Nem ismernek el kollektív jogokat az országrabló tótok
2008-04-02. 07:17

Szlovákia semmiképpen sem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait - közölte a szlovák külügyminisztérium röviddel azt követően, hogy Göncz Kinga magyar külügyminiszter kedden Budapesten azt mondta: a pilisszentkereszti kisebbségi önkormányzatot érintő döntés nem tekinthető többségi-kisebbségi ügynek.

Az eddig nem létező magyar diplomácia vezetője kijelentette: a szlovák kormány, mivel beavatkozott a pilisszentkereszti ügybe, egyszersmind elismerte a kisebbségi közösségi jogokat. Pozsony szerint ez durva félremagyarázás.

Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott közleményében a szlovák külügyi tárca határozottan leszögezte: Szlovákia "eddig sem ismerte el és a jövőben sem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait."

Pozsony ugyanakkor emlékeztetett a magyar kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő vizsgálatának ugyancsak kedden nyilvánosságra hozott megállapítására, miszerint a pilisszentkereszti szlovák kisebbségi önkormányzat irodájának elköltöztetése nem nemzeti, de nemzetiségi ügy, s mert a falu önkormányzata törvényellenesen hozta meg határozatát, ezért az ombudsman a döntés visszavonását kéri. Ennek fényében a szlovák diplomácia megállapítja, hogy a magyar külügyminiszter asszony "torzítja a faluban előállt helyzetet."

Az ombudsman az ügyben hivatalból, egyszersmind annak nyomán indított vizsgálatot, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára erre felkérte. Kállai Ernő hivatalának megállapítása szerint a pilisszentkereszti önkormányzat több jogszabályi rendelkezés be nem tartásával hozott határozatot az átköltöztetésről.

"A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma elvárja a Magyar Köztársaság kormányától, hogy elvi következetességgel hozzájárul a Pilisszentkereszten előállt helyzet megszüntetéséhez, mert a helyzet a magyarországi szlovák nemzetiségi kisebbség jogainak csökkenését jelenti" - fogalmaz a szlovák külügy.

Az 54 százalékban szlovák többségű pilisi falu polgármesterének indítványa nyomán a helyi képviselőtestület a múlt héten szavazással úgy döntött, hogy a falu önkormányzatának székhelyéről, a Szlovák Házból egy másik épületbe költözteti a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját. A döntést sérelmezők panasza igen gyorsan nemzetközi méreteket öltött: a perlekedés Szlovákiában a legfelső politikai szintű tiltakozásokat hívta életre, és a szlovák médiában azóta is vezető téma.

Hétfőn Sólyom László magyar államfő a Pest megyei faluban ismerkedett az előállt helyzettel s azt a megállapítást tette, hogy a faluban nem magyar-szlovák ellentétről van szó, ezért az ezzel kapcsolatos külföldi reakciók indokolatlanok voltak. Mint mondta, boldog lenne, ha Szlovákiában és léteznének kisebbségi önkormányzatok, s ha a szlovákiai magyarok az őket ért "nem jogi, hanem érzelmi sérelemre is ilyen támogatást kapnának szlovák kollégámtól".

Elemzők emlékeztetnek: Szlovákia nem hajlandó elismerni a kisebbségek kollektív jogait, ugyanakkor tavaly szeptemberben parlamenti határozatban erősítette meg a szlovákiai magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő Benes-dekrétumokat.

A dekrétumok "újraszentesítése" után a szlovák-magyar viszony a korábbinál is hűvösebbre fordult, és a barátságtalan gesztusok közül kiemelkedett, hogy a magyar államfő révkomáromi magánlátogatását sérelmező Robert Fico kormányfő kiutasítással fenyegette meg Sólyom Lászlót.

(MTI)