2010. szeptember 7-én, kedden délután 6 órakor, a Bartók-teremben Balla József Ausztráliában élő és alkotó magyar költő, a VAN-E MÉG KASZA: EGYENES...?! című verseskötet szerzője (Heraldika Kiadó) lesz a Magyarok Világszövetsége meghívott vendége. Közreműködik: Dörner György színművész
A csaknem 30 éve Ausztráliában élő szerző megjárta a magyar emberekre rótt „hadak útját”. Itthon volt: lovász, uránbányász, raktáros, öntödei munkás, újság- és árukihordó, zuláger és szociológiai felmérések társmunkatársa és sok más. A Kádár-rezsimmel való összeütközése miatt hosszú évekre megvonták tőle az egyetemi tanulmányokhoz való jogot. Az idő meddő sodrába belefáradva, 33 évesen nyakába vette a "nagyvilágot". Ausztráliába került, ahol előbb szociológusnak készült, majd német-japán történelemszakos tanár lett.
Meggyőződése, hogy Istentől lelket kapott lényként, magyarként nem lehet nagyobb hivatásunk, mint visszaperelni, megőrizni az otthont népünk számára azon sötét hatalmak ellenében, melyek a magyarságnak arc nélküli, rabszolgasorsot szánnak! Hiszi Tamási Áronnal: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”, betöltve küldetésünk: élni magyarként! Újrateremtve a sorsot, ahol "egy nép kirekedt saját életéből".
![]() |
Így indultam neki én is, meglelni magam. Akkor még nem tudtam: önmagam csak eltékozolt fajtámban találhatom meg. A világegyetem egy porszem szegletén, hogy betölthessem küldetésem – élni: magyarként! Újrateremtve a sorsot, hol „egy nép kirekedt saját életéből”.
Ennek az odisszeának, kálváriajárásnak tanúvallomásai a kötet versei. A lélek és test hontalanságában megszenvedett hité, hogy mi csak magyarul lehetünk emberek, mert a Mindenható bennünket ebben az öntőformában teremtett.
A szerző
(2008. szeptember)
Balla József írásai portálunkon:
Pro Patria et Libertate!
Küldjétek átkos, felnégyelt tetemét
városba és falvakba szerteszét,
tépje kóbor kutya hazug nyelvét,
s civódjon varjú gonosz szemén….,
köpdösse nép városok főterén
kalodába zárt, kaján emberét,
ki „bölcseik” dölyfével nézte,
mint lohol elborult ég alatt,
lent az izzadt, kuli hangyanép,
míg vele csillanó napfényben
suhant vígan a zümmögő gép…,
vakarja klozetok mocskát cenzor,
sok jöttment tévé-inkvizítor,
ki most agymos és lelket ront…,
csüngjenek guvadt szemmel, életfogytiglan,
hörögve poloskás fogda ablakában,
kik konspiráltak Leumikkal, Világbankkal,
kik házaltak néppel, kockáztak országgal…!
Röpítsék fényes, tavaszi szelek,
mit kibontott Nagyságos Fejedelem:
az Ország Házán – mi most bűnbarlang -,
ezen túl az Árpádok sávja lengjen!
városba és falvakba szerteszét,
tépje kóbor kutya hazug nyelvét,
s civódjon varjú gonosz szemén….,
köpdösse nép városok főterén
kalodába zárt, kaján emberét,
ki „bölcseik” dölyfével nézte,
mint lohol elborult ég alatt,
lent az izzadt, kuli hangyanép,
míg vele csillanó napfényben
suhant vígan a zümmögő gép…,
vakarja klozetok mocskát cenzor,
sok jöttment tévé-inkvizítor,
ki most agymos és lelket ront…,
csüngjenek guvadt szemmel, életfogytiglan,
hörögve poloskás fogda ablakában,
kik konspiráltak Leumikkal, Világbankkal,
kik házaltak néppel, kockáztak országgal…!
Röpítsék fényes, tavaszi szelek,
mit kibontott Nagyságos Fejedelem:
az Ország Házán – mi most bűnbarlang -,
ezen túl az Árpádok sávja lengjen!
Balla József
Brisbane, 2007. május
Brisbane, 2007. május






