában, Szabadkán elhatározza, hogy színre viszi az 1944. évi délvidéki magyarirtást, amikor a bevonuló szerb kommunisták negyvenezer ártatlan magyar embert öltek meg. A próbák alatt a színtársulat egyik része, ellentétben a másikkal, nagy reménnyel várja a december 5-i népszavazást, amitől fogva - hitük és szavaik szerint - „már nem csak szülőföldjük lesz, hanem hazájuk is”. A népszavazás kimenetele a társulat színészeiben megtöri azt az addig töretlenül élő, biztos tudatot, hogy a Harmadik Köztársaság az Magyarország...
A próbált színdarab Keresztes Krizosztóm ferencesrendi atya és rendfőnök szenvedéstörténetéről szól. Õt a rend vezetősége az 1941-es visszacsatolás után Székesfehérvárról Újvidékre költöztette, hogy az ottani rendházat vezesse. Az újabb impériumváltáskor Krizosztóm, bár sejti, hogy mi következik, és lenne lehetősége a menekülésre, mégis úgy dönt, hogy az elkövetkező vérzivataros időkben sorsközösséget vállal a délvidéki magyarsággal, a híveivel, és állomáshelyén, helyben marad.
A bevonuló partizánok kihallgató tisztje (aki álnéven, mint pravoszláv pap bújt meg a háború alatt a rendházban) Krizosztóm atyát azokról a személyekről faggatja, akik kiemeltebb helyet foglalnak el a magyar társadalmi életben, és személyükben képviselik azt az összetartó erőt, amelynek megtörése az új délszláv, kommunista állam számára államérdek. Ugyanis „az itteni magyarsággal akkor nem lesz semmilyen gond, ha lemondanak az ezeréves magyar államról”. Az atya anélkül hal meg, hogy megtörnék a pribékek. A kivégzések elkezdődnek. Áldozatul esik szinte mindenki, aki valaha is kiállt a magyar nemzet együvé tartozása mellett. A túlélőkben a félelem és az élnivágyás a bármivel való megalkuvás formáját ölti.
További információ: Szarka Orsolya (szarka.orsolya@gmail.com, 06-20-597-2142)
(www.honalapitvany.hu nyomán Csobay Noémi - Kuruc.info)
Kapcsolódó cikkeink:
A valódi népirtás: horror videó 50 ezer délvidéki magyar '44-es lemészárlásáról
Wass Albert-színdarab és román Trianon-szindróma Erdélyben
Wass Albert-darabot játszottak Budapesten |
