Sepsiszentgyörgy a május 1-jén kezdődött, és egy hétig tartó Szent György Napok rendezvényeivel ünnepli a városként való említésének 550-ik évfordulóját.

Sepsiszentgyörgy főtere 1940-1944 között
A történészek szerint Sepsiszentgyörgy nem a ránk maradt első, 1461-es említésekor nyerte el a városi rangot, hanem valószínűleg jóval korábban. A városban figyelemre méltó színházi, zenei és képzőművészeti előadások, kiállítások lesznek, ám az eseménysorozat rendezősége ezúttal is meghívott ismert anyaországi liberálisokat.
A vasárnap elkezdődött Szent György Napok művészeti kínálatában is találunk érdekes, értékes, a magyar és az egyetemes kultúra gyöngyeit fölcsillantó, az embereket szórakoztatva művelni kívánó előadásokat. Említésre méltó mindjárt az első napon a Liszt Ferenc születésének 200-ik évfordulójára is emlékező kamarazenei hangverseny a város egyik református templomában, a Magyar Állami Népi Együttes műsora a Tamási Áron Színházban, vagy Shakespeare Othellójának bemutatója. Az érdeklődők meghallgathatják Gajai Ági balladaestjét, tapsolhatnak a Háromszék Táncegyüttesnek, megcsodálhatják a baranta és a lovasíjász bemutatót.
Dancs Zsolt, a Szent György Napok programigazgatója és szervezőtársai azonban az értékek fölmutatása mellett meghívtak a város ünnepére olyan, főleg anyaországi személyeket is, akik a magyarokat nem kimondottan kedvelő alkotók műveit jelenítik meg, adják elő. Nem beszélve néhány meghívott, magyargyűlölő libsi ideológiai elkötelezettségéről, vannak közöttük olyanok is, akik a zenének nevezett szeméttel kimondottan szennyezik, mérgezik az ifjúságot.

Dancs Annamari (Dancs Zsolt testvére) a Siratófalnál
Mielőtt szólnánk az idei Szent György Napok általunk nem odavalónak tartott anyaországi meghívottjairól, visszatérünk Sepsiszentgyörgy korábbi, több mint egy évvel ezelőtti díszvendégére, Esterházy Péter ottani látogatására. Persze azt nem tudjuk, hogy Dancs Zsoltnak van-e valami köze Esterházy látogatásához, ám abban biztosak vagyunk, hogy ezt a libsi díszpintyet ugyanolyan megfontolások alapján hívták meg, mint a vele hasonszőrűeket a mostani eseményre. Sepsiszentgyörgy kultúrpolitikai ügyeinek intézői ugyanis ezernyi szállal kötődnek a zsidók dominálta anyaországi színházi világhoz, az ottani könyvkiadókhoz és a filmes szakmához. Magyarán, ha ők, vagy a hozzájuk közelállók vinni akarják valamire Judapesten, akkor a nemzeti érzelmű magyarságot gyűlölő alakokat is meg kell hívniuk. Megjegyezzük, hogy Dancs Zsolt testvére, Dancs Annamari a bukaresti mellett a judapesti Operettszínház üdvöskéje is. Nem elég az, hogy az anyaországban a vízcsapból is ezek a kirekesztő alakok folynak, a drágalátos programszervezők még a határon túli magyarokra is rászabadítják őket.

Esterházy és Dés közös föllépése
Esterházy Péter író és Dés László Szó és szaxofon címmel lépett föl 2010 januárjában a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár előadótermében. Esterházynak eddig nyolc könyvét fordították le románra, leginkább romániai magyar kollaboránsok kezdeményezésére. Az Így gondozd a magyarodat! című, klasszikussá nemesült opus szerzőjének nem sokkal a sepsiszentgyörgyi föllépése után erdélyi és anyaországi libsi körök Traian Basescunál kijárják Románia legmagasabb kulturális érdemrendjét a „közép- és kelet-európai térség problémáinak irodalmi szintű feldolgozásáért.” Majdnem elfelejtettük: Esterházy még ezelőtt, 2009 nyarán a külföldi íróknak járó legmagasabb elismerést, az Ovidius-díjat is megkapta a románoktól a Nemzeti Írók Konferenciáján.

Egykor másfajta vendégek jártak Sepsiszentgyörgyön
Emlékeztetőül idézzünk Sepsiszentgyörgy díszvendégének örök becsű, a fényesen csillogó román állami díj odaadományozásához nyilván hozzájáruló, Így gondozd a magyarodat! című művéből:
„A magyartartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. Az erogén zónákat piros-fehér-zölddel jeleztük... Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a magyart minden étkezés előtt tisztába tenni. Szoptatás három óránként. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos... A rágalmaktól magyarod minősége alig változik, az esetleges vizeletfoltokkal ne törődj, bazmeg.(...)
A magyar géniusznak két archetípusa van. A bartók és a puskás. A bartók sovány, a puskás kövér.
A magyarod élete lokális, szerelme globális. Mit akar ezekkel a magyarokkal? Was für ein magyar?
A csokorba kötött magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk.
Nehogy megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése és Trianon után túrónak használhatjuk...
A magyar emlős. Egy magyar nem csinál nyarat.
A magyar a sötét, ahová Európa ugrik.
A magyar az új nincs. Az új semmi. Az árnyék.
Ki tartson magyart? Kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát! Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan származású magyart.
Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre!
A sárgamagyar... a tágasság érzetét kelti. A narancsmagyar....mámoros. A vörösmagyar....meleg. A jómagyarember.... az már a járásáról megismerszik. Mint komor bikáé. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos.
A magyar a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.
Olcsó magyarnak híg a leve!”
Örömmel értesültünk arról is, hogy Fischer Gábor anyaországbeli rendező is együtt ünnepel a szentgyörgyiekkel. Arról a mélymagyar Fischerről van szó, aki Heller Ágnes marxista filozófussal és Székhelyi József színésszel, a Himnusz kigúnyolójával együtt rendszeresen kiveszi részét a Spinoza Zsidó Fesztivál és más zsidó kulturális rendezvények sikeres lebonyolításából.
Nem személyesen, hanem csak a Prah című, Nobel-díj gyanús művével lesz ott a Szent György Napokon a magyarság jó hírének kipróbált öregbítője, Spiró György, a kortárs magyar irodalom szálfája. Az említett színpadi alkotását a Temesvári Csíky Gergely Színház vendégjátékában csodálhatják meg a szentgyörgyiek. Hogy mennyire rászolgál Spiró a székelyek ragaszkodására, bizonyítékul idézzük egyik szép, még a Kádár-korszakban költött, s a Mozgó Világ 1987/4. számában napvilágot látott Jönnek című versét:
Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,
fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból,
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért -
miért is? ki tudja. Trianonért? -
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klíma: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyítsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.
De nézzünk szét a serdülő ifjúságnak szánt kulturális kínálat terén is. Élő koncerten hallgathatják a Ganxsta Zolee és a Kartell együttest, amely rendszeres résztvevője a Zene a rasszizmus ellen elnevezésű, zsidók által szervezett, s a magyarok fajgyűlöletét bizonyítani szándékozó banzájoknak Budapesten és a vidéki településeken. Az együttes elhíresült arról, hogy rendkívül módon ocsmány, gyomorforgató szövegekkel mérgezi az anyaországi fiatalokat. Idézzünk néhány sort a Dancs Zsolt és társai által a szentgyörgyiekre rászabadított őslibsi állatemberek dalszövegéből: „Mer' dagadt vagyok és öreg, és akkor mi a fasz?! / Nem az a lényeg, ki vagy, hanem, hogy kit szopatsz”.
Vámos Miklós írót is kiélvezhetik a háromszékiek. Az anyaországban megszólalási fórumot szinte alig kapó, a magyar gojok által mindenhonnan kirekesztett Vámos a Világjáró családtörténetek címet viselő közönségtalálkozó keretében szólhat végre magáról, megoszthatja hallgatóival a világról vallott nézeteit.

Gerendás Péter és a szobordöntögető
Nem elég, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár úton-útfélen ajnározza a két esztendeje elhunyt Faludy Györgyöt (mentségére legyen mondva, hogy Heller Ágnest is nagyra becsüli). Faludy megzenésített verseivel Sepsiszentgyörgy ünnepén ismét föllép Gerendás Péter művész úr, aki az anyaországi Zsidó Zenei Fesztiválon jiddis nyelven szokott nótázni, s ezenkívül – ha már lúd, legyen kövér – nemrégiben Memento címen holokauszt-albumot is kiadott. Az utóbbi valóban hiánypótló volt, mert erről a témáról az anyaországban igen keveset hallanak. Gerendás Péter a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartandó Faludy-esten kívül a Gerendás Péter és barátai elnevezésű koncerten is föllép a szentgyörgyiek szórakoztatására.
Nem lenne tisztességes, ha Esterházy Péter és Spiró György örök becsű sorai után Faludy Györgytől nem idéznénk egy magyarszerető költeményt:
Szélsőjobb

Ami hazai, az csodás és helyes,
ami külföldi, az a világ szennye?
sajnálom őt, mert kedv s szeretet helyett
harag, gyűlölség s átok fortyog benne.

Úgy vélem, roppant előnyös lehetne,
ha történelmet tanulna vagy nyelvet,
de iskolájával ő befejezte
az okulást. Azóta mindent elvet.

Mikor belső unalmától megdermed,
vagy bús: egyszerre sír, iszik, zsidózik.
Érvet és tényt nem ösmer, csak érzelmet,

abba magát fejbúbig beleássa,
s nyilatkozik, parancsol, jósol, lódít,
hiszen magyar. Ez a foglalkozása.
Faludy György, aki egyébként életében a „Tiszteletbeli székely” elismerésben is részesült, Károlyi Mihály személyes fölkérésére kommunista zsidó társaival együtt 1947 áprilisában ledöntötte és valósággal lefejezte Prohászka Ottokár püspöknek a Károly-kertben állt szobrát. (Erről a tettéről és a felbujtójáról maga nyilatkozott 1988-ban az Új Tükör című újságnak.)

A „Tiszteletbeli székely” ledöntötte Prohászka-szobor
Dancs Zsolt és társulata – önös érdektől vezéreltetve – a valóban értékes művészek és művek mellett anyaországi magyargyűlölőket és alkotásaikat szabadították rá a településük városként való első írásos említésének 550-ik évfordulóját ünneplő sepsiszentgyörgyi székelyekre. Reméljük, elnyerik érte a jutalmukat.
Mikó Áron – Kuruc.info