Visszalökték Sólyom ebédmeghívását a cionrasszista diktatúra bevezetésének késleltetése miatt + fejlemények
2007-12-03. 12:52

Nem fogjuk sokáig erőltetni.

A zsidó pimaszságnak nincs határa, állapítja meg hol keserű fejcsóválással, hol tajtékozó dühvel az emberiség pár ezer éve. Ezt tehetjük ma is - Sólyom László, hazánk legmagasabb közjogi méltósága keresztényi toleranciával ebédre hívja Karácsony előtt a keresztényeket vallási parancsra gyűlölő zsidóság führerjeit, mire azok hetykén visszautasítják, mert az államfő még mindig fontosabbnak tartja az Alkotmány tiszteletét, mint a cionista gondolatrendőrség bevezetését.

Nem fogadta el Sólyom László köztársasági elnök megtisztelő ebédmeghívását a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A szervezet vezetői erről levélben tájékoztatták az államfőt.

A Mazsihisz kommunista-munkásőr vezetői levelükben a szokásos módon, kígyónyelvvel csűrik-csavarják a szót, mondván: évről-évre jó érzéssel vesznek részt a Sándor Palotában tartott találkozókon, ám, tragédia, legnagyobb sajnálatukra ebben az évben, ugyebár a kialakult vészhelyzet (vészkorszak) miatt nem tudnak meghívásának eleget tenni.

Szokás szerint litániákban sajnáltatják magukat, mondván hogy a szegény magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését (persze nem róluk van szó), a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen (akik közben kiválóan érzik magukat nálunk, tucatjával olvashattuk a közelmúltban az ezt igazoló megállapításokat hazai és külföldi zsidók szájából egyaránt).

"A Parlament által elfogadott törvény, mely lehetőséget adott volna az ilyen gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az Igen Tisztelt Elnök Úr megakadályozta e törvény mielőbbi hatálybalépését. A döntés meghozatala előtt szívesen kifejtettük volna személyesen is érveinket az üggyel kapcsolatban, de erre nem kaptunk felkérést" - áll a levélben. Az aláíró cionrasszistákat természetesen nem zavarja, hogy a fejükben és terveikben lévő, eddig csak részben megvalósult zsidó világuralmon kívül - egyelőre még - van egy hétköznapi valóság is, ilyen az a vacak alkotmány meg holmi gójok által - részben épp izraelita sugalmazásra - hozott törvények, melyekre időnként tekintettel kell lenni, legalább a látszat kedvéért.

Mint például most. Nehéz ezt elviselni Izrael kíméletlen faji alapú diktatúrája bevezetőinek fajtestvérei számára, így talmudi őrjöngésükben a tiszteletlenség határát egyre inkább túllépik XIX. század végi judapesti zsidó szennylapokat idéző irományukban, azt körmölve: döntésüket elősegítette Sólyom László érvelésének az a része, melyben az államfő kifejtette, hogy "fontosabbnak tűnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertől való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme".

A szervezet nevében a levelet jegyző dr. Feldmájer Péter elnök, dr.Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató megjegyzik: remélik, hogy a közeljövőben módukban áll majd személyesen is részletesen kifejteni Sólyom Lászlónak álláspontjukat a gazdasági és politikai hódoltság állapotában lévő országok viselkedési normáiról, a zsidó szó kiejtésének mélységes rasszizmusáról és a gójok gondolatai szabályozásának elvitathatatlan szükségességéről.


Mint ismeretes, Sólyom László államfő véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyűlöletbeszéd-törvényt. Az államfő álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes - tájékoztatott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyv módosításával a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre - olvasható a hivatal honlapján megjelent közleményben.

A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemző vonásait sértő magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sőt, erre jogvédő szervezetek is jogosultak. Több tízezer polgári per lehetősége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó súlyú - figyelmeztet a törvény általa problémásnak tartott következményeire a köztársasági elnök. Ez pedig elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő véleménynyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelő közvélemény működését - vonja le a következtetést Sólyom László, aki kérdésesnek tartja továbbá, hogy a törvény betűjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthető kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is.

Ez a bizonytalanság Sólyom szerint a jogállamisággal ellentétes. Ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédő szervezetek számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

(Kuruc.info - InfoRádió - MNO nyomán)

Kapcsolódó: TASZ: Sólyom ne írja alá a gyűlöletbeszéd-törvényt


Elérte célját a Mazsihisz: mentegetőznek és elhatárolódnak Sólyomék

Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetőivel történő közös találkozásra és ebédre - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal(KeH).  Az illetékesek félénken tisztázzák, hogy a héberek jó szokásukhoz híven ismét hazudnak, hiszen nem a szájkosártörvény lényegével nem ért egyet az államfő, sőt, minél tökéletesebbé akarja azt tenni, majd mentegetőznek egy sort amiért nem minden úgy történik nyomban, ahogy az agresszív rasszista zsidók elképzelik, békítésképpen pedig elhatárolódnak a magyarok által talán leginkább tisztelt történelmi lobogónktól.
A zsidócseléd Sólyom elfelejt emlékeztetni: a borzalmas múltú, kommunista spicli és munkásőr , Mazsihisz-vezér Zoltai Gusztáv (mellékállásban: pedofil) hogyan merészel bárkin bármit számon kérni ebben az országban? És milyen alapon hívja meg az amúgy is közpénzből élősködő judeorasszista szélsőségest és bandáját a Sándor palotába? A Kuruc.info üdvösnek tartaná a véráztatta, gyűlöletkeltő Dávid-csillagtól történő elhatárolódást.

A KeH honlapján hétfőn tették közzé Tari Sándor hivatalvezető levelét, amelyet november 28-i dátummal küldött a Mazsihisz vezetésének.

Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellően a program lemondását.

Ezen a találkozón "az összetartozást és a kölcsönös megértést" fejezik ki a történelmi egyházak évről évre. A közös ebéd célja, hogy "az egyházak vezetői elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikről, közérdekű kérdéseikről a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is" - írta Tari Sándor a Mazsihisz vezetőségének.

Az előzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértő nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfő, hanem azt, hogy "megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelő." - világosítja fel a Talmudon kívüli törvényekről polgártársainkat a KeH hivatalvezetője levelében.

A honlapon közzétett levél idézte Sólyom Lászlónak az országgyűlés őszi nyitóülésén szeptember 10-én mondott beszédének részletét, ahol kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét: "Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak az országból."

A holokauszt túlélőinek alaptalan félelmét osztva a beszéd kiemelte, hogy nem lehet hivatkozni arra, hogy megváltoztak a történelmi körülmények és nincs veszély, mert azok számára, akik mindezt elszenvedték, mindig jelenvaló a trauma.

A Mazsihisznak írt levél ebből a beszédből kiemelte a halottak és a túlélők iránti tiszteletadás szükségességét, ami nem engedheti meg, hogy az Árpád-sávos zászlót az ellenzékiség jelképéül lehessen választani.

(Kuruc.info Híradó - MTI nyomán)