Délvidéki harcostársunk Gyurcsányék pályázati rendszeréről
2008-06-14. 10:37

Egy-egy pályázati kiírás után milliókról születnek döntések. A többség valahogyan mindig kimarad, de van egy csoport, aki „örökidőktől” fogva haszonélvezője a rendszernek.

A Gyurcsány-kormány „reformpolitikája” a határon túli támogatáspolitika területén is nyomot hagyott: szinte az összes alapítványt, amely határon túli szervezeteket támogatott, összevonták (mert ugye nem árt praktikus szempontokat is figyelembe venni), majd 2005-ben (ekkor született meg a törvény) egy új alapot hoztak létre Szülőföld Alap néven. Így aztán még inkább működik az, amihez egyébként is hozzászoktak: rendelkezni a források felett.

Ha már a közélet megtisztításáról beszélnek Magyarországon, érdemes lenne a határon túlra juttatott támogatások, egyáltalán a támogatáspolitika bugyros világába is betekintést nyerni. Példának okáért álljon itt Hajnal Jenő esete, aki a Szülőföld Alap Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja, de ugyanakkor a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Kft. igazgatójaként pályázó is ugyanennél az alapnál, sőt nem is akármilyen. Az országos szinten kiemelt jelentőségű, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési intézmények működésének támogatására kiírt 8 millió forintból a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel közösen (a szervezet még saját honlappal sem rendelkezik) 8 millió forintot megnyert, vagyis a megnyerhető pénzösszeg 100 százalékát. A Hajnal Jenő által vezetett intézmény 6 millió forintot egymaga elvitt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a maradék 2 millió forinttal rendelkezhet, míg a másik 14 szervezet pályázatát forráshiányra hivatkozva elutasították. A két szervezet csak a 2007-es év folyamán 46 millió forint támogatást zsebelt be, amihez ha hozzáadjuk a 2008-as év első kiírása után megítélt összeget, 67 millió forintot kapunk, ami körülbelül 270 ezer eurónak felel meg. (Ez a szám csupán a Szülőföld Alap által kifizetett, illetve odaítélt támogatásokra vonatkozik.)

A Szülőföld Alap Társadalmi Tanácsadó Testületének ügyrendje (a 8-ik pont rendelkezik erre vonatkozóan) összeférhetetlen Hajnal Jenő tagságával, de úgy tűnik, Törzsök Erikát, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató asszonyát, illetve Gémesi Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárát, ez egy csöppet sem zavarja. Mint ahogy az sem, hogy a Délvidék legtömegesebb rendezvénye – melyet több mint 10 000 magyar fiatal látogat, akik zömében a szórványból érkeznek - nulla forint támogatásban részesült. A zöldségfélék és dísznövények termesztése kondicionált területen c. könyv kiadása viszont 2 millió forint támogatást lekanyarított az amúgy is szűkös keretből. Dilettantizmus, vagy valami egészen más?

A magyar kormány, csak az elmúlt másfél év alatt, több olyan rendeletet is hozott, amelyet a magyar közvélemény értetlenül fogadott. Nem egy esetben terrorveszélyre hivatkozva születtek meg ezek a döntések, miközben a Miniszterelnöki Hivatal épületében egy New York-i székhelyű emberi jogi szervezet (Hungarian Human Rights Foundation) kap irodahelyiséget – nemzetbiztonsági kockázat kizárva? Ha a magyar kormány ennyire érzékenyen kezeli az emberi jogi kérdéseket (képes saját épületét egy ilyen jellegű szervezet rendelkezésére bocsátani), miért van az, hogy egy határon túli magyar emberi jogi szervezet* munkáját semmibe veszi? Esetleg Belgrád nyomására történik mindez? Akkor meg felmerül a kérdés, kinek az érdekében cselekszik Törzsök Erika és Gémesi Ferenc?

Sokan elhitték, hogy csak el kell sajátítani a különböző „bukfenceket”, aztán majd minden megy magától. Hát nem! Megálljt kell parancsolni, amíg nem késő, Budapesten és a határon túl is.

Andróczky Csaba
Emberi Jogi Központ, Szenttamás

* Aki egy kicsit is követi a délvidéki eseményeket, tudja, hogy milyen súlyos atrocitásokat szenvednek el a magyar közösség tagjai Szerbiában. A szenttamási székhelyű Emberi Jogi Központ dokumentálja ezeket az eseteket, illetve jelentéseket készít, amelyeket eljuttat nemzetközi szervezetekhez, közéleti személyiségekhez. Fontos kihangsúlyozni, hogy az egyetlen ilyen jellegű intézmény az egész Kárpát-medencében, ennek ellenére, a Szülőföld Alap nem támogatja munkáját.