Kuruc.info - Korlátlanul magyar: Veszélyben a Sapientia egyetem

Az 1989-es fordulat után az erdélyi magyar közösség legfontosabb és legjogosabb célkitűzése a diktatúrában felszámolt önálló magyar oktatás újraindítása volt – az óvodától az egyetemig. Tízezrek tüntettek iskoláinkért, a magyar egyetemért, a mi Bolyainkért.

Egységes nemzeti akaratként félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesítette a fiataljaink jövője, itthon maradása, nemzeti közösségünk szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlen követelésünket: a magyar egyetemet!

Törzsök Erika szociológus, aki a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) tagja, (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában küzdelmünkről úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”.

A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi–Schillerünk eltűnt a politikai homályban. És mégis, a Fidesz-kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben.

A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Megjegyzendő, hogy Romániában a kb. 30 ezer magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12 000 tanul anyanyelvén.)
Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia-EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatásfejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon.

Hideg zuhanyként hatott Törzsök Erika (jelenleg a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője és egy személyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nemrégiben tett kemény nyilatkozata a Sapientia egyetem további sorsáról. Törzsök élesen bírálta a Sapientia-EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg”.

Valós tények, számadatok bizonyítják, hogy míg az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 milliárd forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz- vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditációs követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintjén nem teljesíthetők. Így a Sapientia egyetem hátrányos helyzetbe kerül más romániai felsőoktatási intézményekkel szemben.

Törzsök ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román (!) kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez).

Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését.