Így a borreform-rendelet tervezetének mellékletében a magyar kérésnek megfelelően a Tokajska megjelöléssel szerepel a "szlovákiai" vidék.

Az Európai Bizottság és az unió tagországainak képviselői kérték azt is, hogy a tagállamok közti korábbi megállapodásnak megfelelően folytatódjanak a tárgyalások a végleges megegyezés érdekében.

Az Európai Unió az eredetvédelem alatt álló tokaji elnevezést Magyarországnak ítélte 1993-ban. Szlovákia és Magyarország 2004-ben aláírt egy megállapodást, amelyben a szlovák fél vállalta: a határon átnyúló borvidéki területet lehatárolja, és bevezeti a magyar márka- és eredetvédelemi rendszert. Eddig Szlovákiában "nem tudtak" megállapodni a borvidék területlehatárolásáról.

A megegyezést az akadályozza, hogy a tolvaj szlovák termelők ragaszkodnak az általuk igényelt, 908 hektáros területhez. Az 1908-as bortörvény alapján ugyanakkor 174 hektáron lehetett tokaji szőlőt termelni. Magyarország benyalós javaslatára, hogy egészítsék ki 400 hektárra, a pökhendi tótok még csak nem is válaszoltak.

Úgy tűnik, az álláspontok mindkét oldalon megmerevedtek, ugyanis a területrablók hét felvidéki településen szeretnének Tokaji elnevezésű bort előállítani a hegyaljai szőlőből. Magyarország csak négy települést tud elfogadni maga részéről a tokaji termőtáj részeként Szlovákiában.

Gráf József úgy látja, ha a brüsszeli megbeszéléseken nem születik eredmény, úgy lehetőség van egy unión belüli és a két miniszter közötti egyeztetésre. Amennyiben azonban e tárgyalások sem hoznak eredményt, úgy Magyarország ragaszkodik korábbi álláspontjához, miszerint nem lehet Szlovákiában Tokaji néven bort előállítani.