Markóra várva - interjú a két erdélyi párt szószólójával
2008-06-03. 13:31

Kelemen Hunor (RMDSZ): Megbukott az MPP retorikája, ahol mégsem, ott az embereknek van igazuk

Hogyan értékeli a helyhatósági választásokon elért eredményeket?

Amit jelenleg biztosan tudunk, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak jelöltjeink. A számok szerint az első fordulóban elért teljesítményünk 90–93 százalékosnak mondható, ha összehasonlítjuk a négy évvel ezelőtt elért eredményekkel. Mint ismeretes, 2004-ben 180 településen nyertük el a polgármesteri tisztséget. Remélem ugyanakkor, hogy négy megyében sikerült megszereznünk a megyei tanácselnöki tisztséget is. Azt látom egyébként, hogy Székelyföldön jobb eredményeket értünk el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Ez is azt bizonyítja, hogy az RMDSZ jelöltjei, kiválasztási módozatuk és maga a kampány meggyőzőbb volt, mint a versenypárté.

Melyik tisztség elnyerése jelenti a legfontosabb győzelmet, és mit könyveltek el kudarcként?

Annak rendkívül örülök, hogy Hargita megyében nagy többséggel megszereztük a megyei önkormányzat vezetését és a többséget a tanácsban. Bebizonyosodott tehát, hogy az a fajta retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Én azt várom, hogy Szász Jenő felhívja Borboly Csabát, gratuláljon neki és elismerje győzelmét. Sajnálom viszont Marosvásárhelyet, ahol nem a kampányunkon múlott, hogy Borbély László veszített. Köztudott, hogy ott súlyos szabálysértések történtek. Sajnálom ugyanakkor, hogy veszítettünk Kézdivásárhelyen, de úgy szokták mondani, a választónak mindig igaza szokott lenni.

Az erdélyi megyékben alacsonyak voltak a részvételi arányok, akárcsak négy évvel korábban. Ez ön szerint mivel magyarázható?

Az alacsony részvételi arányok egyik oka a rendkívül agresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Gyakorlatilag az történt, amit mi sejtettünk, hogy az MPP megjelenése nem a részvételi arányokat fokozza majd, a bizonytalan választópolgárokat még így is alig sikerült megszólítani. Bizonyára közrejátszott a rossz időzítés is, bár én nem szeretném az alacsony részvételi arányokat ezzel magyarázni. Mindenki tudta, hogy mikor van a voksolás, és a szerint dolgozta ki a kampánystratégiát.

Ősszel újabb megmérettetésre, parlamenti választásokra készül az RMDSZ és az MPP. Hogyan látja ma a két szervezet közti együttműködés lehetőségeit?

Jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. Úgy gondolom, hogy Sepsiszentgyörgyön, Parajdon, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben erős jelöltjeink vannak, akik győzni tudnak majd. Június 15-én majd meghúzzuk a vonalat, és elkezdünk gondolkodni azon, hogy hogyan tovább. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy elsősorban a Magyar Polgári Pártnak és elnökének, Szász Jenőnek kell levonnia a következtetéseket.

Szász Jenő (MPP): Megkerülhetetlen tényező lettünk, Markó kéznyújtására várunk

Elnök úr, kevesen mentek el szavazni a Székelyföldön. Mégse lenne mobilizáló hatása a versenynek?

Nem szerencsés ilyen időpontban választásokat tartani. De az is megmutatkozott, hogy nem volt elég idő a félelem legyőzéséhez. Az emberek félnek; ezt tapasztaltam az elmúlt hetekben.

Mitől?

Félnek az egypártrendszerből fakadó helyi megtorlásoktól vagy csak a megszólásoktól. De azt is látom, hogy a nagy pártok a harsány negatív kampányukkal elriasztják az embereket a részvételtől. Az alacsony részvételi arány mellett pedig a klientúra újraválasztja magát. Hiba az is, hogy helyi civil szervezetek nem nevezhetnek be a választásokra, így mindenki ki van szolgáltatva az országos nevezésre képes erős szervezeteknek. Az emberek pedig kimaradnak a kampányból, kimaradnak a politikából, eltávolodnak tőle. Ez is kiolvasható a közömbösségből.

A választások előtt úgy ítélte meg, hogy a Magyar Polgári Pártnak a Székelyföldön mind a megyék, mind a települések szintjén jó esélyei vannak a győzelemre. Ezek szerint elszalasztották az esélyt?

A választási kampányban szükség van a kincstári optimizmusra. De magasabb részvétel mellett minden bizonnyal jobb eredményt értünk volna el. Ha viszont onnan közelítem meg a kérdést, hogy 75 napja van bejegyezve a párt, és Székelyföldön 30–40 százalékos támogatottságnak örvend, akkor ez a szám önmagáért beszél. Tisztesen helytálltunk. Ezáltal a Magyar Polgári Párt megkerülhetetlen tényező lett a politikai közéletben.

Minek tulajdonítja, hogy Borboly Csaba biztos győzelmet aratott ön fölött?

Nem Borboly Csabával kellett versenyeznem, hanem a tisztségben lévő és tisztségét megőrizni kívánó 66 polgármesterrel. A jól felépített helyi RMDSZ-hálózat volt az, amelyik megnyerte a megyei választást is. Nem a lista, nem a jelölt személye segített, hanem azok a szorgalmas polgármesterek, akik védték a saját bástyájukat, és ezzel az RMDSZ megyei jelöltjeit is szolgálták.

Borboly azt nyilatkozta, megítélése szerint a választók azt várják el az RMDSZ és az MPP vezetőitől, hogy – képletesen szólva – nyújtsanak kezet egymásnak. Így látja ön is?

Mi vagyunk a kisebbek, várjuk a nagyobb kéznyújtását. Ha Markó Béla ezt megteszi, mi nyitottsággal fogadjuk. Úgy értékeljük egyébként, hogy a mostani választás egy állomás volt a közép- és hosszú távú építkezés útján. Előfeltétele az új összefogásnak, az erkölcsi többség közös felépítésének.

Van erre lehetőség a második forduló előtt? Hiszen néhány helyen még hátravan egy RMDSZ–MPP-mérkőzés.

Itt most nem napokról beszélek. Elvi kérdés a párbeszéd elkezdése, mindegy, hogy erre az elkövetkező két hétben vagy a második forduló után kerül sor. De fontos az, hogy kellő komolysággal kezeljük a nagy nemzeti ügyeket, amilyen az autonómia, a magyar egyetem ügye, a Kárpát-medencei nemzeti integráció programja vagy akár a parlamenti választások kérdése. Na és ha egy mód van rá, ne csak párbeszédre, hanem összefogásra is törekedjünk.

(Krónika)