Nem fogjuk sokáig erőltetni.A zsidó pimaszságnak nincs határa, állapítja meg hol keserû fejcsóválással, hol tajtékozó dühvel az emberiség pár ezer éve. Ezt tehetjük ma is - Sólyom László, hazánk legmagasabb közjogi méltósága keresztényi toleranciával ebédre hívja Karácsony elõtt a keresztényeket vallási parancsra gyûlölõ zsidóság führerjeit, mire azok hetykén visszautasítják, mert az államfõ még mindig fontosabbnak tartja az Alkotmány tiszteletét, mint a cionista gondolatrendõrség bevezetését.

Nem fogadta el Sólyom László köztársasági elnök megtisztelõ ebédmeghívását a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. A szervezet vezetõi errõl levélben tájékoztatták az államfõt.

A Mazsihisz kommunista-munkásõr vezetõi levelükben a szokásos módon, kígyónyelvvel csûrik-csavarják a szót, mondván: évrõl-évre jó érzéssel vesznek részt a Sándor Palotában tartott találkozókon, ám, tragédia, legnagyobb sajnálatukra ebben az évben, ugyebár a kialakult vészhelyzet (vészkorszak) miatt nem tudnak meghívásának eleget tenni.

Szokás szerint litániákban sajnáltatják magukat, mondván hogy a szegény magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyûlölködõk hangjának felerõsödését (persze nem róluk van szó), a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen (akik közben kiválóan érzik magukat nálunk, tucatjával olvashattuk a közelmúltban az ezt igazoló megállapításokat hazai és külföldi zsidók szájából egyaránt).

"A Parlament által elfogadott törvény, mely lehetõséget adott volna az ilyen gyûlölködõ magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására, végre valóra válthatta volna várakozásaink egy részét.

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az Igen Tisztelt Elnök Úr megakadályozta e törvény mielõbbi hatálybalépését. A döntés meghozatala elõtt szívesen kifejtettük volna személyesen is érveinket az üggyel kapcsolatban, de erre nem kaptunk felkérést" - áll a levélben. Az aláíró cionrasszistákat természetesen nem zavarja, hogy a fejükben és terveikben lévõ, eddig csak részben megvalósult zsidó világuralmon kívül - egyelõre még - van egy hétköznapi valóság is, ilyen az a vacak alkotmány meg holmi gójok által - részben épp izraelita sugalmazásra - hozott törvények, melyekre idõnként tekintettel kell lenni, legalább a látszat kedvéért.

Mint például most. Nehéz ezt elviselni Izrael kíméletlen faji alapú diktatúrája bevezetõinek fajtestvérei számára, így talmudi õrjöngésükben a tiszteletlenség határát egyre inkább túllépik XIX. század végi judapesti zsidó szennylapokat idézõ irományukban, azt körmölve: döntésüket elõsegítette Sólyom László érvelésének az a része, melyben az államfõ kifejtette, hogy "fontosabbnak tûnik a gyalázkodók vagyoni viszonyainak védelme, az esetleges nagyszámú pertõl való megóvása, mint a megalázottak és megszomorítottak méltóságának védelme".

A szervezet nevében a levelet jegyzõ dr. Feldmájer Péter elnök, dr.Schweitzer József nyugalmazott országos fõrabbi és Zoltai Gusztáv ügyvezetõ igazgató megjegyzik: remélik, hogy a közeljövõben módukban áll majd személyesen is részletesen kifejteni Sólyom Lászlónak álláspontjukat a gazdasági és politikai hódoltság állapotában lévõ országok viselkedési normáiról, a zsidó szó kiejtésének mélységes rasszizmusáról és a gójok gondolatai szabályozásának elvitathatatlan szükségességérõl.


Mint ismeretes, Sólyom László államfõ véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a gyûlöletbeszéd-törvényt. Az államfõ álláspontja szerint a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény több szempontból alkotmányellenes - tájékoztatott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Az Országgyûlés a Polgári Törvénykönyv módosításával a személyhez fûzõdõ jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. A köztársasági elnök álláspontja szerint a törvény több szempontból alkotmányellenes, ezért azt nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre - olvasható a hivatal honlapján megjelent közleményben.

A törvény célja szerint közösségeket és nem konkrét személyeket kíván védeni. A törvény egy közösség lényegi jellemzõ vonásait sértõ magatartás esetén a közösség minden tagjának személyiségi jogsérelmét állapítja meg. Ezzel ugyanazon, egyetlen sértõ kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatják, sõt, erre jogvédõ szervezetek is jogosultak. Több tízezer polgári per lehetõsége, és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege olyan aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetõjogi szankciókat is meghaladó súlyú - figyelmeztet a törvény általa problémásnak tartott következményeire a köztársasági elnök. Ez pedig elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértõ véleménynyilvánítástól is, és akadályozza a szabad, érvelõ közvélemény mûködését - vonja le a következtetést Sólyom László, aki kérdésesnek tartja továbbá, hogy a törvény betûjéhez ragaszkodva az ország teljes lakosságához képest kell-e megállapítani, hogy ki tekinthetõ kisebbséghez tartozónak, vagy a törvény célját érvényesíteni próbálva, akár egy település lakosságához képest is.

Ez a bizonytalanság Sólyom szerint a jogállamisággal ellentétes. Ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévõ személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre.

Alkotmányellenes végül a köztársasági elnök szerint, hogy a törvény a közösség tagjai nevében keresetindítási jogot ad bármely jogvédõ szervezetek számára, mivel ez ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

(Kuruc.info - InfoRádió - MNO nyomán)

Kapcsolódó: TASZ: Sólyom ne írja alá a gyûlöletbeszéd-törvényt


Elérte célját a Mazsihisz: mentegetõznek és elhatárolódnak Sólyomék

Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nem fogadta el meghívását a történelmi egyházak vezetõivel történõ közös találkozásra és ebédre - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal(KeH).  Az illetékesek félénken tisztázzák, hogy a héberek jó szokásukhoz híven ismét hazudnak, hiszen nem a szájkosártörvény lényegével nem ért egyet az államfõ, sõt, minél tökéletesebbé akarja azt tenni, majd mentegetõznek egy sort amiért nem minden úgy történik nyomban, ahogy az agresszív rasszista zsidók elképzelik, békítésképpen pedig elhatárolódnak a magyarok által talán leginkább tisztelt történelmi lobogónktól.
A zsidócseléd Sólyom elfelejt emlékeztetni: a borzalmas múltú, kommunista spicli és munkásõr , Mazsihisz-vezér Zoltai Gusztáv (mellékállásban: pedofil) hogyan merészel bárkin bármit számon kérni ebben az országban? És milyen alapon hívja meg az amúgy is közpénzbõl élõsködõ judeorasszista szélsõségest és bandáját a Sándor palotába? A Kuruc.info üdvösnek tartaná a véráztatta, gyûlöletkeltõ Dávid-csillagtól történõ elhatárolódást.

A KeH honlapján hétfõn tették közzé Tari Sándor hivatalvezetõ levelét, amelyet november 28-i dátummal küldött a Mazsihisz vezetésének.

Az elnöki hivatal szerint a Mazsihisz levele nem indokolta meg kellõen a program lemondását.

Ezen a találkozón "az összetartozást és a kölcsönös megértést" fejezik ki a történelmi egyházak évrõl évre. A közös ebéd célja, hogy "az egyházak vezetõi elmondhassák álláspontjukat aktuális ügyeikrõl, közérdekû kérdéseikrõl a köztársasági elnöknek, és egyúttal egymásnak is" - írta Tari Sándor a Mazsihisz vezetõségének.

Az elõzetes normakontroll kérése nem azt fejezi ki, hogy az egyes közösségeket sértõ nyilvános kijelentések elleni fellépéssel nem ért egyet az államfõ, hanem azt, hogy "megítélése szerint a választott jogi eszköz az alkotmányos keretek között nem megfelelõ." - világosítja fel a Talmudon kívüli törvényekrõl polgártársainkat a KeH hivatalvezetõje levelében.

A honlapon közzétett levél idézte Sólyom Lászlónak az országgyûlés õszi nyitóülésén szeptember 10-én mondott beszédének részletét, ahol kifejtette ezzel kapcsolatos véleményét: "Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedõi voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetbõl és elhurcoltak az országból."

A holokauszt túlélõinek alaptalan félelmét osztva a beszéd kiemelte, hogy nem lehet hivatkozni arra, hogy megváltoztak a történelmi körülmények és nincs veszély, mert azok számára, akik mindezt elszenvedték, mindig jelenvaló a trauma.

A Mazsihisznak írt levél ebbõl a beszédbõl kiemelte a halottak és a túlélõk iránti tiszteletadás szükségességét, ami nem engedheti meg, hogy az Árpád-sávos zászlót az ellenzékiség jelképéül lehessen választani.

(Kuruc.info Híradó - MTI nyomán)