Kis híján ölre mentek tegnap a természetvédők és Szalay Balázs raliversenyző a Molnár János barlangért. Míg Adamkó Péter barlangkutató és dr. Leél-Össy Szabolcs földtudományi kandidátus arról beszélt, hogy a szigorúan védett II. kerületi telekre semmi sem építhető, betoppant Szalay, aki a rendőrséget tárcsázta, mivel illetéktelen behatolásnak minősítette a szakemberek ténykedését.
Kapcsolódó: Labanc Rally: közzétesszük a titkos útvonalat
A Párizs–Dakar-rali magyar fenegyereke, Szalay Balázs (telefonszáma a fenti hivatkozáson elérhető) elhatározta, hogy 500 millió forintért luxusszállót épít a Malomtó partjára, közvetlenül a világ legnagyobb hévizes barlangjának bejárata mellé. A szuperhotel az extrém sportok szerelmeseit és a barlangi búvárokat csábítaná Budára. A barlangászok és a kutatók természetesen ellenszegültek, s ez mostanra komoly konfliktussá vált, amelyben a Fővárosi Bíróságnak kell igazságot tennie.
Kapcsolódó: Labanc Rally: közzétesszük a titkos útvonalat
A Párizs–Dakar-rali magyar fenegyereke, Szalay Balázs (telefonszáma a fenti hivatkozáson elérhető) elhatározta, hogy 500 millió forintért luxusszállót épít a Malomtó partjára, közvetlenül a világ legnagyobb hévizes barlangjának bejárata mellé. A szuperhotel az extrém sportok szerelmeseit és a barlangi búvárokat csábítaná Budára. A barlangászok és a kutatók természetesen ellenszegültek, s ez mostanra komoly konfliktussá vált, amelyben a Fővárosi Bíróságnak kell igazságot tennie.
A természetvédő szakemberek szerint a per csak az első lépés, hiszen súlyos visszaélések történnek, amelyet a rendőrség is vizsgál, egyelőre konkrét gyanúsított nélkül.
– Én már holnap megépíteném a 16 szobás szállodámat, ami a mi álláspontunk szerint nem fenyegeti a barlangot – mondta Szalay, aki nem is értette, mit keres a sajtó és a két szakember a területén, ezért a rendőröket is hívta. A szakértők állítják, azért harcolnak, mert az építkezés miatt végveszélybe kerül az egyedülálló kristálybarlang és annak tiszta hévize.
– Itt soha nem állt alappal rendelkező épület, ezért azok nem fenyegették a páratlan természeti jelenséget. De amit Szalay úr akar ide építeni, visszafordíthatatlan károkat okozna – fejtette ki Leél-Össy Szabolcs, és hozzátette, az eredeti, 1896-ban megnyílt törökfürdőt, amelybe királyok jártak gyógyulni, azért kellett 1965-ben bezárni, mert a medencéi megrepedtek, és így szennyeződött a barlangban lévő víz.
Ötszázan írták alá a budai Malom-tóhoz tervezett szálloda építése ellen megfogalmazott petíciót, a barlangászok szerint ugyanis az épület alapozása károsíthatja a még feltáratlan barlangrendszert. Szalay Balázs raliversenyző, aki 16 szobás fürdőszállót akar építeni a telekre, cáfolta a környezetvédők állítását.
Ötszáz barlangkutató és környezetvédő írta alá azt a környezetvédelmi miniszternek szánt petíciót, amiben a II. kerületi, Lukács fürdővel szemben található Malom-tó melletti terület beépítése ellen tiltakoznak, írja a Népszabadság. Adamkó Péter karszt- és barlangszakértő szerdán sajtótájékoztatót tartott helyszínen, ahol arról beszélt, hogy az ingatlanra tervezett fürdőszálló veszélybe sodorja a világ egyik legnagyobb hévizes barlangját, a hat éve felfedezett Molnár János-barlangot.
A tó mellett található egykori török fürdő telkén Szalay Balázs raliversenyző cége kapta koncesszióba az ingatlantulajdonos fővárosi önkormányzat társaságától, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től. Az építkezést tavaly akarták elkezdeni, a tervek szerint a törökfürdő romjait helyreállítanák, és mellette egy 16 szobás fürdőszállót alakítanának ki.
A petíció aláírói szerint, ha megépül a szálló, amihez komoly alapozás szükséges, az veszélyezteti a hévizes barlangot, hiszen a két gyógyforrást tápláló rendszer feltárását még nem is fejezték be. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyébként már megadta az építési engedélyt, amit a barlangászok megtámadtak, az ügy tárgyalása júniusban kezdődik a Fővárosi Bíróságon.
Szalay Balázs, aki szintén megjelent a sajtótájékoztatón, cáfolta az építkezést ellenzők állításait. A Blikk szerint a két tábor „kis híján ölre ment”, Szalay Balázs ki is hívta a rendőrséget, mert behatolásnak minősítette, hogy a szakemberek és az újságírók a területen tartózkodtak.
(Blikk - Népszabadság - Index)
Szalay Balázs, aki szintén megjelent a sajtótájékoztatón, cáfolta az építkezést ellenzők állításait. A Blikk szerint a két tábor „kis híján ölre ment”, Szalay Balázs ki is hívta a rendőrséget, mert behatolásnak minősítette, hogy a szakemberek és az újságírók a területen tartózkodtak.
(Blikk - Népszabadság - Index)
Ebben a cikkben a Zsindex azt állítja, Szalay cáfolta a barlangászok állításait. Nos, ehhez fűznék hozzá annyit, hogy az újságírónak szerintem nem magyar az anyanyelve.
Magyarul ugyanis a cáfolni ige annyit tesz, tényekkel bizonyítani egy állítás hazug, valótlan voltát. Ez az, amit Szalay biztosan nem tett meg. Sajnos ez a tendencia, hogy így csúsztatnak, nem csak az indexre jellemző.
Rendszeresen megteszik, hogy ha egy politikus, vagy kormányközeli (kondérközeli) ember állít valamit egy másik állítás ellenében, azt cáfolatként mutatják be. Mintha egy politikus, vagy egy Szalay annyira szavahihető lenne, hogy amit mond, az megkérdőjelezhetetlen igazság volna. Mintha maga az igazság forrása lenne Szalay szája.
Pedig hát az valaminek ugyan biztos forrása, de igazságnak a legritkább esetben. Ha mégis, hát legfeljebb abban lehet igaza, hogy bal vagy jobb kanyar következik e a raliban.
(Olvasó)
