Salamon József gyimesbükki plébánosról a Kuruc.info már többször is írt, akit nemzet- és vallásvédő tevékenysége miatt korunk végvári vitézének is szoktuk nevezni. Utóbbi jelző nem csak jelképes, hanem a valóságnak is megfelel, mert Salamon József atya az ezeréves határon levő Gyimesbükkön és környékén kápolnákat, hadtörténeti és történelmi emlékhelyeket ment meg, veszi ki részét azoknak restaurálásából, vagy éppen létrehozásából.

Salamon József a Bákó városához közeli Lujzikalagorban született, ám a magyarság és a magyar nyelv melletti elkötelezettsége miatt moldvai csángó létére nem a janicsár püspökség irányítása alatti Jászvásáron, hanem Gyulafehérváron járt teológiára. Salamon atyának elévülhetetlen érdemei vannak a kontumáci, közvetlenül az ezeréves határon levő templom fölújításában, illetve az ottani első- és második világháborús katonai emlékek, hősi sírok megőrzése terén.

Salamon József plébános személyében tehát megfelelő embernek ítélte oda a megtisztelő díjat a Jakab Antal Keresztény Kör. Az emlékdíj névadójáról, Jakab Antalról, erdélyi, pontosabban gyulafehérvári megyéspüspökről tudni kell, hogy a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb sorsú személyisége volt. Kilyénfalván született, s Márton Áron 1949-ben történt letartóztatása után a megszálló románok egymásután fogták le a helyébe lépő titkos egyházmegyei kormányzókat, köztük Jakab Antalt. A börtönben előbb nyomorékra verték, majd tizenkét esztendőn keresztül raboskodott ólombányában, a Duna-csatornánál és másutt. Szabadulása, majd hosszú mellőzöttsége után VI. Pál pápa 1972-ben szentelte püspökké Rómában.

A 2010-ben alapított Jakab Antal-emlékdíjat a Kolozsi Tibor szobrász tervezte emlékplakettel és a vele járó 500 euróval az idén odaítélték egy világi személynek is, Kolumbán Csilla gyergyótekerőpataki földrajz- és hittantanárnak, aki kedden szintén a gyimesbükki római katolikus templomban vehette át a díjat.

Hering József - Kuruc.info