A baszk nemzet tán még az észteknél is jobb példát szolgáltat a becsületre, tartásra, nemzeti öntudatra: 900 ezren vannak a 45 milliós Spanyolországban, de már az autonómiával sem kívánnak vacakolni (eközben az idegen uralom alatt élő elcsatolt és csonkaországi magyarság kollektív gyávasága miatt még teljes kulturális autonómiát sem tudott kivívni magának). Európa egyik legősibb népe ősszel kikiálthatja függetlenségét. Az erőviszonyokkal nem törődve évtizedek óta fegyveres gerillaharcot is vívnak a spanyol megszállók ellen. Hogy nyílt háború következik-e októbertől, meglátjuk.
A baszk regionális törvényhozás pénteken várhatóan megszavazza a „döntés jogáról" – vagyis a baszkföldi szuverenitás kérdéseiről – tervezett regionális népszavazást, amelynek valószínű időpontja október 25-e.
Madrid eleve elvetette a baszkföldi regionális kormányzat vezetője, a hazafias Juan José Ibarretxe tervezeteit. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol kormányfő úgy fogalmazott, hogy a népszavazások tekintetében egyetlen egy alapkövetelmény van, mégpedig az, hogy azok összhangban legyenek az alkotmánnyal, az autonómia státussal és a törvényekkel. Madrid már korábban jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben Baszkföldön kiírják a népszavazást.
Az október 25-i regionális népszavazás csak az első lépés lenne a Baszkföld szuverenitásának elérését zászlajára tűző Ibarretxe-tervben, amely „szabad társulást" képzelne el Spanyolországgal a jövőben, és Madrid elismerné Baszkföld önrendelkezési jogát.
(Duna Tv nyomán)
