Homokosok, síkosító és genitáliák - beteges rác pornóval indította a "magyar" kulturális fesztivált a "Nemzeti" Filmszínház
2008-08-19. 08:39
 Érthető, hogy egy délvidéki tárgyú filmre jó félház jött össze vasárnap este az Urániába - erre mit látnak? Nagyjából a címben felsoroltakat. Csodálkozunk ezen még azok után, hogy Wittner Máriát kitiltották a "nemzeti" filmszínházból? S főleg azok után, hogy ezt nem tették meg Alföldi Roberta kiskorúak megrontásáért feljelentett filmjével, melyben édesanyja bugyija felé nyúlkál egy 9 éves kisfiú?
Hát persze, mi mindig mindenen csodálkozunk, és tátott szájjal hitetlenkedünk, hogy velünk még ezt is lehet, pedig évek óta azt hisszük, hogy pofátlanabbá már nem válhatnak. Tegyük ezt szépen az elkövetkezőkben is, karba font kézzel essünk egyik ámulatból a másikba. Nem fogunk unatkozni, mindig lesz új förtelem, amíg birkamód tűrjük mindennapos szembeköpködésünket.
Alább a Stopon megjelent egész becsületes beszámoló.
Ilyet sem láttak még az Uránia Mozi amúgy nem ma született falai: A szép ünnepet, Magyarország! kulturális fesztivál nyitó aktusa szó szerint volt értendő.
Ingyenes díszbemutatóra invitált az Uránia Nemzeti Filmszínház: augusztus 17-én 19:00-tól megnyitotta kapuit a "soknemzetiségű Vajdaság illatai és ízei, ételei és italai, képei és hangjai" jegyében az ÜDVÖZLET A SOKNEMZETISÉGŰ VAJDASÁGBÓL - EURÓPA VÁRJA SZERBIÁT kulturális fesztivál, és maga a megnyitó eseménye Darko Bajics Szerelemhajó című filmjének bemutatója volt.
A film levetítése előtt maga a rendező állt a porondra, hogy egy (meglehetős kihívásokkal küszködő) tolmács segítségével egyszerre magyarul és szerbül vázolta fel a film születésének körülményeit, és azokat a gondolatokat, melyek a film elkészítésével megszülettek benne: jelesül, hogy mind Szerbiát, mind Magyarországot a hazájának tudja. Elhangzott még néhány gondolat az előítéletek megszüntetésének szükségességéről, a nyitottság fontosságáról. Nem is sejtettük, hogy mindez mennyire más akusztikában hangzik a film végére.
Az Urániának van egy törzsközönsége, filmszerető, konzervatív emberek, és ne felejtsük el, hogy a Koltay Gábor-féle filmopuszok, a magát nemzetinek valló filmipar is elsősorban az Urániában látható. Érthető, hogy egy délvidéki tárgyú filmre jó félház jött össze vasárnap este.
Ezek után elindult a film, amely a Duna agyoncsépelt metaforáját használta fel: "A Bécsből induló luxushajó utasai jómódukban unatkozó németek, akik egy kis keleti vadromantikára vágynak, míg a személyzetet kelet-európai fiatalokból verbuválták, akik az itt keresett pénzzel próbálnak kitörni. A Belgrádig tartó út szükségszerűen szül szerelmeket és konfliktusokat..." Ennyi volt a szinopszis, amely inkább tűnt érdektelennek, mint gyanúsnak.
S valóban, jönnek a vendégek, egy homokos "pár", egy kiadó a szeretőjével, három nő, egyikük közülük friss özvegy. És igen hamar feltűnik az első női mell is.
Az utazás elindul, miként az esti program is, amely trágár dalocskák és kihívó táncelőadás formájában ölt testet. És előkerül még egy titokzatos milliomos is, akit nem más alakít, mint a nagy Kusturica-színész, Miki Manojlovics.
Ezután pedig a történet egyre inkább egy helyben topog, tipikus szexfilm-jelenség.
A "mű" megpróbál reflektálni az európai kulturális sokaságra, időnként megcsillan a humor, de a filmet érezhetően egyre inkább elragadja a testiség mámora. Egyre több az érzéki jelenet, genitáliák, síkosítók, s ahogy az ajtócsapódásokból észlelem, egyre többeknek telik be a pohár a nézők közül.
Nem is csoda, a Szerelemhajó olcsó, alacsony színvonalú film, valóban nem több szoftpornónál.
Európát egy nagy kulturális orgiaként ábrázolni nem előzmények nélkül való, Pasolini a Salo...-ban még tovább ment, de azért fura volt látni a Szerelemhajót. Pár tucat nézőnek sikerült zűrös éjszakát okozni.
Mellesleg ez köszönt az Uránia honlapján |
Az Uránia honlapja szerint ezen a telefonszámon nyilváníthatunk véleményt: 36-1-486-34-20.
(Kuruc.info - Stop) |
